<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

Idén sem számíthat fényes évre a Budapest Airport, de mindez önmagában nem jelenti azt, hogy a koronavírus okozta gazdasági körülmények miatt a budapesti repülőtér, mint vagyonelem, kevesebbet érne. A friss éves jelentése szerint a reptér pénzügyileg stabil, a jövőbelátáshoz még mindig kristálygömb kell. Az állami visszavásárlásról szóló hírek felerősödése kapcsán megnéztük, mire számíthat idén a Budapest Airport Zrt. milyen gazdasági törvényszerűségeket érdemes figyelni a politikai nyilatkozatok mögött.

A Budapest Airport 64 861 utast kezelt áprilisban – nem tévedés, nem egyetlen áprilisi napon volt ekkora a forgalom, hanem egész hónapban, ami 95,2 százalékos csökkenés a járványt megelőző 2019-es év áprilisához képest, igaz, hatszoros növekedés 2020-as adathoz képest, a járvány kitörésének első teljes hónapjában tavaly a tízezer főt sem érte el az áprilisi forgalom. Ez alapján azt mondhatjuk, bizonyosan katasztrofális év lesz az idei is a repülőtérnek, ám a helyzet lényegesen árnyaltabb – erről néhány gondolat később.

Előbb azonban érdemes felidézni az ITM pénteki közleményét, amely szerint a kormány döntése alapján tárgyalások kezdődhetnek az üzemeltető cég többségi tulajdonrészének megszerzéséről, a meginduló folyamat koordinációjáért Palkovics László felel, aki egyelőre pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó jognyilatkozatok megtételkére van felhatalmazva. A tárca a politikai retorikában kötelező gyurcsányozás előtt fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az erről szóló kormányhatározat hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben is, ami szokatlan retorikai fordulat, hiszen egy minisztériumi közleménynek aligha van szüksége ilyen alátámasztásra, még akkor is, ha a tárca kommünikéjének ez volt a legkonkrétabb állítása. Más kérdés, hogy erre a közleményben reagált a Budapest Airport tulajdonosa, jelezve, hogy nem akarják a céget eladni.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér márciusban, a koronavírus-lezárások kezdetekor. (Fotó: MTI / Kovács Tamás)A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér márciusban, a koronavírus-lezárások kezdetekor. (Fotó: MTI / Kovács Tamás)

A kormányhoz közel álló lapok viszont érvként hozták fel a közleményt megelőző cikkeikben, hogy azért érkezett el pont most az idő a „megszerzésre”, mert a Covid miatt egy olyan vagyonelem, mint a repülőtér, most olcsóbb portéka lehet. A reptér ügyeit ismerő egyik forrásunk ezt nemes egyszerűséggel sületlenségnek minősítette, egy másik, a privatizáció körülményeit és jogi hátterét is ismerő szakember pedig egyértelműen a politikai kommunikáció részének nevezte az újabb fordulatokat, hozzátéve: ez önmagában nem zárja ki, hogy végül megvalósul ez a tranzakció, mert jól láthatóan nem tisztán üzleti, hanem nagyrészt politikai kérdésről is van szó. Az ügy politikai oldalának elemzése helyett nézzünk néhány üzleti tényezőt, amely irányadó lehet.

A Budapest Airport Zrt. közzétette a 2020-as évről szóló beszámolóját, amely szerint az árbevétele a 2019-es 332 millió euróról 215-re csökkent, amely drámai csökkenés, de nincs arányban az utasforgalom csökkenésének mértékével. Az adózás előtti eredmény ugyanakkor drámai csökkenést mutatott: 2019-ben 93,6 millió euró volt a nyereség, tavaly 109,9 millió a mínusz. A Ez nyilvánvalóan annak is köszönhető, hogy a légiáru-forgalom több, mint harminc százalékkal nőtt és az ebből származó bevételek kompenzálják az utaskiesés egy jelentős részét, ez a tendencia pedig tartósnak látszik. 2019-ben 16,2 milliós rekord forgalmú év volt Ferihegyen 2020-ban 3,9 millió volt az utasforgalom úgy, hogy a január és a február még dübörgött. Mi várható idén?

Senki nem tudja ma még, milyen év lesz 2021 – a jóslásokhoz még mindig kristálygömbre van szükség, az elemzők sokféle scenárióval számolnak. A légiközlekedés nemzetközi szervezete idénre 40 százalékkal rosszabb évet vár, mint 2019, ez alapján valamivel tízmillió alatti utasszám volna reális, de ez egy rendkívül torz jövendölés lenne, hiszen 2021-ben eddig még a félmilliót sem érte el az utasszám a határzár miatt, amely ma is érvényben van. Ismert, hogy május közepétől némi lazítást életbe léptettek elsősorban a hazatérő, védettségi igazolvánnyal rendelkező oltott magyarok, valamint azon külföldiek számára, ahol elfogadják a magyar védettségi igazolványt, ez azonban még édeskevés a forgalom látványos növekedéséhez. A Ryanair egy ütemmel hamarabb kezdte el növelni a járatkínálatát, a WizzAir pedig júniustól kezdi, májusban még téli álom üzemmódban volt.

Szépen szállingóznak vissza más légitársaságok is: a török Pegasus, a Eurowings is visszatér, járatszámot növel az Air France és a KLM, valamint a Lufthansa is, és megérkezett a Belavia is, számukra még okozhat problémát egy esetleges európai korlátozás Fehéroroszországgal szemben. Valamennyi megkérdezett szakértő érdemi utasforgalom növekedéssel számol a foci-EB miatt, de valóban kiugró mértékű emelkedéssel az egységes európai oltásigazolási rendszer elindulásával, tehát július elsejét követően számolnak. Ez pedig azt jelenti, hogy ha nem lesz negyedik-többedik hullám, idén 5-8 milliós utasforgalom lehet Budapesten az optimista scenáriók szerint. Mindez üzletileg nem rossz a reptérnek, különösen, ha beleszámoljuk a cargo-forgalom stabilan fennálló 30 százalékos növekedését is.

Az utasok ugyan eltűntek, de a cargo terület erősödött (forrás: Budapest Airport)Az utasok ugyan eltűntek, de a cargo terület erősödött (forrás: Budapest Airport)

Ami a reptér visszavásárlását és a válságban jó vásárolni logikát illeti, szakemberek két dologra hívják fel a figyelmet: a vagyonkezelési szerződésből hátra lévő 60 év ismeretében a válságban alacsony az ár logika nem érvényesül – különösen, hogy a kilábalás után épp az áruforgalom erősödése miatt még jobb eredményekkel számolhat a mindenkori tulajdonos. Nagyon fontos, hogy a Budapest Airport Zrt. likviditása biztosított, méghozzá több oldalról is: a 2020-as beszámoló kiegészítő melléklete és a cégközlések szerint a teljes 2019-es nyereségét a válságkezelésre fordította, és ezen felül egy csaknem 50 millió eurós likviditást segítő hitelkeretről is gondoskodtak, amelyből a társaság 20 millió eurót igénybe is vett. Mindezek mellett 81 millió eurós fejlesztés is megvalósult az aviatikai jégkorszak idején.

A kiegészítő mellékletben a társaság arról is ír, hogy a koronavírus világjárvány miatti egészségügyi vészhelyzet mentesíti a társaságot azon gigahitel kamatainak fizetése alól, amelyből ugye 2005-ben a társaság privatizációja megvalósult. Vagyis, ez a hitel jelenleg még nem jelent menedzselhetetlen terhet a Budapest Airport-nak.

Egy másik megkérdezett szakértőnk arra hívja fel a figyelmet, hogy a reptér végső tulajdonosaira, különösen a kanadai nyugdíjalap szempontjából nem logikus, hogy akkor adjanak el, amikor egy vagyonelemen a legnagyobb veszteséget kellene realizálniuk. De, mint a fentiekben leírtuk, a válság-alacsony ár logika jelen helyzetben inkább sántít, mint realitás, aki tehát meg szeretné venni a repteret, annak attraktív árat kell fizetnie érte, amit jelen pillanatban 1,5-2 milliárd euróra taksálnak az ügy ismerői. Információink szerint egyébként a Budapest Airport még múlt csütörtökön, a Magyar Nemzet cikkének megjelenésének napján egyértelműsítette dolgozóinak, hogy a reptér nem eladó, ahogy azt cikkünk elején jeleztük, a külső kommunikációban erre a hosszú távon elkötelezett befektető fordulatot használják. Mindezek mellett a deal még létrejöhet, hiszen a nemzetközi befektetők végül engedhetnek az erős politikai szándéknak, de ennek az árát vastagon meg kell majd fizetnie a költségvetésnek, végső soron az adófizetőknek. A büdzsében persze most van mozgástér, hiszen a válságkezelésre hivatkozva, masszív hiánnyal számol a kormány.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.