<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p


			
		
mfor.hu

Nálunk nőttek a lakásárak a leggyorsabban az elmúlt öt évben - derül ki az Eurostat friss adataiból. 

Az Eurostat napokban megjelent lakáspiaci árindexe összevontan mutatja be a használt és az új lakások árának alakulását. Idén az első negyedévben az EU 27 tagállamának összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi átlag 131 százalékát tette ki, az eurózónán belüli lakásárindex 127 százalék volt. A magyarországi érték 188,1 százalékot ért el, ez továbbra is a legmagasabb az adatot közlő országok közül - számolt be laptársunk, a privatbankar.hu.

A belvárosi lakások Szegeden is gyorsan drágultak (fotó: Mester Nándor)A belvárosi lakások Szegeden is gyorsan drágultak (fotó: Mester Nándor)

A cikk utalt rá, hogy az európai országok többségében a koronavírus okozta járvány idején és azt követően is áremelkedést mértek. Persze, mindig vannak kivételek, Cipruson jelentősen (5,8 százalék), míg Máltán és Szlovákiában kisebb mértékben estek a lakásárak (1,6, illetve 1,2 százalék) 2020 utolsó negyedévéhez képest.

A fő trend azonban a drágulás. Ugyanezt az időszakot nézve idén az első három hónapban Észtországban 6,6 százalékkal, Dániában 5,8 százalékkal kellett többet fizetni átlagosan a lakásokért. Magas volt az áremelkedés üteme Litvániában, ebben a balti államban 5 százalékot jegyeztek fel, Csehországban pedig nem sokkal maradt el ettől az érték, ott 4,6 százalékos drágulás volt a tavalyi utolsó háromhavi átlaghoz képest.

Szlovákiát leszámítva minden uniós szomszédunkban áremelkedést rögzítettek. Szlovéniában 3,1, Romániában 2,7, Ausztriában 2,3 százalékkal drágultak a lakások 2020 IV. negyedévéhez képest.

Romániában mérsékelt a jelenlegi válság tényleges hatása a lakásvásárlásra, mivel az átlagembernek továbbra is hasonló vagy az eddiginél magasabb jövedelme van. Ennek kevesebb részét költi árura és szolgáltatásokra, és így megengedheti magának, hogy a lakásvásárlás önerejére takarítson meg - vélte Sebastian Sipos-Gug, az építési és ingatlanpiaccal foglalkozó Ebuild tanácsadó cég romániai szakértője.

Ő is megerősítette azt a szakmai álláspontot, miszerint rövid távon a román piacon vannak már túlfűtöttségre utaló jelek, de messze van az összeomlástól. Ha a járvány utáni helyreállítás hosszúnak bizonyul, és a munkavégzésben jelentős változások lesznek, az korlátozhatja az árakat és átmenetileg lenyomhatja azokat, de ha valaki arra játszik, hogy megvárja az árak összeomlását, akkor csalódás érheti – írta a minapi összegzésében.

A privatbankar.hu elemzése szerint Magyarországon nagyon is érdemes volt ingatlanba fektetni a szabad pénzeket. Egyértelmnű, hogy hosszú távon, főleg 2015 után megérte, mert sokáig sokkal jobban szerepelt ez az eszköz, mint az alternatívnak számító állampapírok vagy banki betétek.

Magyarországon 2014-től folyamatosan és összességében az európai uniós átlagnál nagyobb mértékben növekedtek az ingatlanárak. A fenti ábrán a decemberi budapesti átlagárakat mutatjuk, ezek azóta többnyire 4-7 százalékkal feljebb kúsztak. A folyamatos drágulás mögött számos tényező áll: az egyre előnyösebb állami ösztönzők, a többször bővített CSOK, az 5 százalékos újlakás-áfa és a magánerős építkezéseknél az áfa-visszaigénylés lehetősége, valamint a magyarországi jövedelmek folyamatos emelkedése is. Emellett nagyobb teret adott a drágulásnak az is, hogy a legutóbbi, 2008-tól induló válság idején nálunk az európai uniót jóval meghaladó mértékben csökkentek az árak.

Évtizedes drágulás

Ha a 2010-től mostanáig terjedő időszakot vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy az EU-ban átlagosan 30,9 százalékkal nőttek lakásárak. Észtország vezeti a sort a maga 126,8 százalékával, és Luxemburgban is volt némi emelkedés (108,2 százalék), de például az előző nagy gazdasági válság által leginkább sújtott mediterrán országokban erős visszaeséseket láttunk. Görögországban 28,1 százalékos csökkenés volt, és ugyancsak mérséklődött az olasz (-14,4 százalék), a ciprusi (-8,9 százalék) és a spanyol (-4,8 százalék) mutató is.

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.