A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a „Fókuszban a vármegyék” című tanulmányának legújabb kiadását, amelyben ismét bemutatja Magyarország tizenkilenc vármegyéjének helyzetét. Az ebben szereplő adatok szerint továbbra is jelentős bérkülönbség tapasztalható a budapesti és a vidéki fizetések között.
A jelentésből kiderül, hogy 2025 I. negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 680 ezer forintot, míg az adókedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkeresete 468 ezer forintot tett ki.
Kiemelték, hogy a bruttó és a nettó átlagkeresetek – a közfoglalkoztatottakéval együtt számítva – országosan 9,2, illetve 9,1 százalékkal múlták felül az egy évvel korábbit. Mindenütt emelkedtek a keresetek, leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Hajdú-Bihar vármegyében (a nettó keresetek 10,9, valamint 10,3 százalékkal), a legkevésbé Győr-Moson-Sopron és Fejér (6,6, illetve 7,7 százalékkal) vármegyékben. Ez elsőre úgy hangzik, mintha az országos bérkülönbség érdemben csökkent volna, a valóság azonban nem ezt mutatja: a budapesti 565 614 forintos nettó átlagbér továbbra is messze kiemelkedik a mezőnyből. Bár a béremelkedés mértékét tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg jól teljesített, ahogy az térképünkön is látszik, a 351 885 forintos nettó fizetés jócskán elmarad még az országos átlagtól is.
Ugyanaz, de mégis kevesebbet ér?
A magyarországi bérszakadékról rendkívül árulkodó az is, ha kifejezetten az egyes szektorokra bontva vesszük szemügyre Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, illetve a főváros teljesítményét, hiszen így rajzolódik ki igazán, hogy hasonló munkakörökben is óriásiak az eltérések.
Az általánosságban legszegényebbnek tekinthető megyében a vizsgált időszakban a legjobb havi béreket az oktatás hozta, 484 162 forintos havi nettóval, míg a legrosszabbakat a közigazgatás produkálta, 235 125 forinttal – igaz, itt fontos megjegyezni, hogy a közfoglalkoztatottak bére jelentősen lehúzza ezt a kategóriát, nélkülük a közigazgatási átlagbér nettó 404 551 forint volt. Ezzel szemben a bérszínvonal alapján éllovasnak számító Budapesten az ugyanezen területeken foglalkoztatottak átlagosan 503 730, illetve 563 903 forintot vittek haza – a fővárosban kevesebben szorulnak közfoglalkoztatásra.
Ez azonban még nem minden, ugyanis az információ és kommunikáció területén dolgozók lényegesen rosszabbul jártak a kelet-magyarországi területen, hiszen ugyanazon munkáért átlagosan 377 015 forintot vihettek haza, szemben a Budapesten megkeresett 816 330 forinttal, azaz a fővárosi bérek ugyanazon a területen átlagosan több mint a kétszeresére rúgtak. Ezek felhajtó erőként jelenhettek meg, a budapesti IT-cégek, szolgáltatóközpontok (SSC-k), valamint a nemzetközi multik többsége is a fővárost választja a peremmegyékkel szemben.
Futottak még
A magyar bérszakadék jelenségét igazolja mindezek mellett végül az is, hogy bár több kormányzati bérrendezési kísérlet is történt 2025 elején – így a pedagógusok bérét is emelték idén januárban több mint 20 százalékkal, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum is feljebb kúszott –, a nettó átlagbér tekintetében még mindig csehül áll a vármegyék nagyrésze.
Míg a budapesti átlagos nettó több mint 20 százalékkal magasabb az országos szintnél, addig egyedüli vármegyeként csak Győr-Moson-Sopronban sikerült ezt meghaladni, mintegy 5,3 százalékkal. A lista másik végén lévő Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében viszont csak az országos átlagbér 75,2 százalékát vitték haza a KSH által vizsgált időszakban – erre az adatra pedig aligha lehet bárki is büszke.
