A kereskedelmi ingatlanok piacáról tett közzé friss jelentést a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank szakértői szerint tovább húzódhat a piac érdemi fellendülése, mert a magyar GDP mindössze 0,6 százalékkal bővülhet idén, ami elmarad a várakozásoktól.
A stagnáló gazdaság az első fél évben sem biztosított kedvező környezetet a szektor élénküléséhez. Ennek ellenére a befektetési forgalom 300 millió eurót tett ki, ami a tavalyi első félév alacsony bázist jelentő forgalmát 67 százalékkal meghaladja. Az első félévi forgalom alakulásában érdemi szerepük volt a nagy értékű (50 millió eurót meghaladó) tranzakcióknak: két ilyen adásvétel adta a forgalom 46 százalékát. A piaci szakemberek szerint a befektetési forgalom 800 millió euró körül alakulhat az év egészét nézve.
Költöznek az állami hivatalok, pörög az irodapiac
A budapesti irodapiacon mindössze 5 ezer négyzetméter területet adtak át az első félévben. A kihasználatlan irodák aránya emiatt 12,8 százalékra csökkent, de szeptember végére ismét átlépte a 13 százalékos arányt. A második félévben 306 ezer négyzetméter új irodát adnak át a fejlesztők, ami a meglévő állomány 7 százalékának felel meg. A folyamatban lévő fejlesztések 80 százalékának esetében már van bérlő.
A kép pozitívnak tűnhet, de az építés alatt álló irodák között magas az állami intézmények használatára épülő irodaházak aránya.
A jegybank igazgatója, Nagy Tamás elmondta: ha az államot kivesszük a keresleti szintből, akkor a piaci kereslet érdemben elmarad a Covid előtti szintektől. Az állami intézmények költözésével jelenleg bérbeadott területek fognak megüresedni, ami tovább növelheti az irodaállomány kihasználatlansági rátáját, a jövő év végéig akár 16-17 százalékra.
Az otthon dolgozók száma azonban úgy tűnik, nincs hatással a piacra. A távmunkavégzés aránya országos szinten (a 2024-ben tapasztalt szintet tartva) 16 százalék körül alakult az első félévben. A szakértők szerint 70 százalék feletti irodai munkavégzés esetén a bérlő nem tudja csökkenteni irodaterületét a teljes irodai jelenléthez képest.
Fotó: Futureal
Döcög az ipar, de új központok épülnek
Az ipari-logisztikai szegmensben a keresleti és kínálati oldalon is csökkent az aktivitás, ami a csökkenő ipari termelés hatásának köszönhető. 2014 óta először fordul elő, hogy a fővárosban nagyobb arányban vannak kihasználatlan ipari-logisztikai épületek, mint irodák. A budapesti piacon rekordszinten, 5,5 százalékkal ugrott a kihasználatlansági ráta, az év közepén 13,4 százalékon állt. Régiós összevetésben ez több mint duplája a második legnagyobb, varsói 6,6 százalékos adatnak. Az országos arány sem sokkal jobb, az ipari-logisztikai épületek 12,5 százaléka áll kihasználatlanul.
Ráadásul az év második felében Budapesten és környékén 265 ezer, országos szinten pedig 2,5 millió négyzetméter ipari-logisztikai ingatlan átadása várható.
Az új átadások 60 százaléka Kelet-Magyarországhoz köthető, ezt főként a Debrecenben, Kecskeméten, Nyíregyházán és Szegeden folyamatban lévő ipari beruházások magyarázzák. A jegybank arra számít, hogy a kihasználatlan területek aránya ebben a szegmensben még idén meghaladhatja a 15 százalékot a túlzott piaci kínálat miatt.
A Váci utcában már 150 euró a négyzetméterár
A kiskereskedelmi ingatlanok kihasználatlansági mutatói tovább javultak, párhuzamosan a forgalom növekedésével. Az erősödő turistaforgalom hatására a budapesti elsődleges bevásárlóközpontok és a belvárosi bevásárlóutcák jellemző bérleti díjai is növekedtek. Az elsődleges bevásárlóközpontokban havonta 70 és 100 euró közötti összeget kell fizetni négyzetméterenként, a belvárosi bevásárló utcákban (például a Váci utcában és a Fashion Streeten) a 130–150 eurós havi négyzetméterár a jellemző. Utóbbi 36 százalékos növekedés után érte el ezt a szintet.
A szállodai vendégéjszakák száma országosan 4,2 százalékkal, Budapesten pedig 5 százalékkal emelkedett a tavalyi első félévhez képest. A szállodák kihasználtsága a koronavírus-járvány előtti szintet közelíti, de ennél beszédesebb adat, hogy a szállodák bevétele 17 százalékkal tudott nőni.
Az idei év végéig 1400, a jövő év végéig 3400 szállodai szobát adhatnak át. Ezek túlnyomó többsége, 78 százaléka Budapestre koncentrálódik. Úgy tűnik azonban, hogy a turistákat nem riasztja el az ár: az átlagos bruttó szobaár Budapesten a legdrágább a régióban, az első félévben 117 euró volt. A magyar főváros még úgy is őrzi az első helyét, hogy ebben az időszakban itt emelkedett a legalacsonyabb mértékben a szállodai szobák átlagos ára.
