A szóban forgó háztulajdonosok aránya rekord nagyságú, több mint 10 százalékos volt az első negyedévben. Ez a mutató a tavalyi negyedik negyedévben 9,5 százalék, egy évvel ezelőtt pedig még csak 9,1 százalék volt. A banki szövetség rámutatott, hogy az adatokat az időszaki befolyásoló tényezők figyelembe vételével számították ki. Sok tulajdonos télen, a magasabb fűtési költségek és az ünnepi kiadások miatt megszorul, gyakoribbak a részletfizetési gondok.
"Nem látok arra utaló jelet, hogy romlana a helyzet, de még el fog tartani egy darabig" - mondta Jay Brinkmann, a szövetség vezető közgazdásza, aki hozzátette: "a rossz helyzet ha nem is romlik, még mindig rossz". Ugyancsak minden korábbinál magasabbra, 4,6 százalékosra nőtt az első negyedévben azoknak az aránya, akik esetében a hitelező pénzintézet elindította a tulajdonjog érvényesítési folyamatát, ilyenkor a családokat kiköltöztetik, és a bank lefoglalja az ingatlant.
Szakértők rámutattak: elsősorban a tartósan magas munkanélküliség és a lakosság csökkenő jövedelme magyarázza azt, hogy a háztulajdonosok ilyen magas arányban nem tudják teljesíteni hitelvisszafizetési kötelezettségeiket, és emiatt folytatódnak a házlefoglalások. Eredetileg azt gondolták, hogy a jelzálogpiaci krízist a hitelpiac szűkössége tartja fenn. De kiderült, hogy leginkább növekvő mértékben azok a jó hitelmutatókkal rendelkező háztulajdonosok válnak fizetésképtelenné, akik hagyományos, rögzített kamatozású lakáskölcsönöket vettek fel. E csoport aránya 37 százalékos volt az első negyedében az új banki házlefoglalások körében, szemben az egy évvel korábbi 29 százalékos adattal.
Egyre kisebb azoknak az ingatlan-lefoglalásoknak az aránya, amelyek a kockázatos, az elsődleges piac alatti, változó kamatozású hitelekkel kapcsolatosak, jóllehet ez a piaci szegmens váltotta ki az egész jelzáloghitel-piaci válságot. A mutató idén az első negyedévben 14 százalékos volt, míg tavaly január és március között még 27 százalékot mértek.
MTI
