Az első félévben már megfigyelhető volt jelentős javulás a befektetési alapok piacán, azonban egyelőre nem tudnak versenyezni az alapok a magas kamatú bankbetétekkel – hangzott el egy keddi sajtótájékoztatón. A szakemberek szerint a kamat csökkenésével és a volatilitás mérséklődésével talán 2010-ben válhat újra vonzóvá ez a befektetési forma. Mfor.hu – tudósítás.
Hiába nő a megtakarítások mértéke, egyelőre ez kevésbé látszik a befektetési alapok piacán, a lakossági ügyfelek inkább a biztonságosnak tartott bankbetétekbe, kötvényekbe teszik a pénzüket – mondta el kedden Szalai Sándor, a befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) elnöke.
Látszanak biztató jelek
"Nagyon hektikus hónapokon vannak túl a befektetési alapok, legalább annyira izgalmas volt az elmúlt időszak, mint a 2008-as év, de már látszanak komoly pozitív jelek" – vázolta fel Temmel András, a BAMOSZ főtitkára. A szakemberek többsége szerint a nehezén már túl vannak a tőkepiacok, ez a befektetési alapokban is látszott.
Jelentős tőkekivonás inkább 2008 utolsó hónapjaira volt jellemző, azonban szerencsére a befektetők többsége nem pártolt el az alapoktól. "Az évszázad talán legnagyobb válsága ellenére a kezelt vagyonban a visszaesés nem volt jelentősen nagyobb, mint az elmúlt években" – emelte ki Temmel András.
Összességében a befektetési alapok piacán nem volt megfigyelhető jelentős mozgás, az első félévben még mindig többségben voltak a visszaváltások, azonban már voltak olyan alaptípusok, melyekbe nettó tőkebeáramlás történt – mondta el a BAMOSZ főtitkára. A pénzpiaci alapok például hagyományosan jól szerepelnek hasonló helyzetekben, mivel ez a leginkább válságálló típus. Emellett a részvényalapokba volt nettó tőkebeáramlás, mivel az elmúlt hónapok korrekcióját sokan beszállási pontnak használták.
Az ingatlanalapok esetében volt 100 milliárd forintos visszaváltás az év első hat hónapjában, azonban ez is inkább a tavaly októberi-novemberi tőkekivonást jelezte, mely most tavasszal realizálódott. Emellett a garantált alapok voltak az utóbbi hónapok vesztesei, főleg a lejáró alapokból vették ki a pénzt az emberek.
Inkább a bankba visszük a pénzünket
"A lakossági szektorban nem volt tapasztalható komoly mozgás az elmúlt hónapokban, a tőkebeáramlást inkább az intézményi befektetők generálták" – emelte ki Szalai Sándor. A BAMOSZ elnöke példaként hozta fel a részvényalapokat, melyek 19 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak az elmúlt hat hónapban, ebből azonban csak kevés volt lakossági befektető.
Az utóbbi hónapokban az volt megfigyelhető, hogy a megtakarítások mértéke nőtt hazánkban, azonban ez egyelőre kevésbé látszik a befektetési alapok piacán. "A régió minden országában megfigyelhető, hogy a hitelezés töredékére esett vissza, az így felszabaduló pénz pedig inkább a fix befektetési formákba, bankbetétekbe és kötvényekbe áramlott" – vázolta fel Szalai Sándor.
Ráadásul hazánkban az emberek sokkal jobban megbíznak a bankokban, mint a régió többi országában, a jelenlegi 10-12 százalékos banki kamatokkal pedig nem tudnak versenyezni az alapok.
"A külföldi anyabankok nem öntik a likviditást magyarországi leányvállalatukba, ezért azt nekik maguknak kell előteremteni. Részben ennek köszönhető az intenzív betétgyűjtés, a magas kamatok" – vélekedik a BAMOSZ elnöke. Szerinte ez a folyamat fogja jellemezni még az idei évet, majd talán 2010-ben lehet javulás ezen a téren.
A kamat csökkenése mellett szükség lenne arra, hogy a kockázatosabb befektetési formák volatilitása mérséklődjön, akkor lehetnének újra vonzók a befektetési alapok a betétekkel szemben. Szalai Sándor szerint az elmúlt hónapok újdonsága a bankok betétgyűjtési kényszere, mely korábban nem volt ennyire jelentős, és nem tudni, meddig fog tartani.