Palkovics László, aki elvileg kormánybiztosként tárgyalhat (jelenleg nincsenek ilyen tárgyalások - a szerk.) néhány hete csupán egy visszautasíthatatlan pénzügyi ajánlatról beszélt. Azóta viszont egyre keményebb hangot üt meg, legutóbb a hét végén a vasarnap.hu-n megjelent nyilatkozatában azt jelezte: ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a többségi tulajdon visszallítását akarják elérni. Vagyis, ha nem fogadja el a BA Zrt. az ajánlatot, akkor úgymond erővel lépnek fel.
A miniszter azt is mondta a lapnak, hogy "a gazdaság újraindításának sikere jelentős részben a turizmus fellendítésén múlik, a reptéri szolgáltatások minősége nemcsak az utasok kényelme, hanem az országimázs szempontjából is kulcskérdés."
A BA nemrégiben határozott nyilatkozatban üzent a kormánynak, hogy tulajdonosai hosszú távon akarják fenntartani az üzemeltetést. Ebben most sincs változás, hiába nyomatékosítja vételi szándékát a kormány a miniszteren keresztül.
De mi lehet ez az erő? Hiszen életben van egy nemzetközi jognak megfelelő vagyonkezelési szerződés, amiben nem csupán a színvonalas és környezettudatos üzemeltetést vállalta a befektető, hanem vannak beruházási kötelezettségei is. A BA Zrt. a 2020-as beszámolója szerint még a válság ellenére is folytatta a beruházásokat (tavaly 81 millió euró értékben) és a következő években is ezt teszi. A színvonal éppen az elmúlt 3 évben lezajlott beruházásoknak és korszerűsítéseknek köszönhetően javult, több nemzetközi elismerést is kapott a repülőtér.
Számos olyan háttérfejlesztés jelenleg is folyamatban van a repülőtéren, amelyek a repülésbiztonságot, továbbá a légiközlekedés-védelmi és egészségvédelmi színvonal emelését szolgálják. Ilyen például a forgalmi előterek felújítása, a P, Q és R jelzésű gurulóutak és a hozzájuk tartozó padkák karbantartása, és megújulnak a szervizutak is. A 2. terminál épületgépészeti berendezéseit irányító rendszereket is modernizálják, ezzel még komfortosabb környezetet biztosítva az utazóközönség számára - közölte néhány napja az üzemeltető.
A kormány a NAV-on és más hatóságokon keresztül nagyobb bírságokat róhat ki, ürügyet mindig lehet találni. Egyébként az adóhatóság legutóbb a 2017-es esztendőt vizsgálta. Nagyon kis hatása lehet a kormánynak a kereskedelmi bevételekre, páldául a reklámfelületek bérbeadásából származó bevételre: megtilthatja például állami cégeknek, hogy ott hirdessenek. Ez azonban nem érvágás a BA-nak, a bevétel 65-70 százaléka a légiforgalomhoz kapcsolódó tevékenységekből jön (leszállási díj, egyebek), a fennmaradó harmadnak elenyésző része jön reklámokból. Nyilván, ha valóban nagyságrendekkel több utas jön, akkor a reklámok is felpöröghetnek, de ez akkor sem lesz számottevő bevétel, ami "sérülhet" egy állami tiltás hatására.
Pénzügyek terén sem nagy a mozgástér. A BA működését és fejlesztéseit saját forrásból és külföldi banki hitelekből, valamint az EIB-től kapott beruházási hitelből és uniós támogatásból fedezi. Ezeket rendben fizeti, illetve a tavalyi beszámoló szerint egyes kisebb swap ügyleteknél átütemezést kért és kapott. Nincs rászorulva semmilyen magyar állami támogatásra, lehetnek persze közös marketing akciók az országimázs javítására, ahogy a múltban is voltak, de ez nem igazi fegyver. Az egyedüli részvényes Aiport Hungary Kft. üzletrészére zálogjoga van a Bayerische Landesbanknak, esetleg itt tud politikai kapcsolatain keresztül nyomást gyakorolni a kormány.
Felvetődhet, hogy esetleg a MOL-on keresztül igyekezne megszorongatni a céget a kabinet, ugyanis az olajvállalat biztosítja az üzemanyagellátást és a BA 100 százalékos tulajdonában lévő RÜK Kft.nek 17,5 millió dolláros tartozása van a MOL-lal szemben. Az üzemanyagcsapot azonban biztos nem zárhatják el, a nemzetközi légiközlekedési szerződések betartása miatt biztosítani kell a légforgalmi cégek kiszolgálását. A RÜK tartozására pedig 2018 novemberében készfizető kezességről szóló szerződést kötöttek a MOL-lal. A szerződés lejárata 2023. március 16.
Palkovics László megint felemlegette, hogy úgymond miért érné meg egy befektetőnek veszteséges üzletet fenntartani, jobb ha eladja, és egyébként is, a légiközlekedési szokások átalakulóban vannak, tehát hosszú távon sem fogja megérni. Vagyis inkább magyar tulajdonban legyen veszteséges Ferihegy, ne másnál, "majd a kormány megoldja".
Tény ugyanakkor, hogy a beszámoló szerint a Covid járvány okozta utasforgalmi visszaésés miatt mintegy 110 millió eurós veszteséggel zárták a 2020-as évet és látványos javulás csak az idei év második felétől lehetséges. De például az áruforgalom szinten maradt, egyre több ázsiai cargo céggel kötöttek szerződést, ami Magyarország egésze számára fontos fejlemény és nem csupán a BA-nak hoz hasznot. Nemrégiben belépett a magyar piacra a kínai Alibaba logisztikai cége is, tábort verve a repülőtéren.
A kormányon kívül az elmúlt hónapokban egyetlen hazai üzleti szereplő sem nyilatkozott, hogy valamilyen formában, akár egy konzorcium tagjaként, az átvétel mellett lenne. Sok hónappal ezelőtt Jellinek Dániel, az Indotek Group tulajdonosa és vezetője egyértelműen jelezte, hogy egy befektetői csoport tagjaként érdekelné az ügylet, de azóta ő sem nyilatkozott, ami persze nem zárja ki, hogy a háttérben ő vagy más aktív lenne.
