Az utóbbi években folyamatosan nőtt az intézményi megtakarítások (pénztárak, unit-linked biztosítások megtakarításai) összetételében a külföldi részvények aránya, és – bár e tekintetben kisebb visszaesések voltak - a magyar papírokból is egyre több került a portfóliókba. A tendencia a tavalyi év nagy részvénypiaci visszaesései miatt megtorpant egy időre, de az idei harmadik negyedévben ismét mind a magyar, mind a külföldi részvények aránya jelentősen nőtt - olvasható a Bamosz pénteken megjelent Regiszterében.
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) most publikált negyedéves Regiszter Jelentése alapján látszik az is, hogy az információt szolgáltató vagyonkezelők és a Bamosz saját adatai alapján az intézményes megtakarítások teljes állománya szeptember végén 7832 milliárd forint volt piaci értéken. Az intézményes befektetésből a Bamosz tagjai által kezelt befektetési alapok összesített nettó eszközértéke 2785 milliárd forintot, míg a Regiszter jelentésben szereplő vagyonkezelt vagyon 5047 milliárd forintot tett ki.
A kezelt vagyon legnagyobb részét a pénztárak és biztosítók adják, míg viszonylag kicsi az egyéb vagyontulajdonosok aránya. Az összes kezelt vagyon több mint fele (3049 milliárd forint) pénztári, további 33 százaléka pedig biztosítói vagyon. Hosszútávon a nyugdíjpénztárak által vagyonkezelésbe adott vagyon aránya trendszerűen nőtt, míg a biztosítóké fokozatosan csökkent – ez a tendencia az utolsó negyedévben is jelentkezett, azaz a pénztári vagyonok gyorsabban bővültek a biztosítói vagyonoknál.
Pénztári vagyonkezelés
Az összesített részvényarány a pénztáraknál 34 százalékra nőtt az utolsó negyedévben, emelkedett az államkötvények aránya is, a magyar állampapírok együttesen a pénztári portfóliók 52 százalékát adják. Jelentősen csökkent viszont a pénztári portfóliókban a betétek és diszkont kincstárjegyek, valamint a magyar vállalati kötvények/jelzáloglevelek aránya is a vizsgált időszakban. Érdekesség, hogy a befektetési jegyek aránya a pénztári portfóliókon belül 27,6 százalék, ez pedig továbbra is azt erősíti meg, hogy a külföldi befektetések jelentős részben a költséghatékonyság és kockázatkezelés szempontjából előnyösebb megoldást kínáló befektetési alapokon keresztül valósulnak meg.
A negyedévben mind a hazai állampapírok, mind a részvények hozama kiugró volt. A piaci mozgások eredményeképpen a pénztári vagyonkezelt vagyonok piaci értéke átlagosan 10 - 11 százalékkal bővült. A pénztárak vagyona 16,2 százalékkal nőtt a negyedévben, ami azt mutatja, hogy az utolsó három hónapban jelentős, 100-150 milliárd forint friss tőke érkezhetett a kasszákhoz. Fontos megjegyezni azt is, hogy az elmúlt öt évben (az utóbbi év tetemes veszteségeivel együtt is) a pénztárak átlagosan 6–7 százalékos pozitív éves hozamot értek el.
Biztosítói vagyonkezelés
A kezelt vagyon csaknem harmadát kitevő biztosítói vagyonok kisebb részét a befektetéshez kötött életbiztosítások, a unit-linked termékek teszik ki – az adatszolgáltatók összesített adatai alapján ez 568 milliárd forint –, míg a nagyobb részt az egyéb biztosítói vagyonok (pl. a biztosítási tartalékok) jelentik. A negyedév végén ez 1073 milliárd forintot tett ki.
A unit-linked termékek vagyona a teljes biztosítói vagyonon belül a vizsgált időszakban gyorsabban nőtt, mint a biztosítótársaságok egyéb vagyona. Ezen belül, azaz a unit-linked portfóliókban is nőtt mind a magyar, mind a külföldi részvények aránya a negyedévben. Több lett a magyar államkötvény is, míg a bankbetétek, a diszkont kincstárjegyek, és az egyéb magyar kötvények aránya itt is csökkent.
A unit-linked termékek esetén a nagyobb részvényarány miatt a negyedéves piaci teljesítmények átlagosan 12 százalék körüli hozamot eredményezhettek, a vagyon ugyanakkor ennél valamivel kisebb mértékben, 11,2 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy mintegy négy milliárd forint körüli tőkekivonás mehetett végbe a piacon. Az első kilenc hónapban ugyanakkor összesítve több mint 21 százalékkal nőtt a unit-linked biztosítások vagyona.
Egyéb portfóliók
Az egyéb kezelt portfóliók (magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, alapok, alapítványok, stb. vagyona) továbbra is biztonsági játékot játszanak. Részben a nagy betétbiztosítási és befektető-védelmi alapokra érvényes befektetési szabályok, részben a magán- és jogi személyek kockázatkerülése miatt jobban preferálják az alacsonyabb kockázatú eszközöket. A vagyon több mint 80 százaléka itt továbbra is hazai állampapírokban van.
