Lapunk elsőként foglalkozott alaposabban azzal a jegybanki javaslattal, hogy az önkéntes pénztárak mögé is állítsanak garanciaalapot. Ilyen működik már a pénzügyi szektorban, a banki betétek, befektetések bizonyos összeghatárig - 100 ezer euróig, azaz 30 millió forintig - biztonságban vannak, de még az elsorvasztott magán-nyugdíjpénztári rendszernek is megvan a maga garanciaalapja.
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke azt sürgeti, hogy az önkéntes vonalon is garantálja egy szervezet a vagyont. Windisch László hetekkel ezelőtt beszélt ennek szükségességéről, és az mfor ezt követően megkérdezte a kormány illetékesét, hogy készek-e támogatni az elképzelést. Varga Mihály pénzügyminiszter ebben a cikkünkben elmondta, hogy a kormány vizsgálja a jegybanki javaslatot.
Eddig nem volt világos, hogy milyen alap állna a pénztárak mögé. Szóba jöhettek a már működőek - mint a betétbiztosítási (OBA), vagy a befektetéseknél működő (BEVA), illetve a magánpénztáraké (Pénztárak Garancia Alapja), illetve az is benne volt a pakliban, hogy egy új alapot állítanak fel.
Windisch László ma is megszólalt az ügyben, és ez alapján úgy tűnik az OBA lehet a befutó.
Az alelnök az Országos Betétbiztosítási Alap 25 éves működésének ünnepségén beszélt arról, hogy a pénzügyi garanciarendszer kiszélesítése esetén az OBA hatékony alapkezelő lenne. Nem nehéz ebből kiolvasni, hogy a jegybank szerint az OBA-nál lenne a megfelelő helyen az önkéntes pénztári garancia.
Arról még nincs információ, hogy amennyiben működni kezd a garanciarendszer, a fedezetet jelentő alapot milyen forrásból építik fel: a tagok újabb költségelemmel szembesülnek, vagy a már meghatározott költséglimiten belül kell azt kigazdálkodniuk a pénztáraknak. Kormányzati forrásaink azt valószínűsítették, hogy ez újabb teher lehet a tagoknak, a jegybanki szerint viszont az alapba fizetendő összeget a pénztárak költségstruktúráján belül is elő lehet teremteni.
