Ellentétben a világ más országaiban jellemző trendekkel, itthon különösebb árbuktára nem kell számítani – ebben legalábbis egyetértenek az ingatlanos szakértők. A hazai piac sajátossága, hogy az EU-hoz képest az árak meglehetősen alacsonyak, itthon elfelejtették felfújni azt az ingatlanlufit, ami most például az USA-ban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban vagy éppen Írországban hangosan kipukkan – de említhetőek a balti országok is, ahol ugyanez a folyamat figyelhető meg.
Ahol nem volt jó befektetés az ingatlan
A Global Property Guide adatai szerint 2008 második negyedévében az országok többségében folytatódott az általános hitelválság miatti recesszió az ingatlanszektorban is. A vizsgált 33 országból 21-ben estek az – inflációval korrigált – árindexek, melyben a vezető szerepet Lettország tölti be jelenleg, ahol reálértékben 33 százalékkal estek az ingatlanárak, de aggódhatnak a befektetők Észtországban is: Tallinban 14 százalékkal estek az árak az elmúlt 1 évben.
Az Egyesült Államokban a GPG szerint az esés 18 százalékos volt (bár a többféle számítási módszer miatt más adatok is forognak a piacon), az Egyesült Királyságban közel 10 százalék, de Portugália, Új-Zéland, Málta és természetesen többek között Izland is feliratkozott az áresős listára.
Az USA-ban olyannyira komoly a helyzet egyes államokban, hogy divatba jött a "short sell" intézménye, melynek keretében a bedőlt hitellel rendelkező lakást a piaci árnál alacsonyabban próbálják eladni, a veszteséget pedig a finanszírozó bank lenyeli, hiszen így legalább pénzhez jut. Internetes fórumokon és videomegosztókon számos kiváló hozzászólást és felvételt lehet találni a lakáskiürítésekről és eladásokról. Gondban vannak az angol ingatlanirodák is, ahol vásárolni valahogy kevesebben akarnak mostanában, az egyik cég vezetője meg is jegyezte, hogy most derül ki, ki az, aki ebben a helyzetben a szakmában talpon tud maradni.
Szlovákia bezzeg drágul
Mindenesetre az általános credit-crunch ellenére léteznek olyan országok, ahol az elmúlt időszakban tovább folytatódott a drágulás. Ilyen területek például Kína (reálértéken 27 százalékos növekedés), vagy éppen Hong Kong, de ízlés szerint jó befektetés lehetett Ausztráliában vagy éppen Cipruson is ingatlant vásárolni a GPG adatai alapján.
Érdekes dolog viszont az, ami Szlovákiában történik. A szomszédos ország ingatlanpiacának árszínvonala a magyar viszonyokhoz képest szolidnak aligha nevezhető, Pozsony külvárosában szemberebbenés nélkül elkérnek 24-26 millió forintot egy átlagos panellakásért, márpedig az aligha valószínű, hogy a minőségben jelentősebb különbségek lennének.
Tény mindenesetre, hogy a statisztika készítői szerint a szlovák árak inflációval korrigálva idén 25 százalékkal emelkedtek, és a prognózis szerint ennek még nem biztos, hogy vége van, egy magyarázat lehet az euró nagyon közeli bevezetése. Persze a szlovák események hazánkra is kihatnak, Rajkán és környékén elszaporodtak a szlovák állampolgárok által történő vásárlások, hiszen kb. fele árért tudnak ingatlanhoz jutni, ráadásul az autópályának köszönhetően Pozsonyt 10-15 perc alatt elérik.
Mi lesz Magyarországon?
Itthon egyelőre nem kell attól tartani, hogy összedőlne az ingatlanpiac, hiszen a bankok hitelezési gyakorlata sokkal szigorúbb volt a tengerentúlinál, valamint jóval kevesebb volt a spekulatív célú vásárlás (azon külföldi befektetők egy részének, akik látatlanba vették meg az új építésű lakásokat, hogy majd jól felmegy az áruk, némileg csalódottan kellett távozni a piacról). Mindenesetre a prognózisok szerint az új lakások esetében tovább fog folytatódni a szolid (kb. inflációt követő) áremelkedés – ha ezt nem lehet érvényesíteni, inkább meg sem építik őket, vélik egyes szakértők, viszont a használtpiac a közeljövőben aligha tud kitörni diszkrét stagnáló állapotából.
A 2006-os megszorítások – vagyis a szomorú valóság – kiderülte óta az ingatlanpiac visszavett korábbi lendületéből, de talán most éppen ez a szerencse is – az árak nem nőttek olyan szintre, ahonnan jó nagyot lehet esni, sokkal inkább lesz tere a mostani viszonylagos mélyponthoz képest az árak későbbi szolid növekedésének, amennyiben a pénzügyi világhisztéria alábbhagy.
A jelek szerint mindenestre az utóbbi hetekben megszaporodtak a készpénzes vásárlók, akik a hektikus tőzsde és valutapiacokról a tömeghisztériára érzéketlenebb ingatlanba teszik át a pénzüket, de az is tapasztalható, hogy a vevők is óvatosabbak, félnek a nehezen kiszámítható jövőtől a hitelfelvételkor (vagy éppen a hitelfolyósítások szigorítása miatt nem is kapnak hitelt, vagy csak kedvezőtlenebb feltételekkel). Tömegesen ugyan nem, de várható, hogy kezdenek beszivárogni majd a piacra olyan lakások, ahol a háztartás tovább nyújtózkodott, amíg a takaró ért, bár köztudomású, hogy hazánkban a lakáshitel az elsők között van a családok törlesztési preferencialistáján. Elemzők szerint ezek a hatások egyelőre többé-kevésbé kiegyenlítik egymást, így a forgalom rövidtávon nem biztos, hogy jelentősen csökken.
Bukó lehet a luxusvilla és a rossz helyen lévő panel
Sajnos Magyarországon a hivatalos adatszolgáltatás az adásvételi szerződések árairól és darabszámáról még 2006-nál tart, így megbízható adat nincs a közelmúltbeli változásokról. Szakértők arra számítanak, hogy a nagyon drága ingatlanok iránt még jobban vissza fog esni a kereslet (eddig sem volt könnyű és gyors menet eladni őket), valamint a rossz helyen, nem jó állapotban lévő panellakások gazdáinak lehetnek gondjaik, hiszen lakásuk az olykor döbbenetes rezsiköltségek miatt aligha lesz nagyon népszerű a piacon (leginkább itt a kispénzűekre érdemes célozni a hirdetést).
A Belváros közeli, újszerű lakások, vagy éppen a jobb állapotban lévő használtak talán megúszhatják nagyobb megrázkódtatás nélkül, az is elképzelhető, hogy a legjobb helyeken még emelni is lehet az áron. Jelenleg ebből a szempontból szinte ordítva kínálja magát a XI. kerület, ahol az árak nem magasak, viszont az 5 megállóval érkező 4-es metró jelentőset dob majd a forgalomképességen, középtávon.
A vidéki piacon sem sokkal különbözik a helyzet, talán csak annyival, hogy a nagyvárosokon kívül a kisebb településeken tovább tarthat az értékesítés, nem véletlenül gondolkodtak egyes bankok is azon, hogy a legkisebb falvakban, legelmaradottabb régiókban található ingatlanokat talán még fedezetként sem nagyon akarják elfogadni.
Egyetért? Máshogy látja? Szóljon hozzá a fórumban!
