A brit központi bank, a Bank of England a csütörtöki kamatdöntésével változatlanul, 5,75 százalékon hagyta irányadó kamatát, a kéthetes repót, harmadik hónapja szüneteltette a szigorítást.
A jegybank döntése megfelelt a piaci várakozásnak, a töbség változatlan kamatot várt, miközben felerősödtek azok a hangok, melyek szerint Amerikához hasonlóan akár kamatcsökkentésre is kényszerülhet Bank of England.
A nyár végén a többség még arra számított, hogy az óvatosságáról világhírű brit központi bank, az inflációs várakozások elleni harc jegyében, a túlhevültnek tartott gazdasági növekedést hűtendő, ez év végére legalább 6 százalékra tornássza fel a szintet. Csakhogy azóta beköszöntött Európába is a "nem elsőrendű válság". Az ehhez fűzött kamatcsökkentési reményeket azonban még korlátozza a bank elnökének, Mervyn Kingnek többször elismételt nyilatkozata arról, hogy a banknak nem dolga mentőövet dobni a túl nagy kockázatot vállaló hitelpiacoknak, és ezzel veszélyeztetni az inflációs célt.
Idén előzőleg júliusban, előtte májusban, és az előtt januárban szigorított a Bank of England negyed-negyed ponttal, hatévi csúcsra emelve alapkamatát. Az előző emelési ciklust 2000. februárban fejezte be, amikor negyed ponttal 6,00 százalékra növelte az alapkamatát. Az enyhítést egy évvel később, 2001. februárban kezdte, és 2003. júliusban állította le, negyed pontos csökkentéssel 3,50 százalékra. Még abban az évben, 2003. novemberben - negyed pontos emeléssel - megkezdte azt a szigorítási ciklust, amely ma is tart. Ebben a ciklusban júliusig kilencszer szigorított, mindannyiszor negyed-negyed ponttal.
