A lakások felújítására és korszerűsítésére vonatkozó lakossági tervek az idei negyedik negyedévben is erősödtek – derül ki GKI és a Masterplast közös kutatásának eredményeiből, ami a lakosság ezirányú terveinek és szándékainak felmérésére irányult. A kapott válaszok szerint a következő egy évben a lakóingatlanok 20 százaléka (azaz mintegy 820 ezer lakás) újulhat meg kisebb-nagyobb mértékben. A felújítások terén továbbra is a családi házak járnak az élen.
Állami támogatások igénybevételét továbbra is elég sokan fontolgatják: a lakásfelújítást és korszerűsítést tervezők 37 százaléka szeretné részben állami támogatásból finanszírozni ezirányú elképzeléseit. (Egy negyedévvel ezelőtt ugyanez az arány 40 százalék volt.) A biztosan felújításra készülők 53 százaléka számít állami támogatásra, míg a csak valószínűleg felújításba belevágók 32 százaléka tervezi ugyanezt.
A lakáskorszerűsítések és -felújítások gazdasági környezete alapvetően kedvező. A bővülő jövedelmek, a gyermeket nevelő családok számára elérhető kormányzati támogatások és a 2022-ben várható, a szülők számára elérhető szja-visszatérítés ösztönzően hat. Emellett a magas lakásárak a lakosság egy részét meglévő lakóingatlanának csinosítása felé tereli. Ugyanakkor negatív hatást fejt ki a piaci hitelek kamatainak növekedése, illetve az ebben a szektorban is érezhető magas infláció (az építőanyagok árainak és a felújítási szolgáltatások díjainak gyors emelkedése).
A lakásukra nagyobb összeget költeni kívánó háztartások aránya az elmúlt két esztendőben visszaesésekkel tarkított, de alapvetően emelkedő trendet mutat. E derűlátást a járvány negyedik hulláma sem tudta visszavetni. A következő egy évben minden ötödik magyar háztartás tervez nagyobb összeget költeni lakására (biztosan vagy valószínűleg). Ha e tervek mind megvalósulnak, akkor egy éven belül mintegy 820 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat. Ez a szám az előző negyedévi megkérdezés eredményénél 110, az egy évvel ezelőttinél 280 ezerrel magasabb.
Csakúgy, mint az előző felmérések esetében a legerőteljesebb felújítási szándék most is a családi házak lakói körében érhető tetten (az érintettek aránya 23 százalék lehet), míg a panellakások és különösen a téglaépítésű társasházak lakói jóval visszafogottabb terveket fogalmaztak meg (az ilyenekben lakó családok 17, illetve 15 százaléka lehet érintett).
A felújítási tervek esetében érezhető a települési lejtő hatása. A legerőteljesebb felújítási-korszerűsítési szándékok a községekben vannak jelen, az ezekben élők csaknem negyede tervez nagyobb költést a következő egy évben. A potenciálisan érintettek aránya a kisvárosokban 21, a megyeszékhelyekben 17, Budapesten 16 százalék.
Hazánk régiói közül a közép-magyarországiban érezhető a legnagyobb várható aktivitás - a háztartások csaknem negyede készül valamilyen felújításra. A főváros környéki agglomerációs településeken élők különösen aktívak, körükben a családok 31 százaléka lehet érintett. Átlag feletti még a felújítási kedv a közép-dunántúli és az észak-magyarországi régióban is (az ilyen akciókat tervező háztartások aránya egyaránt 22-22 százalék).
