2019. június 26. 15:30

Méghozzá profiknak, annak érdekében, hogy az meghatározott feltételek teljesüléséig biztonságban legyen, hasznot hozzon, majd a kedvezményezettként megjelölt személy birtokába kerüljön. Ez a bizalmi vagyonkezelés, amit ugyan a törvény immár több mint öt éve Magyarországon is lehetővé tesz, egyelőre azonban alig száznál többen éltek e lehetőséggel.

Mindössze hat bizalmi vagyonkezelőt tart nyilván a Magyar Nemzeti Bank (MNB), s további egy cég kérelme áll felügyeleti engedélyeztetés alatt. Ennyien teljesítették az üzleti jellegű bizalmi vagyonkezeléshez szükséges, meglehetősen komoly tárgyi és személyi feltételeket. Egyebek mellett azt, hogy a bizalmi vagyonkezelőnek legalább háromféle szakemberrel – közgazdásszal, jogásszal, könyvvizsgálóval –, minimum 70-70 millió forint saját tőkével és pénzügyi biztosítékkal kell rendelkeznie. Mindezeken túl vannak elvárások az informatikai és nyilvántartási rendszerre vonatkozóan is, a kezelt vagyonelemekről pedig auditált nyilvántartást kell vezetni. A bizalmi vagyonkezelő lehet kft, zártkörű részvénytársaság, külföldi cég fióktelepe vagy ügyvédi iroda.

Több száz milliárdos vagyonú család adhatja vagyonát bizalmi kezelésbe Több száz milliárdos vagyonú család adhatja vagyonát bizalmi kezelésbe

A bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy a tulajdonos – akár cég, akár magánszemély – a vagyonát  egy vagyonkezelőre bízza, aki azt az általa meghatározott feltételek teljesülésekor adja csak tovább a megjelölt kedvezményezettnek, az esetek többségében az utódainak. A vagyon sorsának tervezhetőségében az első lépcső a végrendelet, a következő, ennél jobb megoldás pedig a bizalmi  vagyonkezelés – érzékelteti blogjában Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. Ha ugyanis működő vagyonelemekről, cégekről van szó, a bizalmi vagyonkezelés biztosítja a folyamatos működést, hiszen rendelkezik a vagyonelemek sorsáról.

A bizalmi vagyonkezelés külföldön bevett módszer – őshazájában, Angliában például már több évszázada működik –, Magyarországon viszont csak a 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv adott zöld utat e tevékenységnek. Egy bizalmi vagyonkezelő működhet üzletszerűen – ilyennek akkor tekinthető, ha egy évben legalább két megbízása van. Ez esetben a működéséhez engedélyt kell kérnie az ilyen intézmények felügyeletét ellátó MNB-től.

A nem üzleti jellegű bizalmi vagyonkezelés feltételei egyszerűbbek, nincs  tőke és személyi követelmény,  a vagyonkezelő és a vagyonrendelő is lehet ugyanaz, de egy évben csak egy ilyen szerződése lehet a vagyonkezelőnek. A közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt szerződést jelenteni és csatolni kell az MNB felé, a vagyonkezelő, a vagyonrendelő és a kedvezményezett adataival együtt.

Tipikus példája a bizalmi vagyonkezelésnek, amikor az üzleti életből érkezik valaki a politikába: külföldön jól megfigyelhető az a gyakorlat, hogy  ha korábban nem is, de a politikai szerepvállalás idejére az összeférhetetlenség elkerülésére az érintettek vagyonukat egy vagyonkezelőre bízzák – hívja fel a figyelmet Kalocsai Zsolt.

Mészárosnak, Szíjjnak és Vidának is van

Hiába teremtődött meg azonban a jogszabályi háttér, alig alakultak bizalmi vagyonkezelők, pláne nem olyanok, amelyek üzletszerűen végeznék e tevékenységet. Pedig a Concorde Értékpapír Zrt. már 2014 februárjában – vagyis még a törvényi lehetőség megteremtődése előtt – létrehozta bizalmi vagyonkezelő cégét, elsőként az országban, ám azóta sem emelte meg 5 milliós alaptőkéjét, így nem is foglalkozhat még üzletszerűen e tevékenységgel. Mint ahogy az utána nem sokkal, 2014 júniusában létrejött FHT-First Hungarian Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. sem, amely ugyan még alakulása évének decemberében alaptőkéjét 5 millióról felemelte, de csak 52 millióra, így nem érte el az üzletszerű működéshez szükséges alsó limitet. Érdekes, hogy a cég tulajdonosa a biotechnológiai kutatással, fejlesztéssel foglalkozó Wood & Mallard Nanotechnológiai Fejlesztő Zrt., amely az Átlátszó 2018 októberi összesítése szerint Mészáros Lőrinchez köthető.

Ugyanerre a címre van bejegyezve a Fibona Trust Bizalmi Vagyonkezelő Kft., amely 3 millió forintos alaptőkéjével fő tevékenységként saját tulajdonú ingatlanok adásvételével foglalkozik. Rajta kívül még két kft. viseli a bizalmi vagyonkezelés nevet úgy, hogy nem kért felügyeleti engedélyt, így nem működhet üzletszerűen: az Első és a Louise-2009. Kettejük közül az utóbbi az érdekesebb, mivel neki megvan a 70 milliós alaptőkéje, mégsem tette magát még üzemszerűvé. Egyetlen társaságról kell még megemlékezni, szó szerint: a 2014 decemberében gründolt Zalai Általános Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.-t ugyanis 2017 decemberében törölték a cégjegyzékből.

Maradt tehát a cikkünk elején említett hat plusz egy (a 2018 novemberében alakult Capital Trust Zrt.) üzletszerűen működő bizalmi vagyonkezelő. Közülük kétségtelenül a 2017 júliusában létrehozott Minerva Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. a leghíresebb, az ugyanis a több céget tömörítő Minerva-csoport tagja. A bizalmi vagyonkezelőt az a Minerva Tőkealap-kezelő Zrt. gründolta, amely cégről 2016 tavaszán kiderült, hogy az MKB Bankot privatizáló egyik titokzatos tulajdonost, az akkor még 45 százalékban részvényes Metis Magántőkealapot menedzselte. Egészen 2017 júniusáig, amikor is a Metis kezelését a Mészáros Lőrinc érdekeltségei közé tartozó Konzum Befektetési Alapkezelő vette át. Majd ez év márciusában a Minerva-társaságok Mészáros tiszakécskei üzleti partnere, Szíjj László befolyása alá kerültek. A Minerva Bizalmi Vagyonkezelő egyébként szépen muzsikál, 2018-as évét csaknem tízszer magasabb, 213 millió forintos nettó árbevétellel zárta, mint a 2017-est, közel 155 milliós adózott nyereséggel, szemben a tavalyelőtt még csak 6 milliós profittal, így saját tőkéje 90 millióról közel 245 millióra gyarapodott. Eközben a cég befektetett eszközei 137 ezerről csaknem 51 millióra, forgóeszközei 80 millióról 228 millióra, pénzeszközei 20 millióról 122 millióra nőttek.

A 2017 májusában létrehozott Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. néhány hete került reflektorfénybe, miután a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, Vida József befolyása alatt álló cég június elején hivatalosan is megerősítette a G7 korábbi értesülését, miszerint megveszi a TV2-csoportot. Az Abraham Goldmann is MKB-tulajdonos: a Pantherinae Pénzügyi Zrt.-n keresztül közvetve 3,1 százaléknyi részvényt birtokol a minap a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett hitelintézetben. Amint arról pedig az Mfor.hu már elsőként beszámolt, az Abraham Goldmann is él és vírul, tavaly közel 362 millió forintos adózás, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás előtti (ebitda) nyereséget ért el, háromszor nagyobbat, mint 2017-ben.

Cetelem MKB Cib Tov·bbi aj·nlatok

Rajtuk kívül még két bizalmi vagyonkezelő folytat érdemi tevékenységet. Az egyik a 2014 novemberében indult Primus Trust, amely komoly szándékait jelzi, hogy 75 millió forintos jegyzett tőkéjét 2017 júniusában 100 milliósra emelte. Valamint az is, hogy 2018-as bevételei 556 millióra rúgtak, ebből 89 millió származott belföldről, 63 millió az EU-ból és 404 millió az uniós kívülről. Adózott nyeresége 285 millió lett, amiből 150 milliót kivettek osztalékként a tulajdonosok. Saját tőkéje pedig immár közel 415 millió volt 2018 végén, szemben a két évvel korábbi 73 millióval.

Nem utalnak érdemi tevékenységre a 2015 júniusában alakult Trust Partners és a 2016 májusában 1900 Trustee néven alakult, majd 2017 áprilisától Airon Trust nevet viselő cég beszámolói. Ám ebből még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni – figyelmeztetnek szakértők –, hiszen a bizalmi  vagyonkezelő hivatalos adataiból nem lehet látni, hogy például készpénzből milyen vagyonelemelet vásárolt. Feltételezve, hogy kettő, vagy több szerződés alapján dolgozik, már nem azonosítható, hogy a mérlegében elkülönítetten kimutatott elemek melyik  vagyonrendelő kezelt portfóliójába tartoznak.

Inkább a jövő zenéje?

Mindenesetre érdekes a 2017 októberétől létező Apelso Trust esete. Bár megkapta az MNB engedélyét ahhoz, hogy üzletszerű működésbe fogjon, eddig mégsem emelte 6 millió forintos alaptőkéjét a törvényben előírt minimális 70 milliós szintre. Pedig aktívan kezelt vagyontömege megközelíti az egymilliárd forintot – mondták el az alapítók, Antall György és Illés István egy május végi sajtóbeszélgetésen, amelyről az Mfor.hu is beszámolt. 100 millió forinttól 50 milliárd forintig is terjedő magánvagyonokat kezelnek. (A hatékony menedzseléshez 600 milliós-egymilliárd forintos közötti családi vagyon szükséges.)

A NAV adatai szerint az elmúlt években mintegy 120 bizalmi vagyonkezelési jogviszony jött létre. Ez nem tűnik soknak, az Apelsonál mégis felfutást várnak a következő években, a becslések szerint akár további több száz, milliárdos vagyonnal rendelkező család adhatja vagyonát bizalmi kezelésbe. Ezt egyrészt arra alapozzák a szakemberek, hogy – mint azt az Mfor.hu körképéből kiderült – Magyarországon a privátbanki kezelt vagyon 2018 végén megközelítette az 5 ezer milliárd forintot. Másrészt arra, hogy a 2017-ben Magyarországon tevékenykedett 29,5 ezer családi vállalkozás csaknem felének volt utódlási terve, kétharmada pedig a generációváltás előtt állt.

„A bizalmi vagyonkezelés racionális és komplex pénzügyi tervezési eszköz egy bizonyos vagyonméret felett a vagyonrendelő számára. Három éven belül akár több mint 2 ezer olyan család lehet, amely 3 milliárd forintot meghaladó vagyon felett diszponál. Azaz a vagyonos elit is lassan megérik mind tudatosság, mind tőkeerő tekintetében a szolgáltatásra”  - jósolja Karagich István, a privátbanki elemzésekkel foglalkozó Blochamps Capital ügyvezetője.