2019. április 11. 11:20
mfor.hu

A Global Residential Cities Index 2018 utolsó negyedévét is tartalmazó adatai szerint a budapesti ingatalnok árai valósággal kilőttek tavaly, és így a világ leggyorsabban dráguló városa lett a magyar főváros. Ezt erősíti az Otthon Centrum mai elemzése is, amely szerint Budapesten az átlagos négyzetméterár közelíti az egymillió forintot.

A nemzetközi index adatai szerint a budapesti ingatlanok ára szinte példa nélküli a világon, csak a kínai Hszian volt képes tartani a lépést a magyar fővárosban tapasztalható árrobbanással. Hszian Kína egyik legnagyobb városa, mintegy 12 millió lakóval.

A harmadik helyezett Rotterdam ingatlanpiaca "csak" 15,7 százalékkal nőtt tavaly. A magyar főváros 23 százalékos növekedése azért is figyelemre méltó, mert a globális ingatalnár-növekedés tavaly lassult, a 2017-es 4,5 százalékról 4,3 százalékra, és míg tavalyelőtt az országok 87, tavaly már "mindössze" 79 százalékában lehetett ingatlanár-emelkedést tapasztalni.

A fővárosban mért 917 ezer forintos átlagos négyzetméterár feléért lehet újépítésű lakást vásárolni a vidéki megyeszékhelyeken – erősít rá a nemzetközi felmérés adataira az Otthon Centrum legújabb elemzése is. A legdrágábbak továbbra is az I., II., V., VI. és XII. kerületek, míg a legtöbb beruházás a XIII. kerületben zajlik. A vidéki megyeszékhelyek közük Győrben kínálják a legtöbb új lakást, míg a legdrágább projekt Székesfehérváron ismert, ahol 1 millió forintos négyzetméteráron hirdetik az épülő lakásokat.

Komoly árat kérnek a beruházók a budapesti lakásokért: aki a fővárosban szeretne újépítésű lakást vásárolni annak átlagosan 917 ezer forintos négyzetméterenkénti árral kell számolnia, ami 15,5 százalékkal drágább, mint az előző év azonos időszakában – mondja Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Legtöbbet az I., II., V., VI. és XII. kerületben kérnek el egy új lakás négyzetméteréért: ezekben a kerületekben megszokott az 1 millió forint feletti árszint. 500 ezer forint alatt csupán a főváros XXIII. kerületében juthatunk új lakáshoz, míg a többi külső pesti kerületben 560 és 800 ezer forint közötti fajlagos árral kell számolniuk a vásárlóknak. „Tapasztalataink alapján az elmúlt egy évben a külső kerületek áremelkedése volt a legjelentősebb, míg a drágábbnak számító belső kerületekben már lassult a növekedés mértéke” – teszi hozzá Soóki-Tóth Gábor.

Az Otthon Centrum adatai szerinti négyzetméterárak Az Otthon Centrum adatai szerinti négyzetméterárak

Az Otthon Centrum elemzése azt mutatja, hogy a beruházások számát tekintve továbbra is magasan vezet a XIII. kerület. Angyalföld hihetetlen népszerűségét bizonyítja, hogy az itt zajló 90 beruházás 37-tel előzi meg a második legtöbb projektet magáénak tudó XI. kerület, ahol jelenleg 53 társasház építése zajlik. Kelenföldet nem sokkal lemaradva követi a III. kerület 51 beruházással, de kiemelkedőnek számít a II. kerületben folyamatban lévő 35 társasházi projekt is. A pesti oldalon csupán Józsefváros és Ferencváros tudta megközelíteni ezt az értéket: a 8. és a 9. kerületben egyaránt 31 társasház építése van folyamatban.

Az Otthon Centrum a megyei jogú városokban végzett felmérése alapján 2019 márciusában 300 projektben összesen 8682 építése volt folyamatban.

A legtöbb beruházás Győrben, Debrecenben, Pécsett és Szegeden ismert. A felsorolt négy városban található az online meghirdetett új lakás projektek 49,3 százaléka. Az épülő lakások száma Győrben volt a legtöbb, ahol összesen 1420 lakást kínáltak megvételre a beruházók. Győrt Szeged és Debrecen követi, ahol sorban 1090 és 1060 új lakás volt elérhető. A felmérés időpontjában mindhárom városban az épülő lakások legalább 28 százaléka szabad volt.

Az Otthon Centrum adatai szerinti négyzetméterárak vidéki városokban Az Otthon Centrum adatai szerinti négyzetméterárak vidéki városokban

A vidéki nagyvárosok közül Dunaújvárosban és Salgótarjánban nem zajlik új fejlesztés, de a projektek számát tekintve az országos lista végén található még Szekszárd, Tatabánya és Kaposvár is.



„A vidéki megyeszékhelyeken jellemző 500 ezer forintos fajlagos lakásár a fővárosi érték fele. A legdrágább városok árai a külső pesti kerületek átlag árával egyeznek meg” – mondja Soóki-Tóth Gábor. A legdrágább vidéki projekt Székesfehérváron ismert, ahol 1 millió forintos négyzetméteráron lehet lakást vásárolni. A legolcsóbb, 210 ezer forintos négyzetméterárral egy miskolci projekt rendelkezik. „A javuló gazdasági teljesítmény és a kedvező kamatszint miatt a közeljövőben nem várható az ingatlanpiac beszakadása, de a lassulásra is még éveket kell várni” – zárja gondolatait Soóki-Tóth Gábor.



Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
*/?>