Nincs új a nap alatt. Bár előzetesen arra lehetett számítani, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) végre biztató inflációs adatokkal rukkol elő, amit lapcsoportunk, a Klasszis Média csütörtök reggel megjelent, igaz, a KSH-énál csaknem két héttel később készült felmérései – az Mfor Nyugdíjas Árkosár és a Privátbankár Árkosár – is előrevetítettek, a péntek reggel közzétett júliusi éves fogyasztóiár-index ismét csalódást okozott. Ahelyett, hogy újra 3-sal kezdődött volna a ráta – amelyre utoljára tavaly novemberben, azaz nyolc hónappal ezelőtt volt példa –, a 4,3 százalék meghökkentően magas, noha legalább megtört a két hónapja tartó inflációgyorsulás.
Az optimizmust az táplálta, hogy a bázis viszonylag magas volt, 2024-ben a júnusi 3,7-et júliusban 4,1 százalékos pénzromlás követte. Erre „sikerült” most rátenni további 4,3 százalékpontot.
A friss adat egyben azt is jelenti, hogy megszakadt az alacsony havi átárazások sorozata – értékelt Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. Szerinte mindez rávilágít arra, hogy az elmúlt négy hónap kedvezően alakuló inflációs képe kizárólag a különböző időzítéssel beérkezett kormányzati árintézkedések és az önkéntes árkorlátozások hatása volt. Azzal, hogy júliusra lényegében kifutott az összes intézkedés egyhavi inflációt fékező hatása, az alapfolyamatok vették át az uralmat és a mutató egyből megugrott.
A vártnál nagyobb inflációban Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint két tényező játszott szerepet: havi alapon a szolgáltatások 1,0, míg a háztartási energia 1,2 százalékkal drágult. Utóbbi azért is számít meglepetésnek, mert itt inkább csökkenésre lehetett volna számítani a hideg májusból következő magas fogyasztás és így magas átlagár után. Ugyanakkor nemcsak a vezetékes gáz ára nőtt, 1,2 százalékos drágulás történt havi alapon a szén, a brikett és a tűzifa esetében is.
Az már logikusabb, hogy a szolgáltatások közül az utazáshoz kapcsolódó szolgáltatások szezonalitásból fakadóan várt drágulása volt kiemelkedő: egy hónap alatt a belföldi utazások 3,9, a külföldi utazások 14,0, a sport- és múzeumi belépők 1,7 százalékkal kerültek többe. Éves alapon a szolgáltatások ára 5,3 százalékkal nőtt, ami annak fényében magas, hogy a kormányzat több ágazattal megállapodást kötött arról, az idén eltekintenek az áremeléstől – jegyezte meg Regős. Nem is ezen ágazatok állnak az áremelkedések élén, hanem a szolgáltatások közül leginkább a testápolási szolgáltatásoké (10,1 százalék), a sport- és múzeumi belépőké (10,0 százalék), illetve a lakásjavítási és -karbantartási szolgáltatásoké (szintén 10,0 százalék).
Az élelmiszerek éves szinten 5,9, míg havi alapon 0,3 százalékos éves drágulását olyan termékek vezetik, amelyeknek vagy a világpiaci ára nőtt jelentősen (például csokoládé, kakaó 20,4, kávé 19,6 százalék), vagy pedig a hazai kedvezőtlen időjárás járult hozzá az árak növekedéséhez – kiemelkedő például az őszibarack árának közel duplázódása. Jól látható, hogy az érvényben lévő árszabályozó intézkedések és a kínálat oldali sokkok (mint például az állatállományt érintő különféle járványok) áremelő hatása kioltják egymást – mutatott rá Virovácz.
Az üzemanyagok ára havi alapon 0,3 százalékkal lett magasabb, azaz szignifikáns hozzájárulása az inflációhoz nem volt. Éves szinten pedig 4,3 százalékkal csökkent.
Fotó: Depositphotos
A gyógyszereknél a kormányzati beavatkozás esetében (még ha elvileg önkéntesen is) ármérséklés történt. Ez az adatokban a vártnál kisebb nyomot hagyott, a gyógyszerek, gyógyáruk ára havi alapon mindössze 0,3 százalékkal ment le – ebben vélhetően annak lehet szerepe, hogy az ármérséklés kevés terméket érintett, bár ezek gyakran vásároltak voltak.
Csoda-e, ha ilyen adatok mellett magasan maradnak az inflációs várakozások? Emiatt sem várható, hogy a jegybank az idén kamatot tud csökkenteni – véli Regős. A júliusi havi infláció mértéke már nem konzisztens a 3 százalékos jegybanki árstabilitási céllal, hiszen annak eléréséhez tartósan 0,2 százalék körüli egyhavi áremelkedési ütem kellene – teszi hozzá Virovácz.
Az ING vezető közgazdásza szerint érdekes lesz látni, hogy vajon a négyhavi alacsony átárazás megszakadása után folytatódik-e a lakosság inflációs várakozásának mérséklődése vagy pont a húsbavágó energiaszámla és a drága nyaralás miatt megakad vagy akár visszafordul ez a folyamat. Ha ez utóbbi történne, az mindenképpen kedvezőtlen lenne a monetáris politika számára.
A tényadat és annak vártnál magasabb volta sem segíti elő a lazítást, illetve az, hogy az árrésstopokat előbb-utóbb ki kell vezetni (Gulyás Gergely a szerdai Kormányinfón azt közölte, augusztus 21-én döntenek az e hónap végi határidő esetleges meghosszabbításáról vagy a hatósági intézkedés kivezetéséről), ami nagyjából a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint 1,5 százalékpontos ugrást okozhat – ennyivel húzza most vissza az inflációt az árrésstop, enélkül az infláció valahol 5,8 százalék körül lenne. Az árrésstopok idei fenntartásával számolva a pénzromlás üteme idén 4,6-4,7 százalék lehet. A kamatcsökkentések kiárazódása viszont minimális mértékben erősítheti a forintot, amely a reggeli órákban már látszódott is az adatokon – a forint erősödése pedig kedvező, hiszen a jövőben alacsonyabb inflációt eredményez.
Virovácz szerint augusztusban is 4 százalék közelében maradhat az inflációs ráta, ám ha az árrésstop intézkedéseket valóban kivezeti a kormányzat ezen hónap végén, akkor októberre akár érdemben 5 százalék fölé ugró inflációs rátát is láthatnánk. Az eddig érvényben lévő, idei évi átlagra vonatkozó 4,6 százalékos inflációs előrejelzését az ING a meglepetés ellenére sem módosítja, a revízióval megvárja a hamarosan érkező kormányzati döntést az árrésstopok kapcsán.
A következő két évet illetően az ING érvényben lévő előrejelzése szerint 4 százalék körül ragadhat az inflációs mutató. Ha megérkezik az árintézkedések határidejének meghosszabbítása (amire a péntek reggeli adatok fényében nagy tétekkel fogadnának a banknál), akkor az idei inflációs átlag némileg lefelé módosulhat, ám a következő két év átlaga egyértelműen felfelé mozdulhat. Ezzel pedig érdemben 4 százalék feletti inflációt várhatnánk 2026-2027 átlagában. Mindezek fényében rövid távon biztosan marad a szigorú monetáris politikai hangvétel és a változatlan alapkamat.
Az élelmiszerek vártnál nagyobb (éttermi árak nélkül is 4,6 százalékos) áremelkedése azt mutatja, hogy az árrésstop hosszabb távon hatástalan eszköz az inflációval szemben – írja lapunknak küldött közleményében az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Szerintük az egyszeri hatáson túl nem is lehet az, miután a 2024 második felében indult áremelkedési hullámot nem a kiskereskedelmi árrés alakulása okozta. Erre utal a Gazdasági Versenyhivatal két termékkörben (tej és tejterméke, illetve tojás) végzett vizsgálata is, ami arra a következtetésre jutott, hogy a 2024 második felében indult árhullám leginkább a termelők és feldolgozók rezsiköltségeinek emelkedése, a munkaerő drágulása, valamint a termékdíjak növekedése miatt alakult ki, miközben a kiskereskedelmi árrések 2023 közepe óta csökkentek, vagy nem változtak. Az áremelések irányába ható felsorolt tényezők az élelmiszergyártás minden szegmensére (hús, kenyér, stb) egyformán hatnak, és most kiegészülnek az idényáras termékek drágulásával. Ezeket a hatásokat az árrésstop legfeljebb elfedni tudja, kezelni nem. Az OKSZ éppen ezért úgy gondolja, hogy a bajokat ott kellene kezelni, ahol keletkeznek, és nem máshol, éppen ezért indokolt az árrésstop augusztus végi kivezetése. Az árrésstop lényegében minden elemében káros a kereskedelemre, a lakosságra, sőt az egész gazdaságra nézve: a kereskedelem kénytelen visszafogni a beruházásait, kevesebb, és kisebb mértékű akciót tud indítani, és nemhogy ellenállóbb, de éppen kiszolgáltatottabb lesz a beszállítók felől érkező árnyomásnak, ez tükröződik is a mostani áremelkedésekben.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője amondó, hogy a következő hónapokban a forint stabilitása, a munkapiac feszességének oldódása és a várhatóan lassuló bérkiáramlás a dezinflációs folyamat malmára hajtja a vizet. Ez utóbbinak a piaci szolgáltatások mérséklődő inflációjában kellene egyre inkább megjelennie. Nagy a fogyasztói árak alakulásának szempontjából pozitívnak tartja, hogy kínálati oldalról az árnyomás fokozatos csökkenéséről számolhatunk be. Keresleti oldalról ellenben az utolsó negyedévtől kezdődően érkező jóléti intézkedések érdemi teret nyújthatnak majd az áremeléseknek. Az év hátralévő részében az éves infláció várhatóan 4-5 százalék között marad, jelentős trend nélkül ingadozhat: októberig kedvezőtlen, míg november-decemberben támogató bázist örököl az index a tavalyi évről. Az Erste előrejelzése szerint az éves átlagos infláció 4,7 százalék lesz 2025 egészében.
Az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ várakozásai szerint a következő hónapokban, a bázishatások kifutásával a fogyasztóiár-index minimálisan növekedhet, így az év hátralévő részében 4 százalék felett marad – tájékoztatta lapunkat Horváth Dóra vezető elemző. A jövő év elején, az idei év eleji jelentős átárazódások kifutásával, azonban visszatérhet a jegybanki toleranciasávba az áremelkedés üteme. Éves átlagban így idén 4,7 százalékos inflációt valószínűsítenek az MGFÜ-nél, amely jövőre 3,7 százalékra lassulhat.
Az MBH Bank elemzői szerint a nyári hónapok átmeneti dezinflációja után őszre ismét 4,5 százalék körül alakulhat az infláció, majd decemberre ismét 4 százalékot megközelítő szintre mérséklődhet az éves infláció. Ők is úgy vélik, az inflációs adatok és a magasan ragadt lakossági inflációs várakozások miatt nincs tere a jegybanki kamatcsökkentéseknek idén. A munkaerőpiaci adatokban a legutóbb látott gyengülés mérsékelheti a vállalatokon a bérköltség irányából érkező nyomást, ami kedvezhet a dezinflációnak. Mindezeket figyelembe véve idén 4,5 százalékos átlagos inflációs rátával számolnak továbbra is az MBH-nál, 2026-ban pedig 3,8 százalékos átlagos inflációt várnak.
Optimizmusra adhat okot, hogy a hosszabb távú inflációs folyamatok szempontjából irányadó, a szezonális hatásokat kiszűrő maginfláció immár ötödik hónapja csökken, amely eredményeként júliusban 0,3 százalékponttal lett alacsonyabb az általános mutatónál.
Szívesen idéznénk hosszabban a Nemzetgazdasági Minisztérium értékelését, de az igazából ezúttal sem tartalmazott érdemi szakmai megállapításokat, csak politikai lózungokra lett kihegyezve. Például arra a már hónapokig óta unalomig mantrázott kijelentésre, miszerint a kormány minden esetben fellép az indokolatlan áremelések ellen.
Valamint arra, hogy „az árréscsökkentés és az önkéntes árkorlátozások mellé a nyugdíjasok külön segítséget is kapnak”. Szükségük is lesz rá, hiszen a nyugdíjasokra vonatkozó infláció június után júliusban is magasabb lett az általánosnál, ráadásul az olló tágult.
Más kérdés, hogy a 30 ezer forint értékű, a vártnál szűkebb termékköre felhasználható élelmiszer-utalvány mennyire lehet gyógyír pénzük fokozódó romlására.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
