Az EU irányelve 2019-től annyira megszigorítja az új épületek energiafogyasztását, hogy az lényegében megfelel egy mai passzív ház energiaháztartásának. Ez azt jelenti, hogy négyzetméterenként legfeljebb 15 kilowattóra energiával - másfél köbméter gázzal - lehet kifűteni az épületeket. A tervezet a 2006-ban született rendeletet módosítja.
A korszerű 38 centiméter vastag téglafal hőátbocsátása - kiegészítő hőszigetelés nélkül - 0,4 Watt/négyzetméter/Kelvin (W/m2/K). (A hőátbocsátás mértékegysége azt jelzi, hogy egy négyzetméter falon hány Watt energia halad át, ha a két oldala között egy fok a hőmérsékletkülönbség.) A jelenlegi hőátbocsátási követelmény 0,45 W/m2/K. A rendelettervezet 2015-től a hőátbocsátást 0,3 W/m2/K-ra csökkenti, és ez mérséklődik tovább 2019-től 0,24-re.
A tetőtéri lakások - lakrészek - hőátbocsátási követelménye ma 0,25 W/m2/K, ez előbb 0,2-re, majd 0,17-re csökken. Ez utóbbihoz legalább 40 centiméter vastag hőszigetelés kell, ma a legtöbb ilyen családi házban 10 centiméter vastag a hőszigetelő anyag.
A kereskedelemben ma kapható, korszerűnek mondott kétrétegű üveggel készült - akár műanyag, akár fa szerkezetű - ablakok hőátbocsátása 1,1-1,2 W/m2/K, de a követelmény csak 1,6. Ez utóbbi csökken két lépcsőben 1,3-ra, majd 1,15-re. A tetősík ablakok követelménye ma 1,7 W/m2/K, és ez csökken 1,4-re, illetve 1,25-re - ez utóbbit már ma tudják teljesíteni ezek az ablakok.
A módosítás kimondja, hogy akár felújításkor, akár bővítéskor az épületszerkezetek energetikai jellemzőinek azonosnak kell lenniük az ismertetett, új épületekre vonatkozó követelményekkel. A rendelet jelenleg az ezer négyzetméteresnél nagyobb épületekre írja elő azt, hogy a tervezéskor vizsgálni kell a megújuló energiaforrások használatának, illetve a decentralizált energiaellátás alkalmazásának a lehetőségét. Jövő év első napjától ezt alapterületi megkötés nélkül el kell végezni.
MTI
