„Tudatosítani szeretnénk a magyar lakosságban a tüdőszűrés fontosságát, amelynek köszönhetően a férfiaknál csökkent a betegségek száma, a nőknél pedig stagnál” – jelentette ki a tüdőrákot fókuszba helyező sajtótájékoztatón Pataki Erika Egészségfejlesztő MSc, a LÉLEK-ZET Egyesület képviselője.
A szűrővizsgálatokkal kapcsolatos attitűdöket vizsgáló kutatás kapcsán elmondta, – melyet az AstraZeneca megbízásából az Europion készítette 2025 októberében a 40 év feletti magyar lakosságról –, hogy a teljes népesség 55 százaléka jár rendszeresen szűrésekre, 42 százalék ritkán, 3 százalék nem, vagy soha.
Pedig a magyarok 60 százaléka támogatja a tüdőszűrést, és úgy véli, mindenkinek rendszeresen részt kellene vennie rajta. 38 százalék szerint egy szervezett, proaktív behívórendszer növelné a részvételt, 15 százalék mondja, hogy a munkahelyen tartott szűrési lehetőség is jó lenne, 13 százalék a könnyebb időpontfoglalást tartja fontosnak.
Viszont 36 százalék sehol nem találkozik a tüdőszűrésről szóló információkkal, ami rámutat a kommunikáció és tájékoztatás terén észlelt hiányokra, miszerint fejleszteni kellene az edukációt.
Fotó: Klasszis Média
A tüdőrák sokáig tabutéma volt
A tüdőrák sunyi és aljas betegség, későn ad tünetet, pedig a korai diagnózis létfontosságú. Ezért olyan tüneteknél érdemes orvoshoz fordulni, mint a nem múló köhögés, a fáradtság, a mellkasi és vállfájdalom, a súlyvesztés, vagy a nyirokcsomó-fájdalmak.
Illetve sokan mondják később, hogy nem voltak tünetei, de volt valami fals érzésük. Mindenesetre aki olyan rizikótényezőknek van kitéve, mint a dohányzás, a poros vagy mással szennyezett munkahely, vagy családi genetikai hajlam, még fontosabb lenne a háziorvosától beutalót kérnie tüdőszűrésre.
Dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy összetett a kép: míg az egyre fejlettebb orvosi technikáknak és a dohányzást szigorító jogszabályok miatt a passzív dohányzás visszaszorulásának köszönhetően a férfiaknál csökkenő, míg a nőknél stagnáló tendenciát tapasztalnak, addig sajnos egyre több fiatal, soha nem dohányzó nőnél és férfinál jelentkezik a tüdőrák. Mindez azt mutatja, hogy a légszennyezett környezetnek is egyre jelentősebb szerepe lehet a betegségben.
A főigazgatónő arra is kitért, hogy a megváltozott jogszabályok miatt a tüdőszűrés sajnos már nem kötelező, mégis fontos, hogy 40 év felettiek felelősek legyenek magukért.
„A tüdő olyan szerv, ami idővel amortizálódik, és gyorsan tud reagálni a környezeti tényezőkre. Ezért kisgyerekkor óta egészségtudatosságra kellene nevelni mindenkit” – tette hozzá Bogos doktornő.
Arról is beszélt, hogy a tüdőrák még mindig tabu a rákok között, mert sokszor fatális kimeneteleket hallunk, pedig az elmúlt időben ez változott. Meg kell tanulnunk, hogy a korán észrevett állapotok jóval nagyobb esélyt nyújtanak számunkra, miközben az orvostudomány fejlődésének köszönhetően a tüdőrák megszelidíthető, ha korai stádiumban diagnosztizálják. Ezért lenne fontos minden évben mellkasröntgenre elmenni, a tüdőszűrés szükségességét pedig a háziorvossal megbeszélni.
Szükség volna a kötelező tüdőszűrésre
„Sokan összekeverik a tüdőszűrést a tüdőrákszűréssel, pedig nem ugyanazt jelentik. A hagyományos tüdőröntgen (mellkasröntgen) elsősorban fertőzések és egyéb tüdőbetegségek kiszűrésére alkalmas, de a korai tüdődaganatok jelentős részét nem mutatja ki megbízhatóan. A tüdőrákszűrésre nem a röntgen, hanem az alacsony dózisú komputertomográfia (LDCT) a hatékony diagnosztikai eszköz: nagyobb felbontással dolgozik, már néhány milliméteres elváltozásokat is észlel, nemzetközi vizsgálatokban alkalmazva kimutathatóan csökkentette a tüdőrák miatti halálozást a magas kockázatú csoportokban” – mondta Dr. Kerpel-Fronius Anna, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató helyettese, diagnosztikáért felelős igazgatója.
Magyarország HUNCHEST szűrőprogramjairól is beszélt, amely keretében mindig többezer érintettet, valamint teljesen egészséges embert vizsgálnak meg, aminek eredményeképpen jelentős számban szűrnek ki olyan korai állapotokat, amelyek még remekül kezelhetők, mert műthető esetek.
Magyarországon egyébként évi 7 millió tüdő-CT készül és ebből rengeteg olyan, amiből nem csak tüdőrák, hanem egyéb, addig lappangó betegség is kiszűrhető.
„Meglepő, de nem csak nálunk, hanem Európában is kevés helyen elérhető a népegészségügyi program. Horvátországban például működik, de olyan nagy nyugati államokban, mint Németország, Franciaország vagy Spanyolország nem” – beszélt a doktornő a kötelező tüdőszűrés hiányáról.
Ennek hátterében voltaképpen az anyagi és humánerőforrások állnak, mert a népegészségügyi tüdőszűrésnél folyamatosan biztosítani kellene a nagyszámú CT-lehetőségeket, ahogy a kiszűrt betegek kezelését és az utánkövetést is. Kormányzati szinten megvan a szándék, folyamatosan számolgatnak is, hogyan és mikor lehetne bevezetni.
Bogosi Krisztina hozzátette: folyik az egyeztetés, hogy pontosan kik legyenek a meghívottak ebben a rákszűrőprogramban, addig pedig az a cél, hogy mindig legyenek olyan tüdőrákszűrési projektek, mint a HUNCHEST.
Évi 8 ezer ember hal meg
2006 óta nagy fejlődésen mentek keresztül a szűrési és diagnosztikai technikák és a sebészeti beavatkozások, megjelent a nagy pontosságú sugárterápia, illetve a célzott terápiák és immunterápiák. Az is elhangzott, hogy a nem kissejtes tüdőrák előfordulási gyakorisága és halálozási aránya Magyarországon is csökkent, de még így is évi 8 ezer ember haláláért felelős ez a daganat.
Ugyanis az esetek több, mint 40 százalékát késői, áttétes stádiumban fedezik fel.
Így a már csak tüneti kezelésben részesülők aránya továbbra is nagyon magas, 27 százalék, akiket sajnos nem lehet már műtéttel megmenteni. Ezért fontos minél többször elmondani, hogy a tüdőszűrés életet menthet, és a korai diagnózisból származó túlélési előny nyilvánvaló. A modern terápiák bevezetésével pedig jelentősen javultak a késői stádiumú tüdőrákos betegek túlélési esélyei is, a nem kissejtes ráknál megkétszereződtek, megháromszorozódtak az életesélyek.
A legfontosabb üzenet tehát, hogy aki nem dohányzik, ne is gyújtson rá, figyeljünk a tüdőnk egészségére, hétvégén menjünk erdőbe, sportoljunk rendszeresen.
„A dohányzásnál nem csak a hagyományos cigaretta elhagyása fontos, hanem a most divatos elektromos cigarettáé is. Tévhit ugyanis, hogy az alternatív dohánytermékek nem okoznak bajt. Létezik már az úgynevezett EVALI-kórkép (E-cigarette or Vaping Product Use-Associated Lung Injury), amit az elektromos cigik okoznak. Megjelenését 2019-ben Amerikában rendkívül sok haláleset kísérte. Olyan allergiás reakció alakul ki a tüdőben, hogy sokan lélegeztetőgépre is kerülhetnek. A tüdőnk az egyik legértékesebb szervünk, vigyáznunk kell rá” – tette hozz Dr. Kerpel-Fronius Anna.
