3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Várhatóan január elején kezdi meg működését az első, Oroszországot Kínával összekötő olajvezeték. Az oroszok emellett készek a távol-keleti ország teljes gázszükségletét kielégíteni, és atomerőművek építésébe is besegítenek. Mfor.hu háttér.

Az energetika több területén is szorosabbra fűzi kapcsolatait a világ legnagyobb energiafelhasználója és a világ legnagyobb olajnagyhatalma, jelentették hírügynökségek hétfőn.

Olaj: itt az első vezeték

Ennek részeként januártól megkezdi működését az első kőolajvezeték a két ország között, amelyen évente minimum 15 millió tonna nyersanyag jut majd el Kínába. Putyinék eddig csak vonaton exportáltak olajat a távol-keleti-országba, évente mintegy kilencmillió tonnát.

A hétfőn jelképesen felavatott vezeték építését még 2008-ban határozták el, 2009-ben pedig arról is sikerült egyezségre jutni, hogy 2030-ig összesen 300 millió tonna kőolajat szállít Oroszország az ázsiai óriásnak mintegy 25 milliárd dollár hitel fejében. 

Szakértők szerint az olajvezeték megnyitása új fejezetet jelent a két ország közötti kapcsolatokban. Az "orosz medvének" a megállapodás azért is előnyös, mert csökkentheti függőségét az európai piactól, Kína pedig ezáltal biztosíthatja rohamléptekkel fejlődő gazdaságának energiaigényét.

Gáz: óriási lehetőségek

Az oroszok emellett gázzal is segítenék a távol-keletieket - az erről szóló megállapodást 2011 júliusáig szeretnék aláírni, a szállítások pedig 2015-ben kezdődnének meg. "Oroszország kész arra, hogy teljes egészében fedezze Kína növekvő gázszükségletét” - mondta ezzel kapcsolatban az Itar-Tass hírügynökségnek Igor Szecsin miniszterelnök-helyettes.

Az üzletben rejlő lehetőségeket jelzi, hogy Kína egy évtizeden belül megduplázná a gáz arányát az energiamixen belül - jelenleg az összes energiaigény 7-8 százalékát fedezi ezen energiaforrás segítségével.

Atomban is együtt utaznak 

Az együttműködés ezen túl az atomenergia területére is kiterjed. A Lianyungang mellett fekvő tianvani atomerőmű harmadik és negyedik tömbjét jövőre kezdik el építeni orosz cégek - az erről szóló, több milliárd dolláros keretszerződést idén márciusban írták alá - , a Rosatom állami atomenergia-ügynökség pedig egy urándúsító üzem létesítésében segítene a kínaiaknak.

A két ország közötti kereskedelem értéke 2008-ban rekordszintre, csaknem 60 milliárd dollárra nőtt. Szakértők arra számítanak, hogy a tavalyi válságév visszaesése után idén ismét sikerül ezen szint közelébe kerülni.

W. B.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!