Március óta már 1 százalékkal nőtt a magyar jegybanki alapkamat, mely most 8,5 százalékon áll. Az infláció még mindig jelentősen magasabb, mint az MNB hosszútávú 3 százalékos célja, a tartósan magas élelmiszer- és energiaárak miatt erősödik az inflációs nyomás. Ráadásul a héten közzétett májusi inflációs adatok is negatív meglepetést okoztak: a várt 6,6 százalék helyett 7 százalékra gyorsult a pénzromlás.
"Az újabb csalódást keltó inflációs adatok és a világpiacon emelkedő élelmiszer- és nyersanyagárak szinte elkerülhetetlenné tesznek egy újabb monetáris szigorítást" - nyilatkozta Kopits György a Bloomberg kérdésére. "Túl kis lépés túl későn már nem segít, ezért amint újabb aggasztó jeleket látunk, lépnünk kell" - tette hozzá.
A világszerte emelkedő olaj- és élelmiszerárak repítik az inflációt a jegybanki célok fölé, ezek az aggodalmak felváltották a korábbi hitelválsággal kapcsolatos félelmeket. Ez nem csak Magyarországon okoz nehézségeket, világszerte próbálják megfékezni az inflációt a jegybankok. Az elmúlt napokban egy lehetséges Fed-kamatemelésről és EKB-szigorításról is jelentek meg nyilatkozatok.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa következő kamatdöntő ülését június 23-án tartja, akkor vélhetően ismét emelik az alapkamatot. Májusban négy hónap után először emelkedett az infláció, így meghaladta a várt 6,6 százalékot, 7 százalékra gyorsult a fogyasztói árak emelkedése.
Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció 5,9 százalékra gyorsult, ami egy éve a legmagasabb érték. A szolgáltatások ára például 0,6 százalékkal emelkedett májusban az áprilisi 0,2 százalékos visszaesés után.
"A maginfláció szintjét különösen az élelmiszerek és a szolgáltatások árának emelkedése mozdítja felfelé" - tette hozzá Kopits György, aki január óta minden kamatdöntő ülésen az alapkamat emelésére voksolt. A májusi ülés után Simor András jegybankelnök még azt mondta, hogy ugyanannyi esélye van a további szigorításnak, mint a kamat változatlanul hagyásának. Kopits szerint a héten közölt inflációs adatok fogják befolyásolni a Monetáris Tanács tagjait a következő ülésen, ezért várhatóan ismét kamatot emelnek majd.
"Ha semmi érdemleges nem történt volna a májusi kamatdöntés után, akkor talán tarthatnánk egy kis szünetet, de az azóta történt fejlemények a kamatdöntés irányába billenthetik a mérleget" - véli Kopits György.
A jegybank a múlt hónapban emelte az idei és jövő évi inflációs előrejelzéseit: az idei év végére 6,3 százalékos pénzromlást várnak, míg korábban 5,2 százalék volt az előrejelzés, míg jövőre 4,2 százalék lehet az infláció szemben a korábbi 3,6 százalékos jóslattal. Így leghamarabb csak 2010-ben teljesülhet a 3 százalékos inflációs cél a jegybenk szerint.
"Ha úgy érezzük, hogy nő annak az esélye, hogy az infláció a 3 százalékos cél felett maradjon 2010-ben is, akkor az elég meggyőző érv amellett, hogy emeljük az alapkamatot. Az infláció emelkedésének esélye erősebb, mint gondoltuk akkor, amikor közzétettük az előrejelzésünket" - mondta el a Monetáris Tanács tagja.
Nemrég Veres János pénzügyminiszter azt is szóba hozta, hogy emelni kéne a 3 százalékos inflációs célt, de Kopits szerint nem ez a megoldás. " A 3 százalékos inflációs cél emelése nem került szóba, de ezt vélhetően a teljes Monetáris Tanács elutasítaná. Ez a lépés egy fejlődő ország számára azt jelentené, hogy elveszítené hitelességét, mindez pedig visszafordíthatatlan károkat okozna" - tette hozzá Kopits.
A jegybanki döntéshozó szerint az újabb kamatemelés esélyét csak az csökkentené, ha a júniusi makroadatok a bérek növekedésének lassulását mutatnák.
