TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

A Számvevőszéki és költségvetési bizottság nyugdíjjárulék emelési szándéka tovább árnyékolja azt a képet, miszerint a kormány lépesei növelnék a versenyképességet és a foglalkoztatottság növelését. Igaz, a járulék emelése az átlagos bérrel rendelkező rétegek esetében "csupán" ezer forintos elvonást jelent, de ezzel még tovább nőnek az élőmunka terhei.

Tovább nő a havi 638,75 ezer forintos bruttó bérnél kevesebbet keresők, vagyis a magyar munkavállalók jelentős részének az adóéke, ha az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottsága által a T/1376-es számú, október közepén megismert adósalátatörvényhez november harmadikán benyújtott módosító javaslatát elfogadja a parlament. A 200 ezer forintos bruttó átlagfizetésnél a korábban számolt adóék 47,67 százalékról 48-ra nő, vagyis az mfor.hu azon megállapítása, mely szerint a kormány adó- és járulék intézkedései különösen a fiatalok és a kevésbé képzettek körében a foglalkoztatás növekedését nem segítik, most még inkább igazak. Utóbbiak esetében a foglalkoztatás "drágulása" különösen azért problémás, mivel az 545,5 ezer magyar regisztrált munkanélkülinek a felét, összesen 268,3 ezer főt tesz ki a szakképzetlenek száma az ÁFSZ legfrissebb, októberi jelentése szerint.

A 39 oldalból álló bizottsági módosító javaslatban eldugva, a 24. oldalon szereplő 45. pont rendelkezik az eddigi 9,5 százalékos járulék 10 százalékra történő emeléséről:

"a) 19. § (2) bekezdésében a "9,5 százalék" szövegrészek helyébe a "10 százalék" szöveg, ... lép"

Vagyis az állami nyugdíjalap nemcsak, hogy idén november elejétől átveszi a magánnyugdíjpénztári tagok esetében a magánpénztárakba kerülő 8 százalékot, de az eddig összesen 9,5 százalékot kitevő munkavállalói nyugdíjjárulék 10 százalékra nő. Legalábbis azoknak, akiknek a járulékfizetési alapot képező jövedelme nem éri el a napi 21 ezer forintot (ez az érték 2010-ben 20420 forint volt). Vagyis, tíz százalékos járulék mellett, aki havi 638,75 ezer forintos bruttó bérnél kevesebbet keres, annak jövedelme tíz százalékát kell az állami nyugdíjalapnak befizetnie. Azok a szerencsések, akik ennél többet keresnek, azoknak havi 63,8 ezer forintot kell fizetnie jövedelemük nagyságától függetlenül.

A tervezett változás azt jelenti, hogy például a Matolcsy György által jövőre minimálisan javasolt 76 800 forintos minimálbér esetén az eddig kalkulált 60 238 forint helyett 384 forinttal kevesebbet, 59 854 forint kap meg a munkavállaló. A 200 ezer forintos bruttó átlagbér esetén (2010 augusztusában 194 ezer forint volt a magyar bruttó átlagkereset), ezer forinttal lesz kevesebb a nettó, vagyis a jelenlegi ismereteink szerint 133,480 forint lesz a borítékban.

Havi félmilliós fizetés esetében 2500 forint a "veszteség", míg a fentebb számolt 638,75 ezer forint felett nem jelent változást a módosító javaslat, hiszen érvénybe lép a járulékfizetési alap plafonja.

mfor.hu

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.