Az elmúlt három évben a Facebook tőzsdei bevezetése óta számos ígéretes startup bocsátott ki részvényeket, amelyek között voltak komoly sikersztorik, az utóbbi időszakban például a sportkamera gyártó GoPro vagy a viselhető számítástechnikai eszközök piacvezető vállalkozása, a Fitbit, és volt néhány csalódást keltő sztori is.
A technológiai befektetők által unikornisoknak elkeresztelt néhány év alatt dollármilliárdokat érő vállalatok piaci megjelenése ugyan fontos esemény volt az elmúlt években a tőkepiacokon, a befektetők azonban egyre kevésbé érdeklődnek az ilyen cégek részvényei iránt. Így a tőzsdére lépést megelőző részvénykibocsátás (IPO) is egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, olvasható a Marketwatch cikkében.
Ennek hátterében a piaci szereplők száma és a motivációjuk áll. Míg a tőzsdén sok szereplő alakítja az árakat, amelynek eredményeként (kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel) kialakul egy fair értékelés, addig az IPO esetében tőzsdére készülő vállalatok mögött néhány nagyobb befektetési alapot találunk. Ők pedig többnyire abban érdekeltek, hogy mielőbb haszonnal szállhassanak ki, így igyekeznek minél nagyobb részvénycsomagot a lehető legmagasabb áron elpasszolni. Természetesen vannak „kihagyhatatlan” bevezetések, mint amilyen a fent említett Facebook IPO volt, amikor a befektetők hajlandók akár még túlértékelt áron is vásárolni. Mark Zuckerberg vállalata például 38 dolláros áron bocsátott ki papírokat 2012 májusában, majd egészen 2013 augusztusáig ezen szint alatt maradt a részvény tőzsdei árfolyama. Más kérdés, hogy az azóta eltelt két évben több mint megduplázódott az értéke, hiszen 90 dollárig futott fel a kurzus.
Az elmúlt hetek piaci folyamatai, az elbizonytalanodó befektetői magatartás és az extrém volatilitás eleve nem egy jó "csillagállás", ha valaki tőzsdére szeretne lépni. A mostani mozgások ráadásul nagyon sok likviditást (szabad pénzeszközt) vontak el a piacról, így aligha lehetne biztosra menni egy új részvény kibocsátásával.
Az sem segít, hogy a legutóbbi nagy médiafigyelmet kiváltó történet, az Alibaba IPO-ja 90 dollár feletti szinten debütált, amelyet ugyan tavaly november és idén január között meg tudott haladni, ám február óta folyamatosan ez alatt a szint alatt kereskednek vele. Csütörtökön például a tőzsdei árfolyam 70 dollár körül állt, ami megint csak nem túl jó előjel.
Pedig olyan aspiráns is lenne részvénykibocsátásra, amelyeket nem kell bemutatni, hiszen mind az Uber, mind a Snapchat tulajdonosai szívesen adnának el a részvényeikből. Mind a két vállalat esetében problémát jelent, hogy a kedélyek lecsillapodása miatt a befektetők nem csak a növekedési potenciált, hanem a vállalatok által jelenleg elért számokat is alaposan mérlegelnék. Ezek pedig finoman szólva sem szexik.
Az amerikai tinédzserek körében nagyon népszerű eltűnős üzeneteket küldő alkalmazás piaci értékét ugyan a szakértők 16 milliárd dollárra teszik, a vállalakozásnak viszont a tavalyi év utolsó három hónapjában alig volt bevétele, így kiszivárgott adatok szerint 128 millió dolláros veszteséget szenvedett el. Ezen javíthatott valamelyest, hogy idén új hirdetési modellel álltak elő, és 750 ezer dollárt kérnek naponta az oldalon reklámhelyeiért, úgy hogy az üzenetekhez hasonlóan a reklámok is rövid időn belül eltűnnek. A hírek szerint erre is csak néhány nagyobb cég mozdult rá, így aligha tudják ledolgozni a veszteséget, amelyet egyébként az sem fedezne, ha minden nap el lennének adva a hirdetési felületek. Bár a jelenlegi becsült érték jóval magasabb, de érdemes megjegyezni, hogy másfél évvel ezelőtt a Snaphat elutasította a Facebook 3 milliárd dolláros ajánlatát.
Még élesebb a különbség az Uber esetében. A személyszállítást forradalmasító közösségi alkalmazás a világ számos országában kivívta a taxisok ellenszenvét, akik mögé nagyon sok helyen felsorakoztak a politikusok is, így a cégnek elég sok baja van. Ha igazak azok a hírek, hogy a második negyedévben a cég bevétele 57 millió dollárt tett ki, miközben 100 millió feletti veszteséget könyveltek el, nem nehéz feltételezni, hogy a tőzsdei befektetők egy része nyugodt szívvel lemond a fuvarmegosztó részvényeiről.
A tőzsdei hangulat persze változékony, és könnyen lehet, hogy egy-két hónap bizonytalanság után az év végén ismét a vevők és az optimizmus uralja majd a piacokat. Ugyanakkor azt nehezebb elképzelni, hogy a tőzsdére készülő "unikornisok" bevezetése fáklyásmenet lesz.
mfor.hu
