Nem kis meglepetést okozott a Monetáris Tanács döntése az alapkamat 15 bázispontos csökkentéséről (1,35%-ről 1,2%-re), hiszen a jegybank korábban azt hangsúlyozta, hogy egyelőre még semmiféleképpen sem számíthatunk kamatvágásra, szögezik le szokásos heti hírlevükben a Raiffeisen elemzői. Azt azonban hozzáteszik, hogy minden egyes szónak illetve a szavak és kifejezések változásának is jelentősége van a kommunikáció során, és ebben a tekintetben visszamenőlegesen megfigyelhető, hogy volt elmozdulás a jegybanki üzenetek megfogalmazásában (tehát egyre kevésbé határozottan cáfolta a jegybanki kommunikáció a kamatcsökkentés lehetőségét).
Ugyanakkor azt is rögzítik, hogy amikor az MNB alelnöke határozottan arról beszél néhány héttel a márciusi kamatmeghatározó ülés előtt, hogy márciusban nem lesz kamatcsökkentés, akkor az nagyon erősen meghatározza a várakozásokat.
A tanulság nem lehet más, mint, hogy
- nem szabad mindig mindent elhinni a jegybanknak és mégis
- mindig minden jegybanki üzenetre oda kell figyelni.
További cikkek »Nos, most az üzenet az, hogy további kamatcsökkentés várható. Mindez összhangban van azzal a tavaly év vége óta élő Raiffeisen-várakozással, hogy 2016 derekára 1 százalék körüli szintre olvadhat az alapkamat. A bank elemzői már akkor úgy vélekedtek, hogy a Fed kamatemelési ciklusa megtörhet/lelassulhat, miközben az EKB további monetáris lazítást eszközöl, míg a hazai inflációs pálya a korábban gondoltnál alacsonyabban fut. Ebből pedig az következik, hogy a hazai alapkamat változatlanul hagyása az inflációs cél elérését akadályozza több csatornán keresztül is (ilyen például a forint árfolyamának erősödése).
Ez nem kívánatos, így ellene több eszközzel is védekeznie kell az MNB-nek: a hagyományos eszköz az alapkamat csökkentése, a nem hagyományos meg például a kamatfolyosó szűkítése/eltolása. Mind a kettőre sort kerített végül az MNB.
Hogyan tovább?
A Raiffeisen hírlevele szerint az elemzők egy része átesett a ló túlsó oldalára és egyre többen várnak most extra alacsony (0,6-0,5%-os) alapkamatot. Ezzel szemben a bank szakemberi továbbra is úgy gondolják, hogy 1% körüli szinten megáll a kamatcsökkentési sorozat. Az idei átlagos infláció ugyanis 0,5% fölött lesz, és nem alatta, mivel az olajárak csökkenésén túl vagyunk és az év hátralévő részében emelkedő trend jön majd. Ráadásul a hazai munkaerőpiac egyre feszítettebb, ami a béremeléseken keresztül végső soron már az év második felében felfelé tolja az árakat
Ennek megfelelően csak áprilisban és májusban várnak a Raiffeisen elemzői kamatvágásokat - egyenként 10-15 bázispontosakat - és szerintük júniusban a monetáris tanács bejelentheti, hogy a kamatcsökkentési ciklus véget ért.
