Privátbankár.hu: A Budapest Dollár Kötény Alapjuk díjat nyert idén. Érdemes még kötvényekbe befektetni a jelenlegi alacsony hozamok mellett?
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere: A kötvény az elmúlt években jól teljesítő eszközosztály volt a világban, általános tendencia volt, hogy a jegybankok kamatot vágtak. A csökkenő kamatok, kötvényhozamok pedig a kötvényeket felértékelik. A koronavírus-járvány kirobbanásával ez a folyamat kapott még egy nagy lökést, mert mindenki attól tartott, hogy a világgazdaság tartós recesszióba ragad. A jegybankok ezért még nagyobb fokozatba kapcsoltak a gazdaságélénkítés terén.
Újabban azonban az eddig megszokott infláció-csökkenés és kamatcsökkenés fordulni látszik. Ahogy jövünk ki a válságból, erősödik a növekedés, már kis mértékben megjelent az inflációs nyomás is. A jegybankok ugyan még élénkítenek, a monetáris politika támogató, de már elkezdtek azon gondolkodni, hogy ebből hogyan lehet visszavenni.
A támogató környezetből így a normalizáció irányába indultak el. A rekord alacsony szintekről elkezdtek emelkedni a kötvényhozamok, ami az állampapírok árfolyamának nem tesz jót. Ám a kötvényuniverzum nagyon széles. Vannak benne állampapírok, vállalati kötvények és még sok más. Az erősebb növekedés és a kissé magasabb inflációs környezet például a vállalati kötvényekre alapvetően jó hatással is lehet, nem úgy, mint az állampapírokra.
Egyébként nagyon nehéz bármilyen eszközosztállyal szemben optimistának lenni most, hiszen minden nagyon drága a tőkepiacokon.
Privátbankár.hu: A tankönyvekben az van, hogy ilyen esetekben rövid lejáratú kötvényeket érdemes vásárolni, valamint változó kamatozású papírokat. Működik ez most?
Bebesy Dániel: A gyakorlatban ez jóval nehezebb, hiszen a rövid futamidejű kamatok jelenleg nullán, vagy annak közelében vannak. A rövid futamidő miatt ugyan így csak korlátozott az ember kamatvesztesége, de a potenciális hozam is minimális.
Az igaz, hogy egy hosszabb lejáratú kötvény hozamemelkedés esetén hajlamos jelentősebb veszteségeket elszenvedni. De ezt is árnyaltabban érdemes nézni, mert nem tudjuk, hogy mennyit árazott már be a piac ebből a hozamemelkedésből az inflációs félelemek közepette, amit a különböző befektetői felmérések mutatnak.
Mert ez most az első számú félelem a piacokon, hogy a nagyon aktív gazdaságélénkítés miatt hirtelen berobban majd az infláció. De lehetséges, hogy két év múlva megint az lesz a probléma, hogy túlságosan leesett az infláció, és kiderül, hogy a jelenlegi árfolyamszinteken nagyon jó belépési lehetőség lett volna a hosszú kötvények piacára. Így aztán nagyon nehéz lenne azt mondani, hogy szabaduljunk minden kötvényünktől, mert itt az infláció kora.
Privátbankár.hu: Miért csökkenhet ismét az infláció pár év múlva?
Bebesy Dániel: Habár az Amerikai Egyesült Államokban jön még egy infrastruktúra-támogató csomag, amely több éven keresztül elhúzódó hatásokat is tartalmaz, az eddigi gazdaságélénkítő intézkedések jelentős része egy egyszeri összeg volt, hosszú távú hatások nélkül. Az a nagy boom, amelyet a világgazdaságban várnak, elsősorban erre az évre szól, meg esetleg a következő évre. Később már nem feltétlenül folytatódik majd.
Hosszú távon pedig megmaradnak a világban azok az erős strukturális erők, amelyek az elmúlt évtizedekben lefelé nyomták az inflációt. Ilyenek a globalizáció, a társadalom elöregedése és a fogyasztás ezzel kapcsolatos visszafogása. Megmaradnak a jelentős vagyoni egyenlőtlenségek, a gazdagok pedig a náluk felhalmozódó pénzt kevésbé költik el. Inkább vagyontárgyakban testesül meg. Az elmúlt években a jegybankoknak komoly kihívást okozott, hogyan érjék el az inflációs céljaikat alulról.
Privátbankár.hu: Lehetséges, hogy az infláció emelkedése elmarad, mert a kínálati oldal továbbra is erős? Nagy a verseny, halad az automatizáció, automata gyárak ontják a termékeket szinte korlátlan mennyiségben... Bár egyes szektorokban viszont, mint a szállodaipar, szűk keresztmetszetek is kialakulhatnak, például ha mindenki egyszerre menne nyaralni.
Bebesy Dániel: Úgy gondolom, hogy itt is érdemes megkülönböztetni a különböző időtávokat. Most a járvány következtében biztosan lesznek olyan szektorok, ahol szűk keresztmetszetek alakulnak ki, amint a korlátozásokat feloldják, és a kereslet hirtelen megugrik. Ilyen lehet a vendéglátás vagy a turizmus bizonyos részei. De az ellentétes hatás is erős, mint az automatizálás hatása, az úgynevezett Amazon-hatás. A drágább munkaerőt hosszabb távon az alacsonyabb költségű robotizáció váltja ki, ez folyamatosan lefelé nyomhatja az árakat.
Privátbankár.hu: Sokan hasonlítják a jelenlegi helyzetet háborúhoz. Hol van itt a háború?
Bebesy Dániel: A nagy különbség, amiben különbözik a jelenlegi járvány a háborús eseményektől, az, hogy háborúban a kínálati kapacitások rendszerint komolyan sérülnek. Például lebombázzák a gyárakat. Most inkább azt látjuk, hogy a kapacitások megvannak, legfeljebb hibernálták ezeket. Bizonyos szektorokban lehet ugyan kapacitás-szűkülés, de semmiképpen sem akkora, mint háborúk végén szokott, amikor hirtelen visszajön a kereslet, de hiányzik a kínálat.
A gazdasági stimulus éppen azért nagyon fontos, hogy fennmaradjon a kereslet. Ha gyenge lenne a kereslet, az előbb-utóbb a kínálatot is visszaszorítaná, hiszen elmaradnának a beruházások.
Privátbankár.hu: Van az a mondás, hogy ne szállj szembe a Fed-el... Nem lehet, hogy inflációs nyomás ide vagy oda, ők bizony alacsonyan tartják majd a kamatokat? Például hogy egy adósságválságot elkerüljenek.
Bakos Dezső, a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere: Tavaly volt egy éles váltás a Fed politikájában, amikor deklarálta, hogy a korábbi évi két százalékos inflációs célt már nem tartja annyira kőbe vésettnek. Inkább egy hosszútávú átlagos inflációs szintet próbál tartani. Nagyon sokáig jelentősen e szint alatt volt az infláció, így ha ehhez tartja magát a Fed, akkor hosszú időn keresztül megengedhet egy magasabb inflációs értéket. Ezzel párhuzamosan pedig magasabb hozamokat is.
A Fed várhatóan nem fog olyan erősen és olyan gyorsan beavatkozni, ahogy ez korábban szokásos volt. Várhatóan akkor sem fog még egy jó darabig kamatot emelni, ha az infláció évi két százalék fölé megy. Azt viszont még a piac nem tudja, hogy milyen hosszú időn keresztül és milyen mértékben engedik majd meg az inflációs céltól való eltérést. De a rövidtávú kamatok akár évekig is alacsonyan maradhatnak. Inkább a hosszabb lejáratoknál lehet további emelkedés.
Privátbankár.hu: Milyen kötvényekkel lehet akkor jelentős hozamot elérni a jövőben?
Bakos Dezső: Ha továbbra sem emelnek a jegybankok kamatot, de erős lesz a növekedés, akkor a hosszú futamidejű kötvény hozamok emelkedhetnek. A magas hozamú (high yield) vállalati kötvények, különböző feltörekvő piaci kötvények hozama vonzó lehet a közeljövőben. Például olyan feltörekvő régiókban, amelyek profitálnak a most kibontakozó nyersanyagpiaci áremelkedésből.
Bebesy Dániel: A Dollár Rövid Kötvény Alapunk például már évek óta tartósan jól teljesít, ebben az évben és korábban is nyert díjakat. Az a magyarázata a tartósan jó teljesítménynek, hogy az öt-tíz éve tapasztalható nulla közeli állampapír-hozam közepette nagyon sokan fordultak a vállalati kötvények felé. Egyrészt az alacsony kamatszint mellett kisebb a csőd veszélye a vállalati szektorban, kisebb a kockázat. Másrészt pedig nem volt igazán alternatíva a kötvény eszközosztályban, mivel az állampapírok hozama nulla közeli volt. Ez az alap dollárban tudott hozni évi 3-4 százalékot az elmúlt években, viszonylag kis volatilitással.
Privátbankár.hu: Kontinensünkön, euróban akkor nem is nagyon érdemes ilyen kötvényeket keresni?
Bebesy Dániel: A dollárban kibocsátott befektetési kategóriájú kötvények hoznak évi 2-3 százalék hozamot. Európában ehhez képest sehol sincsenek a hozamok az EKB vásárlásai miatt. Az említett kötvényalapunk éppen ezért fordul sok esetben a feltörekvő piacok felé.
Privátbankár.hu: Lengyelországban vagy más közép-kelet-európai országokban vannak jó lehetőségek?
Bebesy Dániel: A lengyel állampapírok hozama zlotyban kifejezetten alacsony. Több mint egy százalékponttal van a magyar tíz éves kötvények hozama alatt a lengyeleké. Akkor már sokkal jobb egy cseh, esetleg román állampapír. Bár már a román hozamok is nagyon sokat csökkentek, közelítettek a magyar hozamokhoz. A magyar hosszú kötvények hozama így még mindig vonzó a lengyelekéhez képest.
Privátbankár.hu: Esetleg egzotikusabb európai tájak, mint Oroszország vagy Törökország?
Bebesy Dániel: Törökországban és Oroszországban vannak vonzó hozamok, de teljesen más kockázati szinttel kell szembenézni. Törökországban például iszonyatosan magas az infláció, szinte nulla a jegybanki hitelesség, nagyon erős a politikai befolyás a gazdaságra. Oroszországban is nagyon dominánsak a geopolitikai kockázatok.
Privátbankár.hu: Megérkezve Magyarországra, itt vagyon emelkedni vagy csökkenni fog a hozamszint? Mit várhatunk a forinttól?
Bakos Dezső: A nemzetközi folyamatokat nem tudjuk kivédeni, nem fogják elkerülni Magyarországot sem. Ezért ha az európai vagy észak-amerikai hozamok emelkednek, akkor ez hatással lesz a magyar hosszú kötvényhozamokra is. Eközben nálunk is megvan az a kettősség, hogy az MNB a rövid futamidejű kamatokat mindenképpen megpróbálja alacsony szinten tartani, az alapkamatunk 0,6 százalék.
Rugalmas rendszert alakított ki, amellyel a forintot kordában tudja tartani anélkül, hogy valós kamatemelést hajtana végre. A kamatfolyosó felső korlátját felvitte 1,85 százalékra, és bevezetett egy egyhetes betétet, amelybe a kereskedelmi bankok helyezhetnek el pénzt. Ennek a hetente meghatározott kamatszintje az effektív kamat. Ezzel tudja szabályozni a forint árfolyamát, drágítani a forint elleni spekulációt.
Ha az infláció tartósabban a jegybanki inflációs célsáv teteje, évi négy százalék felett marad, akkor is megpróbál majd a hozamokhoz, illetve az alapkamathoz nem hozzányúlni. A másik eszköz, amivel a hozamokat befolyásolni tudja, az a “quantitative easing”, az eszközvásárlás az öt évnél hosszabb futamidőkön.
Amikor valamelyik futamidőnél elkezd komolyabban gyengülni a kötvények árfolyama, akkor jól látható, hogy a jegybank ott nagyobb keresletet mutat. De az ÁKK-val együttműködve már a finanszírozást is úgy oldják meg, hogy folyamatosan hosszabbodjanak az állampapír-futamidők.
Mindezért mi úgy gondoljuk, hogy nálunk csak mérsékelt hozamemelkedés, illetve hozamcsökkenés várható. Nem lesznek kiugróan nagy eltérések a nemzetközi folyamatokhoz képest.
Privátbankár.hu: Az utóbbi tíz-tizenöt évben folyamatos forintleértékelődés volt az alapvető trend. Ez várható a továbbiakban is?
Bakos Dezső: Azt mondhatjuk, hogy ha gyengül a forint, akkor az az MNB t alapvetően nem zavarja. Csak legyen annak üteme mérsékelt és kiszámítható. A 370 forintos euróárfolyam azonban alighanem egy tetőnek tekinthető.
Nemrég hirtelen beárazódott egy komoly kamatemelés a rövid forward forinthozamokba, amikor a nemzetközi folyamatokban is voltak változások. A piac 3-4, egyenként 25 bázispontos kamatemelést árazott be. Ez elég jelentősen visszaerősítette a forintot. Ezért is gondoljuk, hogy idén a 350-370 forintos sávban ingadozhat a forint. De ha az árfolyam egy kicsit kicsorog felfelé ebből a sávból, talán azt sem fogja zavarni az MNB-t.
Privátbankár.hu: A kisbefektetők részben éppen forintgyengülés ellen szoktak devizakötvényeket vásárolni. Érdemes? Ha igen, milyen arányban?
Bebesy Dániel: Egyértelműen érdemes portfóliónk egy részét devizába fektetni. Az elmúlt öt-tíz év valóban arról szólt, hogy tartós leértékelődő pályán mozog a forint. Az MNB pedig bizonyította, hogy törekvése a hozamok alacsony szinten tartása, és csak vészhelyzetben nyúl hozzá a kamatszinthez, egy kiugró forintgyengülés megfékezése érdekében.
Szerintem a portfólió 30-40 százalékát is indokolt lehet devizaeszközökben tartani. De ez természetesen az egyes befektetők preferenciáitól is függ, hiszen a deviza alapvetően egy volatilis eszköz. (Az áringadozás magas – a szerk.) Kérdés, kinek mekkora a kockázattűrő képessége, és milyen időtávon fektet be. De alapvetően minden portfólióban helye van a devizás megtakarításoknak.
Azt szokták mondani, hogy ma Magyarországon nincsen alternatívája a lakossági állampapírnak, mert olyan magas kamatot fizet, amit a piacon vásárolt eszközökkel nem lehet elérni. Ám ha az egyéb befektetéseket a devizagyengüléssel is ki igazítjuk, akkor ez már nem feltétlenül igaz. Jó a magyar állampapír, de érdemes olyan eszközöket is vásárolni, amelyek fejlett piaci devizákra szólnak.
Privátbankár.hu: Ha valaki devizában szeretne befektetni, melyik befektetési alap alkalmas erre?
Bebesy Dániel: Például az említett Budapest Dollár Kötvény Alap, amely főleg dollárban denominált rövid lejáratú vállalati kötvényekbe fektet. De van a palettán több más, eltérő kockázatú devizás kötvényalap is. Például fejlett piaci vállalatikötvény-alap, eurókötvény-alap. A részvényalapjainknak is vannak devizás sorozatai.
Bakos Dezső: Ha devizakockázatot is szeretne vállalni a befektető, nem is biztos, hogy devizában szükséges befektetnie. Például prémium alapjaink, amelyek közül a Dinamikus Vegyes Alap most szintén díjat kapott, szintén jelentős devizakockázatot vállalnak. Forint alapon működik, de a devizakitettség nincsen benne fedezve. A forintárfolyam gyengülése esetén ezek az eszközök árfolyamnyereséget érnek el.
Privátbankár.hu: Mennyire lettek a kisbefektetők kockázatkerülők vagy épp kockázatkedvelők a válság óta?
Bebesy Dániel: Én nem a válságig mennék vissza, hanem távolabbra. Magyarországon is azt lehetett érzékelni, mint globálisan, hogy amint elolvadtak és nulla közelébe csökkentek a betéti kamatok, a befektetők egy része elkezdett kockázatosabb alternatívákat keresni. Először a kockázatmentesről a jó fundamentumú vállalati kötvények irányába szoktak menni, majd a kockázatosabb kötvények is sorra kerülnek, végül a részvények felé is nyitnak.
Ez tekinthető egy egészséges folyamatnak. Ugyanakkor az olyan sokkszerű események, mint a tavaly tavaszi tőzsdei zuhanás volt, kijózanító hatásúak. Ez is előnyös azonban, mert felhívja befektetők figyelmét arra, hogy ez nem egy egyirányú utca. A kockázat nemcsak azt jelenti, hogy egyre magasabb hozamokat érek el, hanem azt is jelentheti, hogy elbukom a pénzem, vagy legalább időlegesen jelentős veszteségeket szenvedtek el.
Itthon is volt egy tartós trend, ami a kockázatosabb befektetések irányába mutatott, a tavalyi válság azonban kizökkenést okozott. De minden nagyon gyorsan zajlott, a borzasztó gyors zuhanás után rendkívül gyors fel pattanás következett. Ha valaki elutazott márciusban és májusban érkezett vissza, akkor már látta, hogy megint folyamatosan emelkedik a portfóliójának az értéke.
Nekünk borzasztó stresszes volt az a 4-5 hét, amíg óriásit mozogtak az árfolyamok. A kisbefektetőknek azt szokták javasolni, hogy ne nézzék állandóan az árfolyamokat, ne izguljanak feleslegesen, mert akkor csak rossz döntéseket hoznak. Tavaly is az volt a legjobb döntés, hogy ha valaki kiülte ezt az egyszeri sokkot, nem nyúlt a portfólióhoz.
Natív tartalom
A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. Az mfor.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek az mfor.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az mfor.hu felelősséget nem vállal. A Menedzsment Fórum Kft, mint az mfor.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
