A politikus parlamenti levelében hivatkozik lapunk cikkére, amelyben arról írtunk, hogy a Global Clinic Rating (GCR) minősítése alapján a Fertility Road szakmai fórum összeállította 2024 legjobb európai meddőségi klinikáinak listáját. Bár a rangsorban spanyol, görög és ciprusi centrumok mellett kelet- és közép-európai országok (Csehország és Lettország) - intézményei is megtalálhatóak, magyar kórház nem tudott felkerülni a listára. A portál nemcsak szakmai alapon, hanem a betegelégedettségi mutatók alapján is felállított egy sorrendet, ahol az élmezőnybe sajnos szintén nem került hazai intézmény.
Mint Komjáthi Imre írja, az eset azért is elgondolkodtató, mert a hazai magánintézmények korábban annyira sikeresek voltak, hogy tömegével érkeztek külföldi párok is Magyarországra mesterséges megtermékenyítés céljából.
„Mióta azonban a meddőségi szektort államosították, a tendencia megfordulni látszik és már számos magyar pár is inkább azt a csehországi klinikát keresi fel, amely a 6. helyen végzett a szakmai rangsorban. Hazai sajtóhírek szerint a magyar párok döntésében az államosítási folyamatnak is része van. Nem világos tehát, hogy miként állja meg a helyét Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter állítása, aki éppen a hatékonysággal indokolta a meddőségi centrumok állami kézbe vételét”.
Fotó: Depositphotos
A politikus erre hivatkozva azt kérdezte Pintér Sándortól:
- Hogyan kívánja visszaállítani a hazai lombikszektor európai hírnevét? Mit tesz annak érdekében, hogy a magyar párok ne külföldi, hanem újra a hazai intézményekbe fektessék bizalmukat?
- Milyen betegbiztonsági kérdéseket vet fel a színvonal csökkenése és hogyan orvosolják mindezt?
- Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a meddőségi klinikák indokolatlan államosítása miatt. Mit válaszolt a kormány az észrevétel korrigálására?
- Nem gondolja-e, hogy itt volna az ideje a magánszektor újraindításának?
Pintér Sándor nevében Rétvári Bence államtitkár válaszolt a politikusnak, aki válaszában kitért arra, hogy az államosítás után 100 százalékos támogatottságúvá tették a gyógyszeres kezeléseket, a diagnosztikai ellátásokat, s végre azt is megtudhattuk, hogy
a kormány a vizsgálatokra évente 4,4 milliárd forintot, gyógyszerekre 1,6 milliárd forintot fordít.
Arra is kitért, hogy a NEAK 2017 óta az első gyermek megszületéséhez 5 IVF ciklust támogat, míg a további gyermekek esetében gyermekenként (élveszülési eseményként) újabb 4-4 ciklus vehető igénybe közfinanszírozottan.
Az államtitkár megemlíti a Humánreprodukciós Igazgatóság (HRI) vagyottgyermekekert.hu weboldalát, ahol információkat találnak a meddő párok, illetve azt is, hogy 8 meddőségi szakambulanciát nyitnak a vármegyei kórházakban.
Azt is írja, hogy 2018 előtt évente átlagosan 5000-5700-an jutottak hozzá meddőségi kezelésekhez, ez a szám azonban megduplázódott. (Ám az ennek nyomán kialakult várólistákról nem tesz említést).
Azt is kiemeli, hogy a korábbi 1400-1450 lombikbaba helyett tavaly több, mint 2300 gyermek született ilyen segítséggel. Ez az adat azonban kétszeresen sem stimmel. Egyrészt Vesztergom Dóra, a HRI igazgatója februárban még 1800-2000 lombikbabáról beszélt, amit 4500-ra szeretnének felküzdeni. Másrészt a régi OEP-adatok szerint már 2017-ben is 2300 körül volt a lombikkal született babák száma.
Kaáli Nagy Géza szülész-nőgyógyász, az elsőként államosított Kaáli Intézetek ügyvezető-alapítója a májusi, Vesztergom Dórának, a HRI igazgatójához címzett nyílt levelében úgy reagált: „Nem igazán értem, hogy a korlátlan, bőkezű finanszírozás mellett, négy és fél év alatt, miért nem lehetett megduplázni a kezelések és a megszületett gyermekek számát”. Erre egyébként ő maga már 2017-ben Orbán Viktornak fel is vetette a megoldást: „Töröljék el a gyermekek ezreinek megszületését akadályozó teljesítmény volumenkorlátot a lombikbébi-kezelések tekintetében. Egy ilyen döntés eredményeként a lombikbébi-módszerrel született gyermekek száma az évenkénti 2 000-ről 3 500-ra emelkedne. Ha a javasolt intézkedések már akkor bevezetésre kerültek volna, ma hazánkban 10 000 gyermekkel több élne”.
Ezt követő legutóbbi nyílt levélben pedig arra mutat rá, az egykori magánintézetek működtetését az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) hozzá nem értő állami bürokratáira bízta, amivel meghosszabbodtak a várólisták, a vártnál kevesebb gyermek született és elkeseredett betegek jelentek meg. Ezért azt javasolja, meg kellene fogadni Orbán Viktor tanácsát, amit a reptér megvásárlása kapcsán mondott: "Ne állami bürokraták, meg innen-onnan összeszedett menedzserek működtessenek egy hatalmas vagyont, hanem valaki olyan, aki a világ legjobbjai közé tartozik."
A Kaáli Intézetek atyja szerint a fenti útmutatást az illetékeseknek érdemes lenne bevezetni a nemzetstratégiai fontossággal bíró, és a demográfiai mutatókat befolyásolni képes meddőségi centrumok esetében is. Állami bürokraták nélkül ezek az intézetek hathatósabban, jobb légkörben fognak működni és ami legfontosabb, sokkal több gyermek fog születni.
A Komjáthi Imre által feltett négy kérdésre tehát nem igazán érkezett válasz. Hiszen nem tudtuk meg, hogy
- mit terveznek tenni, hogy ne menjen egyre több magyar pár külföldre meddőségi kezelésekre,
- milyen betegbiztonsági kérdéseket vet fel az állami klinikák színvonalának csökkenése,
- mit válaszolt a magyar kormány a meddőségi klinikák indokolatlan államosítása miatt indított Európai Bizottsági kötelezettségszegési eljárásra, s hogy
- van-e esély arra, hogy újraindulhasson a magánszektor?
