Varga Mihály pénzügyminiszter 2018 végén tűzte ki, hogy az akkor 5900 milliárd forintra rúgó lakossági állampapír-állomány öt éven belül valamivel több mint 5 ezer milliárddal, 2023 végére 11 ezer milliárdra növekedjék. Aminek teljesülése azt jelentené, hogy Magyarország gyakorlatilag önfinanszírozóvá válna, azaz adósságait jó eséllyel kizárólag belföldön kibocsátott állampapírokból befolyó összegekkel lenne képes fedezni, e célból nem kellene külföldi forrást igénybe vennie. Amivel a 2008 őszén kirobbant válság miatt oly nagy pusztítást végzett devizaárfolyam-kockázat is eltűnhetne.
Az állampapír-vételek serkentése érdekében tetette a kormány az Országgyűléssel június 1-jétől kamatadó-mentessé az újonnan kibocsátott állampapír-sorozatokat, s dobta piacra az ötéves futamidejű, a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben kiugróan magas, évente közel 5 százalékos átlaghozamot kínáló Magyar Állampapír (MÁP) Pluszt.
Amelybe aztán áramlottak a lakossági megtakarítások, méghozzá olyan jelentős mértékben, amelyre talán még a kormányzat sem számított. A MÁP Plusz állománya mára elérte a 2500 milliárd forintot. Bár az első két hónap kimagasló értékesítéseit (június: 883 milliárd, július: 534 milliárd) augusztusban megtorpanás követte (309 milliárd), azután ismét emelkedés jött, szeptemberben 329 milliárd, októberben pedig már 368 milliárd forint értékben fogyott a szuperkötvényekből – derül ki az Államadósság Kezelő Központ adataiból.
Érdekesség, annak ellenére, hogy október 14-étől megszűnt az a trükközési lehetőség, miszerint számos magánszemély – jobbára a tehetősebbek – a megvásárolt MÁP Plusz-jaik fedezetére lombardhitelt vettek fel, amelyekből ismét szuperkötvényeket vettek, október második felében még több MÁP Plusz fogyott, mint a tiltás előtti két hétben.
A vártnál jóval nagyobb MÁP Plusz-értékesítés csillapítása céljából nem kizárt, hogy az ÁKK csökkenti majd a későbbi sorozatok átlaghozamait – piaci körökből származó értesüléseink szerint ez már napirenden van.
Ez a 2500 milliárdos MÁP Plusz-állomány persze nem jelenti azt, hogy máris teljesült volna az 5 ezres többletcél fele, miután az új slágerpapírba részben más sorozatokból csoportosítottak át forrásokat. De ha folytatódik a mostani tendencia, akkor ez még az idén összejöhet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma nyilvánosságra hozott legfrissebb adatai még csak a szeptemberre vonatkoznak. Eszerint a háztartásoknál lévő állampapír-állomány szeptember végén 1500 milliárd forinttal volt több a négy hónappal korábbinál.
A 7407,4 milliárd forintos szeptember végi lakossági állampapír-állományból a forintban denominált éven túl lejáró papírok 4802 milliárdra rúgtak, ez 2166 milliárddal volt több a május véginél.
Ebből 639 milliárdot rövid lejáratú állampapírokból forgathattak át a magánszemélyek, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy ennyivel csökkent ezek birtoklása. Befektetési jegyekből mintegy 300 milliárd érkezhetett. Ezzel szemben a tőzsdei részvények állománya négy hónap alatt 15 milliárddal gyarapodott.
A háztartásokra vonatkozó adatok tartalmazzák a háztartásokat segítő nonprofit intézmények által birtokolt állományokat is, azok 10 milliárddal nőttek június és szeptember között. E körbe jellemzően alapítványok tartoznak, köztük az a most már csak három Pallas Athéné nevű, amelyeket az MNB alapított.
