Az EU 2030-ig új tagokat vehet fel – közölte az EU külügyi főképviselője

Az Európai Unió akár már 2030-ig új tagokat vehet fel – jelentette ki az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, miközben az uniós tisztviselők dicsérték a csatlakozási reformok terén élen járó Montenegró és Albánia előrehaladását, ugyanakkor Szerbia visszalépését és Grúzia még súlyosabb demokratikus hanyatlását bírálták – írja a The Guardian.

Az értékelések az Európai Bizottság éves bővítési jelentéseivel együtt láttak napvilágot. A dokumentumok tíz, uniós tagságra pályázó ország előrehaladását vizsgálják, és az Ukrajna 2022-es orosz inváziója nyomán újjáéledt bővítési lendületet tükrözik.

„Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója és a geopolitikai átrendeződés egyértelművé tette a bővítés szükségességét” – mondta Kaja Kallas újságíróknak. „Ha erősebb szereplővé akarunk válni a világpolitikában, ez elengedhetetlen.”

Hozzátette: „Reális cél, hogy 2030-ig új országok csatlakozzanak az Európai Unióhoz.” Szerinte Montenegró áll legelőrébb a csatlakozási folyamatban, Albániával együtt a tagság első számú esélyesei között.

A volt észt miniszterelnök azt is kijelentette, hogy az EU-tagság „fontos biztonsági garanciát” jelenthet Ukrajnának, és megjegyezte: még egyetlen tagjelölt sem hajtott végre ilyen átfogó reformokat háborús körülmények között.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, a harcok sújtotta Pokrovszk városából bejelentkezve azt mondta, hogy országa 2030 előtt szeretne csatlakozni az unióhoz.

Uniós tisztviselők Moldovát is méltatták, amely azzal vádolja Oroszországot, hogy példátlan titkos kampányt indított a választók befolyásolására tiltott pártfinanszírozás, szavazatvásárlás és propaganda révén. Az EU bővítési biztosa, Marta Kos, elmondta, hogy Moldova – 2,4 millió lakossal – „az elmúlt egy évben a legnagyobb előrelépést érte el minden ország közül”, annak ellenére, hogy „folyamatos hibrid fenyegetésekkel és destabilizációs kísérletekkel” szembesült.

Ezzel szemben Grúzia súlyos bírálatokat kapott. Kos szerint az ország „csak névleg uniós tagjelölt”. Az EU tavaly felfüggesztette a csatlakozási tárgyalásokat, miután a kormány erőszakkal lépett fel a békés tüntetőkkel szemben, akik az orosz mintára megalkotott „külföldi ügynök” törvény ellen tiltakoztak. A jogszabály előírja, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezetek ilyen megbélyegző címke alatt regisztráljanak.

Az Európai Parlament júliusi jelentése szerint a tiltakozások után több mint 500 embert vettek őrizetbe, közülük 300-an kínzást vagy más embertelen bánásmódot szenvedtek el.

Kos egyenesen a grúz vezetéshez fordulva azt mondta: „Ha komolyan gondolják az EU-tagságot, hallgassanak a saját népükre, és hagyjanak fel azzal, hogy ellenzéki vezetőket, újságírókat és másként gondolkodókat börtönöznek be. Akkor tudunk beszélni.”

A kilátások Szerbia esetében vegyesek. Az ország autoriter elnöke, Aleksandar Vučić, korrupcióellenes tömegtüntetésekkel teli évet tudhat maga mögött, amelyeket a Újvidéki vasútállomás-baleset váltott ki, miután egy leszakadó tetőszerkezet 16 ember halálát okozta. A Bizottságot korábban gyakran vádolták azzal, hogy túlságosan elnéző Belgráddal szemben, most azonban keményebb hangnemet üt meg. Kos „a szólásszabadság és az akadémiai szabadság visszaszorulását” bírálta, és felszólította a szerb vezetést, hogy „tegye egyértelművé stratégiai választását” az EU-ellenes retorika elkerülésével.

Magyar vétó?

Az EU bővítése a 27 tagállam egyhangú jóváhagyását igényli, beleértve Magyarországot is. A magyar kormány blokkolja Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak következő szakaszát, aminek következtében Moldova előrehaladása is leállt, mivel a két folyamat összekapcsolódik.

A brüsszeli tisztviselők most azt vizsgálják, hogyan lehetne megkerülni a budapesti vétót, és előrelépni a tárgyalásokban anélkül, hogy mind a 27 ország hivatalos jóváhagyása szükséges lenne.

Egyes politikusok szerint az EU-nak saját működését kellene megreformálnia, mielőtt új tagokat vesz fel, mivel egy 35-nél is több tagú unió politikai bénultsághoz vezethetne. Ennek része lehetne például a külpolitikai vétó eltörlése, amely miatt az EU-t gyakran vádolják azzal, hogy „egy tagállam túszul ejti”.

Kos szerint ugyanakkor nincs szükség átfogó reformokra Montenegró (624 000 lakos) vagy Albánia (2,7 millió lakos) felvétele előtt. Úgy vélte, ezek csatlakozása nem járna jelentős pénzügyi következményekkel vagy a jelenlegi tagállamok számára fontos területek megzavarásával.

A tisztviselők magánbeszélgetéseken elismerik, hogy Ukrajna – a háború előtti 41,4 milliós népességével és hatalmas újjáépítési igényeivel – teljesen más eset, és csatlakozása kemény döntéseket kényszeríthet ki még a leghűségesebb szövetségeseiből is, különösen az olyan nettó kedvezményezettekből, mint Lengyelország.

A külpolitikai vétók eltörléséről kérdezve Kallas azt mondta, hogy eljött az idő, hogy az EU átgondolja működését: „A világrend éppen most változik, és nekünk el kell döntenünk, milyen szerepet akarunk benne játszani. Csak akkor tudunk igazi geopolitikai tényezővé válni, ha képesek vagyunk döntéseket hozni.”