A befektetők számára az utóbbi időszakban az infláció lett a legnagyobb kihívás. Az ingatlanalapokat hogyan érintik ezek a folyamatok?
Érdemes egy kicsit messzebbről vizsgálni a makrokörnyezetet, hiszen az elmúlt években nagyon komoly változásokat tapasztalhattunk. Két rendkívüli dolog is történt, amit ki kell emelni, és amelyek nagyon jelentős gazdasági hatással jártak. Az egyik a Covid, a másik pedig az orosz-ukrán háború. Amikor a járványt követően elkezdtek éledezni a piacok, akkor a megugró kereslettel a kínálati oldal, az ellátási láncok nem tudtak lépést tartani, ez pedig az árak emelkedésével járt. Az infláció tavalyi évben tapasztalt emelkedését jórészt ennek a számlájára írhatjuk. Majd idén a háború még egy lapáttal rátett erre, hiszen tovább növelte az ellátási bizonytalanságot, további hiányok keletkeztek és az energiaárak is jelentősen emelkedtek. Az ezzel járó növekvő bizonytalanság a befektetési környezetnek most sem tett jót. Klasszikus kérdés, hogy ilyenkor mire kell számítani az ingatlanpiacon, és mi történik az ingatlanalapokkal?
Azt gondolom, hogy ilyen környezetben tudják a belső értékkel rendelkező eszközök, befektetési termékek megmutatni azt, hogy tudnak jól teljesíteni nehéz időkben is, igaz, az ingatlanalapoknak rövid távon soha nem tesznek jót a pánikszerű reakciók. Akár a Covid, akár a háború, vagy bármilyen más külső sokkhatás mindig valamilyen szintű ijedtséget vált ki, ami átmeneti pénzkiáramlással jár. Ez egy szinte természetes jelenség, amit a tapasztalatok szerint nehéz elkerülni, az ugyanakkor lényeges, hogy ez milyen mértékű és mennyire tartós.
Mennyire igaz az a közvélekedés, hogy infláció esetén a reáliák, így az ingatlan is nagyobb védelmet nyújt?
Érdemes beleszámítani, hogy az ingatlanbefektetés egy ciklikus üzlet és az ingatlanalapok ennek megfelelően működnek, tehát hosszabb távon érdemes a hozamokat nézni.
Így tekintve az ingatlanalapokra azt mondhatjuk, hogy ez egy inflációálló termék. Egyszerűen azért, mert a bevételek, a bérleti díjak inflációkövetőek.
Hozzá kell tenni a teljesség kedvéért, hogy intézményi szinten euró alapon működő ingatlanpiacról, vagyis euró inflációról beszélünk, de ez mindenképp egy fokozatos értéknövekedést jelent. Ehhez jön még egészséges gazdasági környezetben egy folyamatos tőkeérték növekmény.
A munkánk során egyfajta követelmény, hogy a növekedés viszonylag stabil legyen és az alapokban lévő eszközök mindenkori értékét tükröző úgynevezett nettó eszközérték mutató volatilitását a lehető legjobban mérsékeljük. Alapkezelőként egy nyilvános ingatlanalapnál, esetünkben az MPTIA-nál (Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap) így az is feladatunk, hogy az esetleges kilengéseket kisimítsuk. Egy stabil, kiszámítható emelkedést kell produkálni, az általunk kezelt ingatlanalapoknál ez így is működik.
Az alapok hozamát az is befolyásolhatja, hogy a befektetési jegyek milyen határidővel válthatók vissza, hiszen léteznek azonnali visszaváltású, de akár 180 vagy 360 napra visszaváltható termékek is. Az ingatlanbefektetések jellegénél fogva, miután egy rugalmatlan termékről van szó, ez nem mindegy. Könnyen belátható, hogy ha nincs lehetőség azonnali visszaváltásra, akkor a vagyon nagyobb része tartható ingatlanokban, és ezáltal elvileg magasabb hozam érhető el. A mi fent említett nyilvános alapunk – azonnali visszaváltású alap lévén – konzervatív módon a szabályozó által minimálisan előírtnál jóval magasabb likvid aránnyal működik, ami esetleges kiáramlás esetén is biztonságot ad. Érdemes kiemelni ugyanakkor, hogy az MPTIA jellemzően még a viszonylag magas likvid arány mellett is meg tudta verni hozamban a versenytársait.
A jelenlegi emelkedő kamatkörnyezetben ráadásul ebből további előnyt tudunk kovácsolni, hiszen a lekötött betéteken, állampapírokon most a korábban megszokottnál jóval magasabb hozamok érhetők el az alapok számára is.
Így nem feltétlen helyes az a gondolatmenet, hogy inflációs környezetben, növekvő hozamok mellett az ingatlanalapok hozama elmaradna a piaci kamatoktól és így versenyhátrányba kerülnének.
Hozzá kell tenni, hogy általában az ingatlanalapok, ahogy az általunk kezelt alapok sem spekulációs termékek, legalább 1-2 éves időtávon ajánlott tartani őket és diverzifikációs termékként, megfelelő súlyozással nagyon jól megférhetnek egy akár lényegesen kockázatosabb tőkepiaci eszközöket tartalmazó portfolióban is.
Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy az MPTIA összeghatártól függetlenül bárkinek lehetőséget biztosít a befektetésre, így már akármilyen kis megtakarítással részesülhetünk az ingatlanpiaci növekedésből. Ha pedig valaki egy nagyobb összeggel a zsebében mondjuk épp azon gondolkodna, hogy érdemes-e még lakást venni befektetésnek, annak olyan prémium vagyonkezelési szolgáltatások is elérhetők, melyek a nyilvánosan hozzáférhetőnél magasabb hozampotenciállal rendelkeznek.
Említette, hogy a Covid komoly hatással volt a gazdaságra és az Önök tevékenységére is. Köztudott, hogy ez jelentősen módosította az irodahasználatot, és felgyorsította a kiskereskedelemben zajló változásokat, ezek az ingatlanpiacon is lecsapódtak. Látható más ehhez hasonló, a makrotrendeket befolyásoló tényező?
Azt gondolom, hogy azokat a változásokat érdemes kiemelni, amelyek hatással vannak a befektetői magatartásra. Ugyanakkor ezek a hatások az ingatlanpiacon mindig késleltetve jelentkeznek, az értékváltozások is némi időeltolódással érvényesülnek.
A már említett Covid mellett a fenntarthatóság, az ESG az, ami egy ideje jelentős hatással van az ingatlanpiacra.
A háború által felerősített drasztikus energiaár növekedés még inkább fókuszba helyezi ezt a szemléletet, hiszen az alternatív energiahordozók fontossága minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott.
Elmondta, hogy a piacra általában milyen tényezők hatottak. Az egyes részterületeken mik voltak a jellemzők?
A járvány kapcsán már-már unalomig ismételt annak kiskereskedelemre gyakorolt hatása. Azon belül is érthető módon a plázákat érintette a legrosszabbul, ahol egy zárt térben van együtt sok ember. Ez a járványhelyzetben eleve nem volt szerencsés, de ezt tetézte, hogy egyes bolttípusok esetén voltak hosszabb-rövidebb bezárások is. A kiskereskedelemnél maradva a bevásárlóparkok, strip mall típusú ingatlanok viszont a közös területek hiánya miatt ehhez képest nyertesen jöttek ki ebből a helyzetből, mind a vásárlói szokások, mind a befektetői érdeklődés tekintetében.
Ha a másik pólust nézzük, a logisztikai szektornak a pandémia okozta változások komoly lökést adtak. Az e-kereskedelem felpörgése komoly igényt generált a különböző logisztikai szolgáltatások, így az ezeket kiszolgáló ingatlanok iránt is. Mindez azzal járt, hogy mind a fejlesztők, mind a befektetők jelentős számban fordultak a logisztikai ingatlanok felé, Magyarországon is régóta nem látott fejlesztési és befektetési láz érzékelhető. Ebben az eszközosztályban így komoly felértékelődést láthattunk. Itt már arra kell figyelnünk, hogy ne billenjünk át egy olyan túlértékeltségi fázisba, ahol a bérleti díjak vagy a hozamok hosszú távon már nem fenntarthatók.
A lemaradó kiskereskedelem és a szárnyaló logisztika között pedig ott találjuk az irodapiacot, amit egyébként szintén érezhetően érintett a Covid, hiszen általánosan elterjedt a home office intézménye, illetve a hibrid munkavégzés. Ennek ellenére az irodapiac nem omlott össze, továbbra is létezik, és van az irodák iránt kereslet, bár egyfajta bizonytalanság, stagnálás jellemezte a közelmúltban és még mindig nincs egységes szemlélet az irodák jövőjét illetően. Nyilvánvalóan átalakult a piac, ezt mind a fejlesztőknek, mind a munkaadóknak tudomásul kell venni, és alapvetően a hibrid munkavégzést kell ezeknek az ingatlanoknak kiszolgálni.
Említette, hogy az energiaárak növekedése fontos változást jelent, ez az egyes szegmensekben már érzékelhető? A jobb energiabesorolású ingatlanok iránt nagyobb a kereslet?
Mi a saját iroda portfóliónkon belül nem érzékelünk eltéréseket, mivel mi csak A kategóriás ingatlanokkal rendelkezünk. Azt is érdemes azonban megemlíteni, hogy az energiaárak problémája ilyen szempontból nem feltétlenül jelentkezett még, az az idei évnek lehet a fájdalmas következménye. Amikor az idei év korábbiakhoz képest változatlan üzemeltetési költség előlegeit el kell majd számolni jövő tavasszal, akkor a bérlők azzal szembesülhetnek, hogy az előző évhez képest sokkal többet kell fizetni. Ez egy teljesen új környezetet teremt, ahol a bérbeadóknak is van felelőssége, elsősorban az energia beszerzést illetően, és a bérlőknek is el kell gondolkodni azon, hogy racionálisabban, környezettudatosabban használjanak bizonyos eszközöket, mint például nyáron a klímát. Ebben a helyzetben felértékelődik a bérbeadó és a bérlők közötti kommunikáció fontossága is, hiszen a tapasztalatok szerint a bérlőket a legtöbb esetben a megemelkedett költségeknél jobban aggasztja az esetleges kiszámíthatatlanság, tervezhetetlenség.
Az energiaáraknak a korábban nem tapasztalt drasztikus növekedése érezhető piaci változásokat is generálhat?
Az látszik, hogy sokkal nagyobb energiatudatosság jöhet, ami éppen úgy jelentkezhet a fogyasztási szokásokban, mint a beruházásoknál. A felelősségi kérdések is erősödnek, és azt gondolom, a bérbeadóknak, üzemeltetőknek edukálni kell a bérlőket. Az energia beszerzése, annak időzítése is kulcskérdés lesz, hiszen míg korábban minimális változások voltak, most óriási kilengések tapasztalhatóak. Talán egy kicsit energiakereskedővé is vállnak most a tulajdonosok. Sajnos nincs varázsgömbünk, nem tudjuk, hogy az árak hogyan alakulnak, de az adott pillanatban mindig igyekszünk a legkörültekintőbben eljárni és felelős döntést hozni ezen a téren is. Ebbe beletartozik, hogy vizsgáljuk olyan energiahatékonysági beruházásoknak a lehetőségét, melyekkel a környezettudatosság irányába is el tudunk mozdulni, és költségoldalon is pozitívumokkal járnak.
Említette, hogy a Covid, a háború, az infláció, a megugró kamatok és energiaárak mind kihívást jelentenek az ingatlanalapok számára is. Mennyire nehéz ilyen komplex viszonyok között azt a folyamatos jó teljesítményt nyújtani, amelynek köszönhetően például elnyerték a Privátbankár.hu Klasszis Díját többek között a legjobb ingatlanalap kategóriában?
Valóban, ez nem az az időszak, amikor hátra lehet dőlni és várni a hozamot. Az elmúlt két évben korábban nem látott körülmények hatottak az ingatlanpiacra (is), amik jelenleg is hatással vannak a környezetünkre és a tevékenységünkre. Ezek a körülmények rávilágítottak a globalizált világ komplexitásának összefüggéseire és olyan kihívások elé állították a piaci szereplőket, amelyeket eddig nem tapasztalhattunk. Ilyenkor természetesen egy többszáz milliárdos vagyont kezelő alapkezelőre is fokozott felelősség hárul és ezzel együtt minden szakmai elismerés is felértékelődik.
A Diófa Alapkezelőnél egy szakmailag nagyon erős csapat dolgozik azon nap mint nap, hogy kiemelkedő hozamokat tudjunk biztosítani a befektetőinknek. Erre utal a szlogenünk is: „Az érték nem magától terem”, amely tökéletesen kifejezi, hogy nagyon sokat számít az itt lévő humán állomány és tudás. A szakértői csapatnak eddig is nélkülözhetetlen szerepe volt, és ez a mostani nehéz időben még inkább felértékelődik.
Visszatérve a közelmúltban elnyert Klasszis Díjra, szerencsére esetünkben egyébként a számok is magukért beszélnek, hiszen a vizsgált időszakban az MPTIA teljesítménye volt a legjobb. (A Klasszis Díj odaítélése komplex szempontok alapján történik, amelynek fontos, de nem kizárólagos eleme a hozam – a szerk.) Ha megnézzük a visszatekintő hozamokat, akkor is az látható, hogy az alap tartósan a versenytársak teljesítményét meghaladó eredményeket ért el. Ez köszönhető a már említett jó szakembergárdának, aminek révén sikerült felépíteni egy nagyon jól diverzifikált, stabil portfóliót. Ez a portfólió az elmúlt időszak nehézségei közepette is kiegyensúlyozotthozamot tudott felmutatni, töretlen növekedési dinamika mellett.
