Az utóbbi hetekben a magyar állampapírpiacról folyamatosan azt hallani, hogy problémák vannak, ez a forint árfolyamának sem tesz jót. Hétfőn előfordult, amire már rég volt példa: az Államadósságkezelő Központ (ÁKK) kénytelen volt lefújni egy aukciót az érdeklődés hiánya miatt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt héten hozott intézkedései kicsit javítottak a helyzeten, de elsődleges lenne a bizalom helyreállítása.
Az alapkezelők általában jelentős szerepelői a magyar állampapírpiacnak, azonban Harsányi Judit szerint vannak olyan időszakok, amikor nem feltétlenül érdemes magyar állampapírokba fektetni, mivel más piacokon nagyobb hozamot lehet elérni, vagy kisebb a kockázat. "A piaci szereplőknek lassan szembe kell nézniük a likviditási kockázatokkal a magyar állampapírok kapcsán, ezért is csökkent az érdeklődés" - véli az AXA Alapkezelő vezérigazgatója. Eddig ha egy nagyobb befektető vett állampapírokat, akkor jó eséllyel túl is tudott azokon adni idővel, azonban most a likviditás csökkenésével ez nem biztos. Éppen ezért mérlegelnek a szereplők.
"Azt érdemes tudni, hogy a magyar állampapírpiac szereplői hetven százalékban külföldi befektetők. Ha ők nem vesznek kötvényeket, akkor jelentősen lecsökken a likviditás a piacon, ez volt tapasztalható az utóbbi hetekben" - véli Harsányi Judit.
Az MNB a múlt héten megállapodott az elsődleges forgalmazókkal arról, hogy aktívabbak lesznek a piacon, cserébe a jegybank hitelt nyújt a forgalmazóknak. "Ez a megállapodás valamelyest visszahozta a likviditást a piacra, két hete lényegében nem létezett magyar állampapírpiac, olyan alacsony volt a kereslet. Azonban fontosabb lenne a befektetői bizalom helyreállítása, mivel tartósan csak akkor fog magához térni a kötvénypiac" - tette hozzá az AXA Alapkezelő szakembere.
A lehetséges megoldásokról Harsányi Judit úgy vélekedik, hogy nincsenek könnyű helyzetben a döntéshozók, mivel "el kell dönteniük, melyik ujjukba harapjanak". Szerinte vagy ragaszkodni kell az eurozóna-csatlakozáshoz, és akkor a maastrichti kritériumok minél előbb történő teljesítése a fontos, vagy pedig a gazdaságot kell élénkíteni, akkor viszont csúszhat az euróbevezetés, ami a befektetők bizalmának további elvesztését jelentheti.
Hétfőn nem mindennapi lépésre került sor: az ÁKK kénytelen volt lefújni egy aukciót, olyan alacsony volt az érdeklődés. A 30 milliárdos likviditási kincstárjegyek aukciójára ugyanis mindössze 10,4 milliárdnyi jegyzés érkezett, de az ÁKK ezeket sem fogadta el. Harsányi Judit elmondta: nem mindennapi, hogy egy aukciót le kell fújnia a Központnak, de a jelenlegi helyzetben érthető az elsődleges forgalmazók részéről, hogy tartózkodnak az aukcióktól.
Már a múlt héten is tapasztalható volt a kereslet elmaradása: a csütörtöki egyéves diszkont kincstárjegy-aukción a tervezett 50 milliárd forinttal szemben csak 40 milliárdnyi jegyzést fogadott el az ÁKK, mivel mindössze 55,7 milliárdnyi igény volt. Az átlag hozam 11,49 százalék volt, ami tavasz óta a legmagasabb érték.
Kedden a hozamok szinte minden papír esetében 10 százalék körül tartózkodtak. A három hónapos állampapírok 9,75 százalékos hozamot biztosítanak, de a hároméves kincstárjegyek esetében 12 százalék fölé emelkedett a hozam.
Az ÁKK közlése szerint a hétfőn meghiúsult eladás nem fogja befolyásolni a költségvetést, mivel ez nem tartozott a szokásos aukciók közé, így az államkassza sem számolt vele előzetesen.
A szakemberek szerint az állampapírpiac nehézségei a forint árfolyamának gyengüléséhez is hozzájárultak. Kedden délelőtt 275 közelébe esett a magyar deviza az euróval szemben, majd némiképp magához tért, 11 óta után 272 körül állt a forint.
