Konzervatív számítások szerint is több százezer magyar család fog élni a lehetőséggel, hogy ölébe huppan sok millió forintnyi állami támogatás a lakás vagy a családi ház felújítására. De az örömhöz üröm is társulhat, amennyiben szabálytalanságot vesznek észre az ellenőrök. Már ha lesznek és eléggé jól ismerik a szakmai normákat.
Egyelőre nem tudni ugyanis, hogy az ellenőrzésre kijelölt kormányhivatalok mennyire állnak hadilábon a szakértőkkel. Gyaníthatóan nem dúskálnak. Szerettünk volna pontos képet kapni, ezért levélben kértünk információkat több Pest megyei önkormányzattól és kormányhivataltól, de mindannyian a megyei kormányhivatalhoz irányítottak, ahonnan viszont nem érkezett válasz.
A nem régen hatályossá vált lakásfelújítási támogatási rendelet szerint a kormányhivatalok a helyszínen ellenőrizhetik a benyújtott számlák valóságtartalmát és erről jelentést írhatnak a Kincstárnak. Legkésőbb a támogatás folyosítása utáni hatodik hónap végéig tehetik meg ezt. Ha szabálytalanságot – például túlárazást – látnak, akkor azt rögzíteniük kell a jelentésben és a támogatást kamattal terhelten vissza kell fizetni.
Példák a szabályos és a nem megfelelő kimutatásra!
1. Felújítás teljes költsége: 6.000.000,- Ft
Anyagköltség: 4.500.000,- Ft
Munkadíj: 1.500.000,- Ft
Kifizethető támogatás: 3.000.000,- Ft
Tekintettel arra, hogy a támogatás összegében az anyagköltség és a munkadíj arányának 50-50 százaléknak kell lennie, ami 1.500.000 - 1.500.000 Ft-tal teljesül, jár a maximális összeg.
2. Felújítás teljes költsége: 5.000.000,- Ft
Anyagköltség: 4.000.000,- Ft
Munkadíj: 1.000.000,- Ft
Kifizethető támogatás: 2.000.000,- Ft
A maximális támogatási összeg 2.500.000,- Ft lenne, de mivel a munkadíj csak 1.000.000,- Ft-ot tesz ki, az 50-50 százalékos szabály akkor érvényesül, ha az anyagköltségből is csak 1.000.000,- Ft-ot veszünk figyelembe, így a kifizethető támogatás 2.000.000,- Ft.
3. Felújítás teljes költsége: 1.000.000,- Ft
Anyagköltség: 1.000.000,- Ft
Munkadíj: 0,- Ft
Kifizethető támogatás: 0,- Ft
A kifizethető támogatás 500.000,- Ft lenne, ha legalább 250.000,- Ft összegű munkadíjról szóló számlát is benyújtottak volna. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben az egyik költség a lehetséges támogatási összeg fele alatt van, az 50-50 százalékos szabály semmiképpen nem érvényesülhet, így támogatás nem fizethető ki.
A Pest megyei kormányhivatal válasza azért is releváns lenne, mert számszerűleg ebben a megyében várható a legtöbb családi ház, kisebb mértékben lakások felújítása. Nagyon valószínű, hogy a magas fővárosi lakásárak elől ugyanis éppen ebbe a megyébe, jobbára az agglomerációba menekülnek a polgárok és közepes állapotú, felújítandó ingatlant keresnek.
Mivel vélhetően kevés a műszaki szakember a településeken (több helyütt ilyen álláshirdetéseket is látni a honlapokon), azt is megkérdeztük, hogy ha külsőst alkalmaznak, akkor ki és milyen forrásból fizeti ezt a szakembert és mi a díjszabása. Továbbá szerettük volna megtudni, hogy van-e jogorvoslat a külsős vagy belsős szakvélemény vitatására. Válasz egyelőre nem érkezett.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) álláspontja is alátámasztja, hogy még nagyon messze vagyunk az ideális állapottól az építkezéseknél és felújításoknál. Koji László elnök pár napja az M1-en azt mondta: a megrendelők a lakásfelújítások 70 százalékában nem kötnek írásos szerződést az építőipari vállalkozókkal, és nem néznek utána a kivitelezőnek. Vagyis zömmel szóbeli megállapodásokról van szó. Legfeljebb azt lehet tenni, hogy az ÉVOSZ által kidolgozott és a szaktárca által jóváhagyott rezsióradíjat veszik alapul, ehhez íme a díj alakulása az elmúlt években.
Az ingyen milliók visszatérítésének feltétele az írásos szerződés és a tételes megállapodás az elvégzendő feladatokról, valamint az, hogy a pénzek számlán keresztül mozogjanak. Mindenki tisztában van azonban azzal, hogy a papír úgymond mindent elbír és életszerű, hogy a túlszámlázásba belemenő vállalkozó keresztbe számlázással fogja eltüntetni azt az adótöbbletet, amit elvileg be kellene fizetnie az államkasszába.
Az írásos vállalkozói szerződés kötelező elemei:
- díj, ütemezés, pótmunka díj és az elszámolási mód
- a díj tartalmazza: közvetlen költség (anyag, gép, fuvarozás, rakodás) + munkadíj (építőipari rezsióradíj alapján + a fedezet (általános költségek, tervezett nyereség, amennyiben azt a rezsióradíj nem tartalmazza)
A rendeletben igyekeztek kiszűrni a trükközéseket. Előírták például, hogy a felújítást végző vállalkozó nem állhat közeli rokoni viszonyban a megrendelővel, illetve sem ő, sem a közeli hozzátartozóik nem rendelkezhetnek tulajdoni részesedéssel vagy nem tölthetnek be tisztséget az adott vállalkozásban. A számláknak vagy az igénylő, vagy együttes igénylés esetén házastársa/élettársa nevére és címére kell szólniuk. Olyan számla nem fogadható el, amelyet az igénylő a felújítással érintett lakás vonatkozásában a Falusi CSOK kapcsán már elszámolt vagy elszámolni kíván.
Dr. Nagy Barbara ingatlanokra szakosodott ügyvéd lapunknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet: közkeletű tévedés, hogy az írásbeliséghez elegendő lenne az e-mailváltás. Az csak akkor minősül írásbelinek, ha az e-mailek minősített elektronikus aláírással vannak ellátva. A legtöbb esetben érdemes akkor is írásba foglalni a szerződést, ha az nem kötelező, ugyanis később jogvita esetén az írásbeli szerződés bizonyítja legmarkánsabban a felek megegyezését. A más módon történő bizonyítás (tanú,hang-, és fényképfelvétel, üzenetváltások stb.) sokkal bizonytalanabb.
A GKI és a Masterplast közös februári reprezentatív felmérése szerint a megkérdezettek harmada a belső tereket és a fürdőszobát újíttatná fel, a családi házban élők számára kiemelten fontos még a tető szigetelése, felújítása. Sokan cserélnék a fali, padló-, és álmennyezeti burkolatokat is. A válaszadók valamivel több mint negyede gondolkodik a külső nyílászárók cseréjében, illetve a fűtési rendszer korszerűsítésében. Minden ötödik válaszadó szeretne hőszigetelési és tetőfelújítási munkákat végeztetni. Ez utóbbi kivételével a fentiek lényegében minden ingatlantípusban élők számára népszerű elvégzendő feladatok.
Mindemellett vannak különbségek a felújítási, korszerűsítési tervek esetében aszerint, hogy az adott háztartás milyen ingatlanban él. A családi házakban élők számára - a fentieken túl - a kerítés építése, felújítása (az említési gyakoriság körükben 26 százalék), a terasz, erkély, előtető felújítása és építése, illetve a napelemes vagy napkollektoros rendszerek kiépítése (17-17 százalék) az átlagosnál jóval fontosabb. Emellett garázst szeretne építeni vagy felújítani 16 százalékuk.
A kutatás szerint a tégla építésű társasházi lakások lakói között kiemelkedően magas a klímaberendezések beépítésének vagy cseréjének, az árnyékolástechnikai munkálatok, valamint a hang- és vízszigetelési feladatok említési gyakorisága (24, 21 illetve 14 százalék). Az árnyékolástechnikai munkák elvégeztetése a panel-lakások lakói között is jóval népszerűbb az átlagosnál (13 százalék).
