A magán-nyugdíjpénztárakat kezelő cégek és nyugdíjbiztosító társaságok szövetsége, valamint a horvát kereskedelmi kamara közös tájékoztatójáról készült tudósítás szerint Dubravko Stimac, a szövetség elnöke elmondta: a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer a vártnál nagyobb hozammal kezeli a tagok pénzét, és a rendszer felállítása után kilenc évvel már jelentősen hozzá tudott járulni a nemzetgazdaság fejlődéséhez.
Stimac hangsúlyozta: a nyugdíjreformot azért kellett véghezvinni, mert az első pillér nem volt fenntartható. A második pillér létrehozása az első pillér működőképességének a megőrzését és hosszú távú fenntarthatóságát célozta.
A reform révén "új nemzeti megtakarítások jöttek létre", amelyek jelenleg bő 36 milliárd kunát (nagyjából 1.360 milliárd forint) tesznek ki. Ez az összeg hónapról hónapra nő - hangsúlyozta Dubravko Stimac a hírügynökségi jelentés szerint.
A magán-nyugdíjpénztárak fennállásuk óta átlagosan évi 5,27 százalékos hozamot értek el, míg az infláció ugyanebben az időszakban 2,68 százalék volt, a reálhozam így 2,59 százalék. A reform elindításakor úgy gondolták, hogy már az is jó eredmény volna, ha a pénztárak az infláció fölött 2 százalékkal teljesítenének - áll a Hina beszámolójában.
Az elért hozamokkal a magán-nyugdíjpénztárak 2010 decemberéig összesen 5,12 milliárd kuna új értéket hoztak létre. Költségeik fedezésére összesen 1,43 milliárd kunát fordítottak a Hina jelentése szerint. A vagyonkezelési díj a horvát rendszerben 0,8 százalék, az úgynevezett működési díj - a befizetéseknek a működési költségekre fordítható része - 0,75 százalék.
MTI
