TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
	


	
	

Zömében olyan nagyvárosok, amelyeknek akkorák a bevételei, hogy azokból a költségek fedezése után is bőven marad, így azt képesek fialtatni. Eközben ismét elkezdtek meredeken emelkedni az önkormányzati adósságok, ám a kormány képviselői és a szakértők is úgy vélik, a néhány éve bevezetett szigorú hitelfelvételi szabályok elegendő garanciát jelentenek.

Az önkormányzatok igazából 2016-ban vágtak bele állampapírok vásárlásába. Az időzítés nem véletlen, akkora mentek le a betéti kamatok olyan alacsony szintre ­– mindenekelőtt igazodva az annak az évnek a májusában 0,9 százalékra csökkentett jegybanki alapkamathoz –, hogy gyakorlatilag már szinte semmit sem fialtak, sőt a forrásadó és a tranzakciós illeték levonása után az elhelyezésükhöz képest még kevesebbet is érhettek a bankban elhelyezett összegek.

Míg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2016 elején még 27 milliárd forint értékben birtokoltak állampapírt a helyhatóságok, addig alig négy hónappal később már 100 milliárddal több volt náluk, s 2017 januárját már közel 240 milliárdos portfolióval zárták. E tekintetben a csúcsot 2018 áprilisában érték el, amikor már közel 436 milliárddal finanszírozták az államot. Tavaly november végén pedig 329 milliárddal.

Az utóbbi két évben azonban átalakult az állampapírjaik összetétele. Annak hatására, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2018 januárjától megtiltotta, hogy nem természetes személyek is vásároljanak hosszú futamidejű lakossági állampapírt, márpedig ezek tették ki az önkormányzatok akkori állományának a felét. A másikat a fél- és az egyéves állampapírok, amelyekben továbbra is fialtathatták a rövidebb-hosszabb időre szabaddá vált pénzeiket.

Az ÁKK döntése része volt annak a kormányzati stratégiának, miszerint a lakossági állampapírokat intézmények helyett egy idő múlva kizárólag magánszemélyek vásárolják. E célból hozta létre az állami adósságkezelő 2018 őszén az Önkormányzati Magyar Államkötvényt (ÖMÁK), amely a 3 éves futamidőre évi 1,25 százalékos kamatot fizet.

Más kérdés, hogy e változással a befektetni képes helyhatóságok rosszul jártak, hiszen az általuk addig vásárolt lakossági állampapírok jóval magasabb kamatot fizetnek: a számukra szabott papír első sorozatának 2018 novemberi kibocsátása idején például a féléves állampapírt évi 2, az egyévest 2,5, míg a kétévest 3 százalékkal kínálta az ÁKK.

Az ÖMÁK eddig – 2018 novemberében és 2019 májusában – kibocsátott két sorozatából összesen 270 milliárd forintot jegyeztek le az önkormányzatok. Ezek 80 százalékát nagyvárosok, 20 százalékát kistelepülések – közölte az Mfor.hu érdeklődésére Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke.

Ami azt jelenti, hogy jelenleg e konstrukció teszi ki az MNB legfrissebb adatai szerint 2019 november végén 329 milliárd forintra rúgó állampapír-állományuk több mint négyötödét. Ma már nagyrészt ezekben szunnyadnak a helyhatóságok szabad pénzei, lekötött betétben ugyanis csupán 37,6 milliárdot tartottak tavaly november végén, miközben például 2016 októberében még 216 milliárdot.

Érdekes, hogy az önkormányzatok nagyjából ugyanakkora befektetéssel rendelkeznek, mint amennyi az adósságuk lehet. Bár az utóbbi az MNB adatai szerint szeptember végén mintegy 238 milliárd forintot tett ki, ehhez hozzá kell venni a Budapest számára 2019 utolsó negyedében megnyitott 66,7 milliárd forintos hitelkeretet – emlékeztetett Schmidt Jenő.

Bár ez a nagyjából 300 milliárdos adósság alig az ötöde annak az 1370 milliárdnak, amelyet az önkormányzatok 2011-2014 között felhalmoztak, annak folyamatos növekedése akár aggodalomra is okot adhat. Azt követően, hogy a kormány átvállalta az adósságokat, azok 2017 végéig gyakorlatilag kezelhető mértékűek voltak. Mintegy két éve azonban átlépték a 100 milliárdos határt, egy évvel ezelőtt már 200 milliárd fölé kerültek, most pedig már a 300 milliárdot karistolják.

Legalábbis az MNB adatai szerint. Egy képviselői írásbeli kérdésre ­– amely azt feszegette, hogy „Mit tesz a kormány az önkormányzatok eladósodása ellen?” – ugyanis Varga Mihály pénzügyminiszter nevében és megbízásából Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár ugyancsak írásban azt válaszolta, hogy „a települések 2018. évi adósságállománya mindössze 145,6 milliárd forint volt”, szemben az MNB által kimutatott 205 milliárddal. Kérdeztük a Pénzügyminisztériumot a jelentősnek tekinthető eltérés mibenlétéről, amint megkapjuk a választ, azt közöljük.

A kérdező, pécsi LMP-s országgyűlési képviselő aggodalmát egyébként Banai nem osztotta, mondván, az eladósodottság azért sem ismétlődhet meg, mert ma már jogszabály (nevezetesen a stabilitási törvény) garantálja, hogy az önkormányzatok nem tervezhetnek működési hiányt a költségvetésükben, a hitelfelvételeikhez pedig előzetes kormányzati engedély szükséges. Emellett a helyi önkormányzatok feladat- és finanszírozási rendszere is átalakult, ami szintén azt hivatott megakadályozni, hogy az adósságállományuk újratermelődjön.

Mint arról már lapunk már beszámolt, a KSH tavaly megjelent tanulmányában is arra jutott, hogy az önkormányzati újraeladósodás miatt nem kell aggódni, hiszen a helyhatóságok hiteleinek összértéke 2016 végén alig valamivel haladta meg a 80 milliárd forintot. Igaz, az önkormányzatok, illetve cégeik közel 500 milliárd forinttal tartoznak a bankoknak és a szállítóknak.

Mindezek ellenére a TÖOSZ elnöke sem lát problémát, már csak azért sem, mert az önkormányzatok összadóssága ugyan valóban méretes, ám annak döntő része, 150-160 milliárd forint Budapestet terheli. Ezek 10, 20 évre felvett hitelek, amelyek 25 milliárd körüli éves kamatterhe eltörpül a főváros mintegy 260 milliárdos éves bevételéhez képest – közölte Schmidt Jenő –, magyarán, képes lesz kigazdálkodni az adósságterheket. Ez a bevételekhez képest nagyjából tíz százalékos törlesztési arány egyébként összhangban van azzal, amekkorát a kormány enged meg az ország valamennyi önkormányzatánál.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.