Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint világszerte több mint egymilliárd fiatal hallása van veszélyben, és 2030 után a halláskárosodás lehet az egyik legelterjedtebb fogyatékosság a világon. Hazánkban korábban nem készült átfogó felmérés a gyerekrendezvények zajterheléséről, az elmúlt években viszont összesen 21 rendezvényen végeztek méréseket, és ezek háromnegyede a veszélyes, kockázatos kategóriába esett.
Visszafordíthatatlan károsodás
Dr. Gáborján Anita fül-orr-gégész, a Semmelweis Egyetem docense hangsúlyozta: a belső fül szőrsejtjeinek zajártalom miatti károsodása visszafordíthatatlan folyamat, amely maradandó halláskárosodáshoz, fülzúgáshoz és koncentrációs problémákhoz vezethet. Prof. dr. Tamás László, a klinika igazgatója szerint a hallás nemcsak érzékszerv, hanem a beszédfejlődés és a tanulás alapja is, így a korai halláskárosodás egész életre kiható következményekkel járhat.
Fotó: Csanádi Dávid
Hatlépcsős rendszer a tájékoztatásért
A mérési eredmények alapján a szakemberek kidolgoztak egy hatlépcsős, színkategóriás zajkockázati rendszert, amely segíthetné a szervezőket és a látogatókat abban, hogy pontosan tudják, milyen hangerőre számíthatnak egy-egy rendezvényen. A munkát a WHO is elismerte: 2025-ben Genfben egyeztettek a magyar szakértőkkel arról, hogyan lehetne hatékonyabban megóvni a fiatalok hallását.
Hogyan finanszírozható a hosszabb, egészségesebb élet?
Jöjjön el a Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferenciára, és megtudhatja!
A rendezvény nemzetközi kutatók, egészségközgazdászok, HR- és biztosítási vezetők, valamint a biotechnológiai és a digital health szektor szereplőinek közreműködésével mutatja be, hogyan alakítja át a népesség öregedése, a technológiai fejlődés és az adatvezérelt egészségügy a gazdaságot és a munkaerőpiacot.
Törvénytervezet akadályokkal
A szabályozási törekvések egyelőre akadályokba ütköznek. Dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke a Trendfm.hu-nak elmondta: a szakemberek törvénytervezetet dolgoztak ki a halláskárosodás megelőzésére, ám az nem jutott tovább a kormánynál. „Sajnos a törvénytervezetünk megbukott a kormány előtt – az Igazságügyi Minisztérium például arra hivatkozott, hogy a fülhallgatókat és más informatikai eszközöket érintő szabályozás európai uniós jogi kérdés, és először Brüsszellel kell egyeztetni” – mondta Edvi.
Fotó: Csanádi Dávid
Hozzátette, hogy ezt elfogadták, és ősszel újrakezdik a folyamatot. Bizakodásra ad okot, hogy a WHO a magyar vizsgálatok eredményei mellé állt, ami megkönnyítheti a brüsszeli egyeztetést. A szakemberek célja, hogy a szabályozás az e-sportra, az egyéni zenelejátszókra és a rendezvényekre egyaránt kiterjedjen.
Tóth Abigél is megvizsgáltatta a hallását
A sajtótájékoztatón az újságírók megismerhették a különböző zajvédő eszközöket, fülvédőket és füldugókat is, amelyek speciális esetekre készültek, például egy koncerten a zenei élmény minőségének romlása nélkül képesek csökkenteni a zajártalmat, az érdeklődők – köztük Tóth Abigél, a Megasztárból is ismert énekesnő – pedig ingyenes hallásvizsgálaton vehettek részt.
Fotó: Csanádi Dávid
