Ha barátok, családtagok kérdeznék arról, hogy mennyire rossz a magyar gazdaság helyzete, mit mondana nekik?
Ketté kell választani a hosszú és a rövid távot. Rövid távon a magyar gazdaság túlvan két nehéz éven, hiszen 2023-ban mínusz egy százalék körüli gazdasági növekedés volt, idén pedig plusz nullás várható. Lassulásban vagyunk évek óta, miközben az infláció ma már nem probléma.
Rövidebb távon megszenvedtük a háború okozta energiaár-emelkedést, az európai, benne a német ipar válságát és azt, hogy nem igazán képeztünk tartalékokat ilyen esetre. Akkor is nyomtuk a gázt a költségvetésben, amikor egyébként arra nem volt szükség. Így most nehezebb lesz lazítani, támogatni a gazdaságot a költségvetési politikával, mintha előtte takarékosabb lett volna a kormányzat. Szerintem azonban a rövid táv nem ad okot arra, hogy valaki összeomlástól féljen.
A hosszú táv igen?
A hosszú táv izgalmasabb és inkább lényegi kérdés. Eszerint Magyarország az EU átlagának 76 százalékán van a GDP alapján, kérdés, mi az a modell, ami segíthet abban, hogy a százat közelítsük. Ugyanis 2004 és 2024 között, tehát az elmúlt húsz évben, az uniós csatlakozás nyomán már tudtunk egyszer egy nagyot lépni előre. A GDP terén az EU-s átlag hatvanegynéhány százalékáról küzdöttük fel magunkat erre a 76 százalékra.
Ebben a modellben egyre többen kezdtek dolgozni, idejött számos EU-s multinacionális vállalat, hozott gyárakat, szolgáltató központokat, tudást, fejlett, hatékony munkahelyeket. De ez a modell sajnos úgy tűnik, kifújt. A folytatás módja az igazán izgalmas kérdés a magyar gazdaságban, azaz, hogy innen most mit fogunk kezdeni.
Ez nem csak nálunk lehet probléma.
Nem, a többi régiós gazdaságban is többé-kevésbé ugyanezzel a kihívással küzdenek. A magyar kormánynak vannak tervei, például, hogy idehoz számos akkumulátorgyárat, újabb és újabb autógyárakat. A BMW-gyár jön Debrecenbe és a BYD Szeged környékére, de ezek valószínűleg nem lesznek elegendőek. Nem is biztos, hogy jó útra terelik Magyarországot, nem feltétlen alkalmasak arra, hogy elérjük a kívánt célt, a további felzárkózást az Unióhoz.
Eddig is a fő húzóerőt főleg a nyugat-európai autógyárak jelentették. Az akkumulátorgyárakkal tulajdonképpen csak ennek az ágazatnak egy alágazatában próbál erősíteni a kormány, nem lehet, hogy így ugyanazt a problémát termeli újra?
De, azt gondolom, hogy nagyon szorosan ugyanarra építünk, amire eddig. Még akkor is, ha a régi benzines motorok gyártásáról szólt, az újabb meg az elektromos autókról. Akkor is hiba ennyire egy szektorra célozni.
Ráadásul nálunk a kormányzat nagyon erősen beleszól abba, hogy milyen beruházások érkezzenek, és sokszor nem a piaci szereplők hoznak döntést. Az államnak van egy nagy kiszorító hatása, a nagy beruházásokról ugyanis gyakorlatilag ő dönt.
Milyen következményekkel jár ez a jelenlegi szituáció az átlagos olvasó munkahelye, befektetései, megtakarításai számára?
A mindennapokra nézve mindez nem jár nagy változással. Senkinek sem attól kell félnie, hogy hirtelen munkahelyek tömkelege szűnne meg, ilyen kockázatokat nem látok. Inkább azt látom, hogy nem tudunk majd ennél többet elérni, mint amit most, és megrekedünk a közepes fejlettségi szinten.
Az ország termelékenysége és a gazdaság hatékonysága nem fog nőni, csak stagnálni tudunk, esetleg enyhén növekedni. Az állami közszolgáltatások színvonala továbbra sem kielégítő, és sajnos jó esély van arra, hogy nem is lesz az.
Válsághelyzetben, bizonytalan környezetben sokan úgy reagálnak, hogy inkább növelik a megtakarításaikat, félretesznek. Ez hogyan valósítható meg leginkább? Mit ajánlana a barátoknak, családtagoknak, ismerősöknek?
A legrosszabb, ha valaki csak betétben hagyja a pénzét, így valójában nem kezd vele semmit. Magasabb inflációs és magasabb kamatokkal járó környezetben ez a pénz elértéktelenedik. Nem olyan ez a 2020-as évek, mint amilyen a 2010-es évtized volt. Akkor lehetett hanyagnak lenni, nem befektetni, most nem lehet, vagy nagyon nem érdemes. Ha valaki eljut odáig, hogy állampapírt vesz, már az is nagy dolog, mert már legalább küzd az infláció ellen. De azt gondolom, hogy ennél diverzifikáltabb portfólióban kell gondolkodni.
Mindenképpen helye van például a részvényeknek a hosszú távú megtakarításokban. Magyarországon még nagy hiányosságok vannak e téren, a lakosságnak csak a három százaléka tart közvetlenül részvényt. Persze mindenkinek más a kockázatvállaló képessége, de a többség sajnos azt se tudja, hogy mi pontosan a részvény. Főleg inflációs környezetben: úgy szoktunk fogalmazni, hogy a vállalatok reáleszközök, amelyek inflációs időszakban is tudják tartani az értéküket.
Amerikában kimutatták 50 évre, 100 évre, igazán hosszú távon, hogy a részvények jobbak voltak a kötvényeknél. Nálunk is eltelt több mint 30 év a tőzsdén, és a részvények jól teljesítettek.
Itthon négy nagy részvény, az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom befolyásolják a tőzsdeindexet, a BUX-ot. Még ha a múltban igaz is volt, hogy jobban teljesítettek, akkor sem gondolnám, hogy a magyar részvényeknek feltétlenül meg kell verniük a magyar kötvényeket.
Szélesebb palettán, globálisan kell gondolkodni, vagy legalább Európa-szinten, Közép-Kelet-Európában. A magyar részvénypiac önmagában nem elég. Ha valaki csak itt fektet részvényekbe, az nem diverzifikál eléggé szektorok és országok között, nem osztja meg a kockázatot.
A diverzifikálás remekül megvalósítható magyar befektetési alapokkal is.
Igen, a HOLD Alapkezelő Online Vagyonkezelési szolgáltatása is pont erről szól, vérmérséklettől függően ajánl az egyén számára, a kisbefektető számára portfóliót. A szolgáltatásunk előnye, hogy átvállaljuk a befektetési döntést az ügyfelekről: nem tanácsot adunk nekik, hogy milyen döntéseket hozzanak, hanem meghozzuk helyettük a döntéseket, ha ránk bízzák a befektetésre váró összeget.
Igyekszünk sokak számára elérhető szolgáltatást nyújtani, így jelenleg alacsony a belépési limit az online vagyonkezelésben, százezer forint.
Több interjúban elmondta, hogy Magyarországon a fiatalok pénzügyi tudatossága nagyon alacsony, és a HOLD is pénzt, időt áldoz a pénzügyi edukációra. Milyen tanácsot adna befektetési világ iránt érdeklődő a fiataloknak?
Azt, hogy az önképzés egy szintig elengedhetetlen, ha az embernek van megtakarítása. Legjobb lenne az alapokat középiskolás szinten letenni, de sajnos ma ez nem a tanterv része. Még csak kicsiben, de a HOLD Alapkezelő létrehozott egy programot, ahol egyelőre egy tanárt támogatunk abban, hogy járja a középiskolákat és gazdasági alapokat tanítson a gyerekeknek. „Tanulópénz”-nek neveztük el a programot, a HOLDBLOG-on már részletesebben írtunk erről.
Ami jó dolog, hogy az erre fogékonyak egyre több minőségi podcasttel, videóval, bloggal találkozhatnak: aki beleteszi a megfelelő energiát, könnyen tanulhat a pénzügyekről szakirányú végzettség nélkül is.
Ön mennyire kezdte korán a pénzügyekkel való foglalkozást?
Nem voltam éppen egy tőzsdeguru egészen addig, amíg nem kezdtem el a HOLD-nál dolgozni 24 éves koromban. Engem általában a makrogazdasági kérdések, a közélet, a világpolitika, a politika érdekeltek, de nem tőzsdéztem addig a saját pénzemmel. Igaz, amíg nem kaptam meg az első fizetésemet, nem is volt érdemben olyan pénzem, amit be tudtam volna fektetni.
Ez volt az első munkahelye? Ritkaság a mai világban, hogy valaki ilyen sok évig kitart egy helyen.
Sz. B.: Nagy szerencsém volt, de benne van az is, hogy jól választottam munkahelyet. Hamar beleszerettem abba, ahogy itt gondolkodnak a kollégák piacról, politikáról, gazdaságról, hogy rengeteget lehet beszélgetni és vitatkozni a világról. Szerettem és a mai napig szeretem azt a miliőt, amit itt találtam, és nagyon hamar eldőlt, hogy valószínűleg sokáig dolgozom még itt.
Az egyetemi, szakkollégiumi évek alatt mi volt a szakiránya, a specialitása?
Az egyetem alatt inkább elméletet tanultam. Bár már akkor is divat volt sok szakmai gyakorlatot felhalmozni, én nem mentem el ilyenekre. Bíztam abban, hogy a munkát ki lehet hagyni még az egyetem világából, inkább sokféle dolgot tanultam, sok elméleti közgazdaságtant, makroökonómiát, ökonometriát. Közben volt időm arra is, hogy üzleti területekkel foglalkozzak, voltam vállalati stratégia kurzuson, tanultam vállalatértékelést, vállalati pénzügyeket is, tehát a gyakorlathoz közelebbi dolgokat is.
Szerintem ez szélesebb látókört adott ahhoz képest, mintha hamar specializálódtam volna, úgyhogy utólag jó döntésnek tartom, hogy 5-6 évig generalistának képeztem magam, nem pedig valami speciális területre ugrottam rá. Itt a HOLD-nál is inkább generalisták dolgoznak, mint specialisták.
Kilenc éve, 24 évesen kezdett a HOLD-nál junior elemzőként. Könnyen vagy nehezen kapta meg az első saját befektetési alapját?
Nagyon fiatalon kaptam alapot a többséghez képest, 26 évesen, tehát két évvel az érkezésem után. A saját alap nagy bizalmat feltételez, amit először sajnos csak kudarcokkal tudtam meghálálni. Az első két évben az alapom, a HOLD Expedíció Alap masszívan veszteséges volt, csak a járvány utáni felpattanásban jöttek meg a sikerek.
Mik voltak az említett kudarcok?
Az amerikai-kínai kereskedelmi háború alatt és 2019-ben, az azt követő évben ciklikus részvényekbe fektettem, mint légitársaságok, autógyártók, hajós cégek, logisztikai cégek. De ezek szinte mind alulteljesítettek.
Azután jött a Covid.
Persze, amiben minden nagyon rosszul teljesített, ezek a cégek is. Voltak makrogazdasági típusú tétjeim is, azt gondoltam, hogy hamarabb fordul a kötvénypiac és a hozamok emelkedésnek indulnak, ami azonban sokáig késett.
Végül a Covid következtében megváltozott számos makropiaci feltétel, ami elhozta ezeknek a befektetéseknek a sikerét is. A nagy Covid-pofon óta jól megy az alap, most már lassan öt éve szinte töretlenül sikeres.
Sokszor előfordul, hogy ami egy darabig kudarc, később siker lesz?
Így van, ez a hosszú táv előnye. Mindig mondjuk is az ügyfeleinknek, hogy mi hosszú távon fektetünk be és három év alatt ne is nézzék a hozamainkat. Az én alapom is pont ilyen, rövidebb távon sokszor tűnt rossznak a hozam, de hároméves távlatban már jó volt.
Az ön alapja milyen stratégiát követ és milyen eszközöket keres?
Részvényeket és kötvényeket, de kis részben esetleg nyersanyagokat és kriptodevizákat is. Az alapomban az a plusz, hogy viszonylag nagy kockázatot és nagy pozíciókat vállalok egy-egy konkrét részvényben, akár 5-10 százalékosat is, ha azt gondolom, hogy nagyon vonzó.
Fotó: HOLD Alapkezelő
Eleinte pont ez hozta meg a kudarcot, és aztán ugyanez hozta meg a sikert is. Ha azonban valaki hat és fél évvel ezelőtt száz forintot befektetett az alapomba, akkor most 215 forintja van, ez évesítve körülbelül 13 százalékos hozam, ami jónak számít a piacon. Meghaladja az irányadó állampapírhozamot és az inflációt egyaránt. Nyilván átlagolva, mert voltak évek, amikor nagyon alacsony volt az infláció.
Mit gondol a tőkepiacok jelenlegi állapotáról? Néhány év szünet után megint előkerült, hogy óriási buborékok vannak a piacon. Nem lehet, hogy minden túlságosan drága, részvény, kötvény, egyes nyersanyagok, bitcoin, minden egyszerre?
Nem gondolom, hogy minden drága, a részvénypiac szerintem most sokkal kevésbé drága, mint a 2021-es év végén, amikor a “minden buborék” kifejezést gyakran használtuk. Az után, 2022-ben jött is egy nagy esés.
De ma sem olyan világ van, amikor nagyon könnyű olcsó eszközöket találni, A legtöbb részvényindex csúcson, vagy csúcsközelben van. A bitcoin is, bár a kriptoeszközöket nehéz fundamentálisan értékelni. De azt gondolom, hogy ez most egy változatos részvénypiac, ahol vannak nagyon drága és nagyon olcsó eszközök is.
Egy példa, hogy a megújuló energiaforrások pont azért, mert sok pofont kaptak, most már elég olcsók a tőzsdén. Régebben, amikor még komolyabb buborékok voltak a piacon, ezek árfolyama három-négyszerese is lehetett a maihoz képest, így most újra érdemes befektetni a szektorban. Mi is vállalunk pozíciót megújulóenergia-cégekben.
Az alapjában is tart Bitcoint, illetve több interjúban is beszélt már a kriptodevizákról. Mit gondol a területről? A sors iróniája, hogy a Bitcoin árát éppen a mainstream pénzügyi rendszer vásárlásai hajtják fel, amelynek leváltására létrehozták. Mi lesz ebből?
Erről csak nagy vonalakban beszélek, nem tartom magam szakértőnek a témában. Éppen minden összejött neki, Trump elnök megválasztása, Amerikában a Bitcoin ETF-ek megjelenése, a technológiai cégek iránti lelkesedés és még sok minden megtámogatta a Bitcoin emelkedését, mint digitális aranyét, újra itt van a hype. De mivel nekem az alapban is és személyesen is van Bitcoin-befektetésem, úgyhogy örömmel nézem annak ellenére, hogy sosem ülök fel a piaci hype-okra, a Bitcoinban is értéket látok. De hogy mi lesz a többi kriptodeviza sorsa vagy használhatósága, az kétséges számomra, nem értek hozzá eléggé.
Mennyi tőkét kezel most összesen a HOLD Alapkezelő az alapjaiban?
A nyáron elértük az ezer milliárd forintos nettó eszközértéket, majdnem dupláztuk az elmúlt két évben a kezelt vagyont. Persze az egész piac is nagyot nőtt, de mi is nőttünk a piachoz képest. Ráadásul míg többen a kedvező kamatozású kötvényekből képzett alapokba áramló pénz miatt nőttek nagyon, mi nálunk inkább a vegyes alapok, a részvényalapok és az abszolút hozamú alapok vannak az élen.
Nagyon büszkék vagyunk erre a kerek számra is, de arra is, hogy a HOLD Alapkezelő független, biztosítói vagy banki háttér nélkül érte el ezt a szintet. A céget nyolc magánszemély tulajdonolja, akik mind vagy munkavállalók voltak, vagy ma is a cégben dolgoznak.
Ön is köztük van?
Igen, én is tulajdonos lettem a vezérigazgatói kinevezésem után.
Nagyon fiatalon, 32 évesen lett vezérigazgató. Belenőtt már a kabátba? Sokat kell még tanulni hozzá?
Már több mint egy éve kaptam meg a lehetőséget, hogy én lehetek a HOLD vezetője. Kezdem megszokni a pozícióval járó felelősséget és feladatokat, amik nagyok ahhoz képest, mint amikor kizárólag részvényelemzéssel, portfóliókezeléssel foglalkoztam.
A HOLD tudja, hogy mit akar: vagyonkezeléssel és befektetési alapok kezelésével foglalkozunk. Nem végzünk például befektetési tanácsadást, amit szinte minden más versenytársunk igen. De ezen a két területen is még rengeteget lehet persze fejlődni, jelenleg nagy hangsúlyt fektetünk a digitalizációra, a minél pozitívabb ügyfélélmény érdekében.
Azóta, hogy vezérigazgató lett, történtek nagyobb változások a cégnél?
Szervezeten belül történtek változtatások, érkezett három új középvezető a csapatba. De szerintem fontos, hogy egy új vezérigazgató ne rögtön valami védjegyül szolgáló új projekttel akarjon indítani, ha a régi, core dolgokon lehet fejleszteni, akkor azt kell csinálni. Vannak új projektjeink is, de most nem szeretnék egyet sem említeni, alapvetően megyünk tovább a már meglévő úton.
Külföldre nem kacsingat a HOLD?
Most is van külföldi intézményi ügyfelünk, amely a közép-kelet-európai régiós tudásunkat, részvénystratégiánkat vásárolja meg. Azt gondolom, hogy erre a tudásra lehet alapozni, ezért gondolkozunk további külföldi ügyfelekben is.
Le lehet-e tenni ezt a munkát, amikor hazaér az ember?
Nehéz letenni, hiszen annyi hír van a világban, annyi megoldandó ügy a cégben, hogy nem könnyű fejben kikapcsolni. Még csak tanulom azt, hogy hogyan lehet hatékonyan kikapcsolódni, ami feltétlenül szükséges a jó mentális higiéniához.
Segít a kikapcsolódásban a család, a hobbi?
Most másfél éves a kislányom, otthon igazából ő adja a napi rutint, vele telnek a mindennapok, amikor nem a munkával. Ezen kívül most nem is nagyon tudnék kifejezett hobbit említeni, jó, ha néha-néha meg tudok nézni egy sorozatrészt. Az életem nagyon fókuszált a család és a munkahely felé, kevés benne a szabad, felszabadítható idő
Tervez korai nyugdíjba vonulást, mint más HOLD-alapítók?
Nem tervezek, de nem is látok annyira előre, mert 32 éves vagyok, a korai nyugdíjat nem látom.
A cégvezetés mellett is rendszeres szereplője a heti HOLD After Hours podcastnak? Vannak más médiaszereplései is?
Most éppen kicsit álmos vagyok, mert egy televíziós műsorban voltam kora reggel. Továbbra is ott vagyok a podcastban hetente, sokat szerepelek. Szerintem nagyon fontos, hogy a HOLD egyrészt elmagyarázza érthetően, hogy mit is csinál. Másrészt pedig van egy erős gazdasági világnézetünk, és ezt edukációs céllal, de szórakoztató módon mondjuk el. Ezért szerepelek más podcastokban is vagy megyek el tévés, rádiós szereplésekre.
A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. Az mfor.hu honlaptartalma („Honlaptartalom”) a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek az mfor.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az mfor.hu felelősséget nem vállal. A Menedzsment Fórum Kft, mint az mfor.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
