Orbán Viktor megmondta: csak olyan pénzügyminiszterrel tud együtt dolgozni 2018 és 2022 között, aki legalább 4 százalékos növekedést ki tud sajtolni a magyar gazdaságból. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi makrogazdasági előrejelzéséből viszont az derül ki, hogy Matolcsy György stábja jelen tudása alapján nem lát erre lehetőséget a ciklus java részében.
Ezzel a jegybank elnöke kiiratkozott a pénzügyminiszteri posztra esélyes jelöltek közül, ha szigorúan értelmezzük a kormányfői nyilatkozatot.
Miközben a Pénzügyminisztérium 2019-re 4,1 százalékos GDP-vel számol, a jegybank a júniusi - publikálásra váró - inflációs jelentésében csak 3,5 százalékos növekedést valószínűsít. A rákövetkező évben, 2020-ban pedig még ennél is alacsonyabb, 2,8 százalékos növekedést feltételeznek. Ez bizony igen messze van a 4 százaléktól. Annak meghaladására csak extrém kedvező gazdasági környezetben lát esélyt az MNB.
Az okok sokrétűek. A 2008-as válságot követően évtizede tartó világgazdasági boom a kifulladás jeleit mutatja. Szakértők - mint például Lantos Csaba befektető - szerint ez törvényszerű, a ciklikusság része a kapitalizmusnak, a fellendülést visszaesés követi. Mint interjúnkban elmondta, az lepné meg inkább, ha elmaradna a recesszió.
A piacokat az eszkalálódó kereskedelmi háború is sújtja. Az Egyesült Államok büntetővámot vezetett be bizonyos ipari termékekre, ami nem csak a célba vett távol-keleti piacokat találta el, de az európai ipar is megszenvedi a következményeket. A válaszlépések sem maradnak el, egy sor amerikai származású termék drágulhat meg Európában, az unió ellencsapásának következtében.
Mindezt megfejeli az amerikai kamatpolitika: a FED szigorításba kezdett, emeli a kamatot, pénzt szív ki ezáltal a feltörekvő piacokról is, ahová Magyarország tartozik. Már az Európai Központi Bank is kilátásba helyezte eszközvásárlási programjának kivezetését, ám mindezt jóval lassabban teszik, mint amerikai kollégáik, ami további bizonytalanságot szül a piacokon.
A forint ebben a helyzetben próbál megkapaszkodni a 325-ös euróárfolyam alatt. Ez ugyan jó az exportra termelő hazai cégeknek - bár az importalapú beszerzési áraik emelkednek -, de a fogyasztást drágítja, a külföldről behozott termékek árain keresztül. Magyarul emelkedik az infláció.
Mindehhez tegyük még hozzá, hogy az uniós támogatási politika változása nem hozza kedvezőbb helyzetbe Magyarországot 2020 után, sőt, mintegy 2000 milliárd forintos forrásvesztést kellene valahogy elkerülnünk a brüsszeli egyeztetések során. Egyelőre azonban nem fenyeget minket a finanszírozás kiapadása: az elmúlt években a magyar költségvetés előfinanszírozott több ezer milliárd forint értékű uniós forrást, azok visszapótlása pedig az előttünk álló években esedékes. Mindazonáltal a következő évtized elejére egyre kevésbé támaszkodhat az uniós pénzekre a magyar gazdaság, máshol kell tehát megtalálni a növekedés forrásait.
A lényeg: jegybankban jelenleg nem látják azt a pályát, amely mentén a magyar gazdaság képes lesz tartósan elérni a 4 százalékos GDP-t. Még úgy sem, hogy az idézett kormányfői nyilatkozat április elején hangzott el, vagyis az MNB-ben azt lett volna idejük "figyelembe venni" a júniusi inflációs jelentés elkészítése során. A kormányalakítás során olyan értesülésekről lehetett olvasni, hogy Matolcsy György a ciklus felénél átveheti az állami pénzügyek miniszteri irányítását Varga Mihálytól, vagy saját tárcát kap. A GDP-előrejelzések fényében azonban ennek esélye csökkenni látszik.
