A jegybank statisztikái szerint június végén már 1,155 millió egészségpénztári tag szerepelt a nyilvántartásokban, ami 5,1 százalékkal – több mint 56 ezerrel – több volt az egy évvel korábbinál. Ezzel az egészségkasszák taglétszáma már stabilan meghaladja az önkéntes nyugdíjpénztárakét, ahol az év derekán nagyjából 1,07 millió tagot tartott nyilván az MNB. Az első félévben könyvelt tagdíjbevételek összege közben több mint a negyedével emelkedett 2023. első hat hónapjához képest, és elérte a 33,6 milliárd forintot. A növekedéshez a tagok saját befizetései járultak hozzá nagyobb mértékben – itt az elkönyvelt összeg 27,3 százalékkal, 28,8 milliárd forintra nőtt –, de jelentős mértékben, csaknem 14 százalékkal emelkedett a munkáltatói tagdíj-hozzájárulások összege is.
A szolgáltatások kiadásainál viszont a befizetésekéhez hasonló mértékű, 23 százalékos növekedést mért a jegybank, így hat hónap alatt már közel 48 milliárd forintot használtak fel a pénztárak tagjai a számláikon lévő pénzből. A pénztári alapok vagyona pedig szintén szép, valamivel 15 százalék feletti ütemben gyarapodott, és 97 milliárd forint környékén alakult június végén.
A magánorvosi ellátásoké a legnagyobb szelet
„Az, hogy az egészség- és önsegélyező pénztáraknál gyorsan emelkednek a tagdíj-befizetések, illetve – főleg az utóbbi két évben – stabilan emelkedik a taglétszám is, egyértelműen arra utal, hogy a lakosságot egyre inkább foglalkoztatják az egészséggel kapcsolatos kérdések, és ezen a területen is egyre többen igyekeznek élni az öngondosodás eszközével” – nyilatkozta lapunknak Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Hozzátette: a pénztári bevételek emelkedésében – a taglétszám emelkedésén túl – szerepet játszhat, hogy a lakosság várakozásai szerint növekedhetnek az egészséggel összefüggő kiadások is, amit részben a magánegészségügyi ellátások további térnyerése, illetve ezeknek a szolgáltatásoknak a drágulása indokol.
„Nyilvánvaló tény, hogy a magánegészségügyi szolgáltatók szerepe fokozatosan nő az ellátásban, és ehhez feltehetően a pénztártagok is igyekeznek valamennyire alkalmazkodni” – vélekedett a szakértő.
Fotó: Depositphotos
Az MNB adatai szerint változatlanul a magánorvosi ellátásra, illetve a gyógyszerek vásárlására fordítják a pénztári számlájuk terhére elszámolt kiadásaikat az egészségpénztári tagok: ez a két felhasználási cél adja az elköltött összeg több mint háromnegyedét. Figyelemre méltó azonban – hívta fel a figyelmet Gergely Péter –, hogy az idei év első felében elszámolt szolgáltatási kiadásoknál az egészségügyi ellátás aránya minimálisan ugyan, de már meghaladta a gyógyszerek vételárának támogatásáét: előbbiek 38,6, utóbbiak pedig 38,2 százalékkal részesedtek a teljes tortából.
A szolgáltatási kiadásoknál jelentkező, szintén érdekes fejlemény, hogy a lakáshitelek törlesztésének támogatására fordított összeg részaránya egyetlen év alatt 2,7-ről 3,1 százalékra ugrott, miután az ezen a címen elköltött pénz közel 43 százalékkal volt több a 2023. első felében regisztráltnál. „A jóval több mint 40 százalékos, éves növekedés is nem egészen 1,5 milliárd forintnyi költést eredményezett fél év alatt a lakáshitel-törlesztések támogatásánál, de jól látszik, hogy egyre többen igyekeznek kihasználni ezt az önsegélyező pénztári szolgáltatást” – mondta a pénzügyi szakértő.
Nem ülnek a babérjaikon a kasszák
Az egészségpénztári megtakarítás egyik legnagyobb előnyeként az évi befizetések után járó 20 százalékos, de legfeljebb 150 ezer forintos szja-visszatérítést szokás kiemelni, ám a pénztárak promóciókkal, illetve új szolgáltatásokkal is igyekeznek meggyőzni a potenciális tagokat a csatlakozásról.
Az OTP Egészségpénztár most két promóciót is futtat egymással párhuzamosan: az egyik egy játék, ahol az elérhető nyeremény összege attól függ, hogy a pénztártag mennyit fizet be számlájára a megadott – 2024. augusztus 26. és október 11. közötti – időszakban. A játékban legalább 50 ezer forint befizetésével – illetve összekötött egészségpénztári kártyás vásárlással – lehet részt venni: kilenc játékos nyer, a kisorsolt nyeremény pedig ötször 50 ezer, háromszor 250 ezer, és egyszer 500 ezer forint lesz. Utóbbit azok között sorsolják ki október végén, akik legalább félmillió forintot befizetnek az egészségszámlájukra a megjelölt időszakban. A pénztárnál emellett – a bankoknál már igen elterjedtnek számító – ajánlóprogram is működik: ennek lényege, hogy a meghatározott feltételek teljesítésekor mind az ajánló tag, mind az ajánlott új belépő 10-10 ezer forint jóváírásban részesül az egészségszámláján.
Az Új Pillér Egészségpénztár a Lendület kártya néven futó kényelmi szolgáltatást vezette be a közelmúltban: ennek célja, hogy a megadott szinten tartsa a pénztári egyenleget anélkül, hogy azt rendszeresen ellenőrizni kellene. A szolgáltatás lényege, hogy ha az egyenleg 10 ezer forint alá csökken, a pénztártag megbízása alapján automatikusan lehívják az általa megjelölt összeget a bankkártyájáról, és – a működési költség levonása után – átvezetik az egészségkártyájára. (Hasonló elven működő szolgáltatás – Mesterkártya néven – a Patika Egészségpénztárnál is elérhető.)
A Patika Egészségpénztárnál augusztusban indult el a számlák részletkifizetése, amely minden tagnak automatikusan jár. A szolgáltatás révén – olvasható a szolgáltató honlapján – akkor is elindul a készpénzes számlák teljesítése, ha a kifizetéshez szükséges teljes összeg nem áll a tag rendelkezésére az egyéni számláján. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a tagok gyorsabban visszakaphassák a saját zsebből elköltött, egészségükre fordított pénzüket.
