<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Mi lesz, ha nyer az ellenzék? Megfékezhető az infláció?
Mekkora lesz a következő kormány mozgástere?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével, Márki-Zay Péter tanácsadójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. december 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az elmúlt pár hétben tovább nőtt a családi házak népszerűsége és ezzel együtt a kínálati árak is. Aki eladni szeretne és nem tud várni ezzel, az most legalább 10 százalékkal magasabb árat kaphat, mint tavaly ilyenkor. 

A járvány negyedik hulláma megint szigorításokat hozott, ismét előjön az az igény, hogy ne menjünk nagy társaságba és továbbra is szabadabban és kisebb stresszben élhetnek azok, akiknek családi házuk van. Ezen ingatlan típus népszerűsége az egekbe szökött. Egyes becslések szerint minden harmadik ingatlankereső ilyen lakhatást kutat, de most még magasabb árakkal kell szembenéznie, ugyanis a nagy kereslet az eladókat további áremelésre ösztönzi. Főleg, ha nem feltétlenül sürgős az értékesítés.

Az agglomerációban is nagyot ugrott a családi házak ára (fotó: Mester Nándor)Az agglomerációban is nagyot ugrott a családi házak ára (fotó: Mester Nándor)

A budapesti agglomeráció a győztes, több tízezeren szeretnének ide költözni. Különösen az övezet keleti és délkeleti települései, ott ugyanis még mindig elmaradnak az árak az északi és nyugati agglomerációs körzetekétől, méghozzá átlagosan 15-25 százalékkal. Ám a viszonylag olcsó agglomerációs falvakban és városokban megugrott a romos házak helyén emelt ikerházak száma és az ott kínált új házrészek ára már közelíti a főváros külső kerületeinek árszintjét. 

Becslések szerint aki kivárt és csak most akar túladni használt házán, az 2020 októberéhez képest akár 10-14 százalékkal is többet kérhet érte. Ha teljesen felújítandó ingatlanról van szó, akkor a vállalkozók általában inkább lebontják és az egyébként nem túl nagy (400-600 négyzetméteres) telken 2-4 lakásnak helyet adó házakat emelnek, aprócska előkerttel és legfeljebb kocsibeállóval. 

A fővárosi drágulás nem állt le, a használt családi házak átlagos négyzetméterára 529 ezer forint volt, ami 10,9 százalékos növekedésnek felel meg 2020-hoz képest. A három használt szegmens (ház, tégla lakás, panel) közül itt volt a legnagyobb mértékű az átlagár-növekedés. A kerületek többségében kétszámjegyű növekedés volt megfigyelhető, mely alól kivételt jelent a XVIII. és XXIII. kerület, ahol nem volt változás, illetve néhány százalékkal még csökkentek is a négyzetméterárak az Otthon Centrum (OC) szerint.

A legdrágább a hagyományokhoz híven Buda hegyvidéki családi házas övezete lett, kiváltképp a II. és XII. kerület, ahol a fajlagos ár 800 ezer forint felett alakult, míg a III. és XI. kerületben átlag 650-700 ezer forintot fizettek négyzetméterenként. A pesti oldalon Zugló 608 ezer forinttal a legdrágább, míg a többi külső pesti kerület átlagos négyzetméterára 500 ezer forint körül alakult. Ennél olcsóbban csak a három dél-pesti kerületben lehetett vásárolni: a XX., XXI., és XXIII. kerületben az átlagos négyzetméterár mindössze 300-400 ezer forint volt az első kilenc hónap összegzése alapján.Tehát ezektől az áraktól menekülnek azok, akik az agglomerációban keresnek családi házat. 

Országosan is érzékelhető a házak drágulása. Természetesen főleg a nagyobb iparvárosok külső körzeteiben, de már azok agglomerációjában is, a népszerű településeken. Akár 30-40 százalékos is lehetett az áremelkedés, de például Debrecen és Szombathely körzetében kicsit még ezt is meghaladta. 

Közben a használt lakások forgalma nyár óta folyamatosan csökken, miközben növekszik az újlakásoké. Emögött egyértelműen az áll, hogy mind többen igyekeznek kihasználni az új hitel lehetőségeket, így már nem feltétlenül az olcsóbb használt otthonokat keresik, hanem "bevállalják" a hiteleket. A lakáshitel piac történelmi csúcshoz közelít, ezt minden jelentős ingatlanközvetítő, valamint a hitelközvetítők is megerősítették.

hirdetés

Alátámasztja ezeket az ingatlan.com friss összegzése is. Eszerint kevésbé volt élénk a használt lakóingatlanok piaca idén októberben, mint egy évvel ezelőtt. A most magunk mögött hónapban 10 090 darab használt lakóingatlan cserélhetett gazdát, ami 11 százalékos csökkenés a múlt év azonos hónapjában feljegyzett 11 335 tranzakcióhoz képest. 

"A tulajdonosok által októberben eladásra hirdetett lakóingatlanok száma 9 százalékkal esett vissza éves szinten, ám az ingatlanközvetítőkkel együtt összesen több mint 34 ezer friss lakáshirdetés került be a használt lakóingatlanok kínálatába.” - ismertette az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A tendenciákat megerősítik az adásvételek kötelező kellékét jelentő energiatanúsítványok számának alakulása is.

Az idei adatokból látható az is, hogy a lakáshitelek még nagyobb szerepet kaptak az egyre drágább használt lakásoknál. Az első félévben több mint 35 ezer lakáshitelt folyósítottak a használt lakások vásárlóinak, a szóban forgó hat hónapban pedig 69 ezer darab használt lakás adásvételére kerülhetett sor. Vagyis a hitelek tranzakciókhoz mért részesedése 52 százalékos volt, szemben a 2020 első felére jellemző 44 százalékkal. Az új és használt lakások vásárlására, építésére, felújításra, bővítésre és hitelikiváltásra szóló lakáshitelek teljes állománya az idei félév végén 4259 milliárd forintot tett ki, ez pedig mindössze 25 milliárd forinttal marad el a 2010-es 4289 milliárdos történelmi rekordtól. 

Nem számíthatott árcsökkenésre az sem, aki Budapesten nem házat, hanem használt lakást keresett. A tégla lakások átlagára 3,5 százalékkal nőtt és már 762 ezer forint lett négyzetméterenként, míg a paneleké 7,5 százalékkal lett magasabb az egy évvel ezelőttihez képest.

"A drágább kerületekben csökkentek, míg az olcsóbbakban nőttek az árak. A legnagyobb mértékű visszaesést az V. kerület mutatta átlag 9 százalékkal, melyet a XIII. kerület 7 százalékos árcsökkenése követett. Az Észak-budai és Belvárosi kerületek többségében stagnáltak az árak. A legnagyobb mértékben, átlagosan 15 százalékkal Budán a XI. és XII. és Pesten a XVII., XVIII. kerületekben drágultak a lakások, de a VIII. kerület 9 százalékos, és a XIV. kerület 7 százalékos drágulása is említést érdemel.” – árnyalta a növekedés számait Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A V. kerületben mért átlagosan 956 ezer forintos fajlagos ár a legmagasabb a kerületek között, ám előnye jelentősen csökkent az utóbbi években mérthez képest. Ezt az értéket most a XII. kerület közelítette meg leginkább (930 ezer forint/négyzetméter), de az I. és II. kerület (900 ezer forint/négyzetméter) is közel van a belvárosi értékhez. A pesti oldalon a XIII. kerület az ötödik legdrágább budapesti városrész (880 ezer forint/négyzetméter). Buda többi kerületében valamivel alacsonyabb volt az átlagos ár (750-850 ezer forint/négyzetméter), míg Belváros többi kerületében leheletnyivel szerényebb összeget kértek az eladók (630-815 ezer forint/négyzetméter). A legolcsóbbnak a VIII. kerület bizonyult, míg a legdrágább a VI. kerület volt.

A külső pesti kerületek átlagos négyzetméterárában jelentős különbség mutatkozik. Az élén továbbra is a XIV. és XVI. kerület áll átlag 685 ezer forintos fajlagos árral, melyhez a XVII. és XVIII. kerület zárkózik leginkább 635 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. A legolcsóbb dél-pesti kerületek azonban nem érik el a fél millió forintot: a XXIII. kerületben átlag 432 ezer forintot, a XXI. kerületben 485 ezer forintot, és a XX. kerületben 499 ezer forintot mért az OC az idei év első kilenc hónapjának társasházakra szűkített eladási statisztikái alapján.

A panellakások négyzetméterárának középértéke 562 ezer forintra nőtt idén Budapesten, ami az utóbbi évekhez képest mérsékeltebb emelkedés, ám a téglalakásoknál nagyobb, 7,5 százalékos árnövekedést jelent. Ennek megfelelően a legtöbb kerületben emelkedtek az árak a tavalyihoz képest. Ez alól a VIII. és X. kerület jelent kivételt, ahol 2-5 százalékkal csökkentek a négyzetméterárak. A többi kerületben 5-15 százalékkal nőttek a fajlagos árak.

A legdrágább kerületnek a XI. kerület bizonyult átlag 700 ezer forintos négyzetméterárral, melyet a XIII. kerület 650 ezer és III. és IX. kerület 620 ezer forintos fajlagos átlagára követett. A többi kerület között nincs nagy különbség, 475-575 ezer forint között váltakozott a négyzetméterár átlaga. A legkedvezőbb fajlagos ár a dél-pesti XX. és XXI. kerületet jellemzi, míg legdrágábbnak a VIII. és XIV. kerület bizonyult.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.