A közösségi médiában terjedő, tudományos alapokat és bizonyítékokat nélkülöző szépség- és egészségügyi trendek veszélyeire, valamint pozitív énképet romboló hatásaira évek óta igyekeznek felhívni a figyelmet a szakemberek. A közelmúltban ismét sokakat érintő és érdeklő téma vette át az uralmat a népszerű közösségi média platformokon – az Instagramtól kezdve a Facebookon át a TikTokig. A SkinnyTok vagy SkinnerTok-trend fókuszában a beteges soványság áll. A TikTok videómegosztóra ezekkel a hashtagekkel eddig közel 27 ezer videó került fel, többségük az extrém vékony testalkatot és a „toxikus” módon elért fogyást népszerűsíti; egyesek máris többmilliós megtekintést generáltak.
Nem követendő példa
Noha a kezdeményezés alapvetően arra a gondolatsorra épült, hogy mindenki szeresse a testét, és másokét se becsmérelje, a skinnytokos tartalomgyártók és kommentelők egy része nem igazán veszi ezt figyelembe. Sok tizen- és huszonéves fiatal nő – ezt a közösséget jellemzően ők alkotják – a kóros soványság diadalát hirdeti tartalmaival, miközben azokra, akik a szó klasszikus értelmében nem tekinthetők vékonynak, megszégyenítő megjegyzéseket tesznek. Van olyan TikToker, aki arról számol be büszkén, hogy „mit eszik egy nap egy szupervékony 44 kilós lány”, míg más a két kézzel is átérhető derekáról készült videót azzal a kommentárral osztja meg, hogy „istenem, végre olyan vékony vagyok, amilyen mindig is szerettem volna lenni.”
Akad, aki szerint a „vékonyság egy outfit”, amit talán úgy lehetne a legtalálóbban értelmezni, hogy a vékonyság öltöztet. Találni olyan videót, melynek készítője saját bevallása szerint 174 centi és 44 kilogramm, míg más „toxikus motivációt” és tippeket vár a közösség tagjaitól a fogyáshoz, amire ránézésre semmi szüksége. De akadnak olyanok is, akik ennél messzebbre merészkednek: a „kemény szeretet” jegyében például azt tanácsolják másoknak, hogyha korog a gyomruk, vegyék úgy, mintha az tapsolna nekik. De az olyan tanácsok sem ritkák, mint az „ahhoz, hogy kicsi legyél, egyél kicsiben. Ha nagy akarsz lenni, egyél nagyot”, vagy „nincs szükséged finomságra, nem vagy kutya”.
Noha a TikTok az ilyen jellegű tartalmaknál jelzi, hogy a felhasználók mindig kaphatnak segítséget, nincsenek egyedül, és fontos az egészségük megőrzése, nem biztos, hogy mindenki fejében megszólal a vészcsengő. Ami azt jelzi, hol húzódik a határ az egészséges és a kóros soványság között, és milyen egészségügyi kockázatokkal járhat a túlzott vékonyságra való törekvés.
A Today témával foglalkozó írásában egy olyan, Egyesült Államokban élő, divatdiétaellenes nézeteiről ismert influenszert kérdezett a trendről, aki gyerekkora óta folyamatosan diétázott és egészen néhány évvel ezelőttig étkezési zavarokkal küzdött. A mára hárommilliós online követőtábort felépítő, még mindig csak 27 esztendős Phaith Montoya időközben rendbejött, és próbál kiegyensúlyozottan élni. Ezért is rázta meg annyira, amikor tucatnyian kezdték kérdezgetni a “SkinnyTok” lehetséges hatásairól. Mint azt a követőivel megosztott videójában elmondta: korábban ő is bedőlt volna az üzenetnek, miszerint a soványság boldogít, ma már viszont látja az elképzelés árnyoldalait is.
Fotó: Depositphotos
A túlzásba vitt diétának beláthatatlan következményei lehetnek
Mivel a SkinnyTok-trend rendületlenül gyűrűzik tovább az online platformokon, egészségügyi szakemberek – orvosok és dietetikusok – kutatási eredményekre hivatkozva megint csak arra igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy a divatdiéták és az extrém fogyókúrák hosszú távon nem jelentenek megoldást a testsúlycsökkentésre. Emellett komoly egészségügyi problémákat okozhatnak, mivel hátrányosan befolyásolják egyebek mellett az anyagcsere folyamatokat, a gyomor- és bélrendszer, valamint az idegrendszer működését és felboríthatják a hormonháztartást.
A SkinnyTok hashtaggel ellátott videók többsége ráadásul hibás ok-okozati összefüggést sejtet, miszerint a súlyvesztés egyenlő a boldogsággal. A fizikai és lelki egészség és a testsúly alakulása közötti kapcsolat azonban ennél összetettebb, ahogy a hatások és következmények is emberenként eltérőek lehetnek – ami a felületes, pár perces tartalmakból nem derül ki. Az viszont igen, hogy a megosztott videók alapján sokaknál evészavar állhat az ideális alak elérésért vívott küzdelem mögött.
A Forbes amerikai kiadása megkérdezett egy belgyógyász szakorvost a gyorsan terjedő trend veszélyeiről. Asim Cheema a lapnak elmondta: hiba úgy tekinteni az éhségérzetre, mint a zsírégetés egyértelmű jelére, mert az egy természetes biológiai jelzés, ami figyelmeztet bennünket arra, hogy ideje táplálékhoz juttatnunk a szervezetünket. Véleménye szerint nem helyes, ha az ételt valaki kizárólag üzemanyagnak tekinti, és csak az alapműködéshez szükséges legkisebb mennyiséget fogyasztja. A napi egyszeri étkezést, az éhségérzet elnyomására használt, töménytelen mennyiségű víz, kávé vagy egyéb folyadék elfogyasztását sem javasolja, ahogy más, rendellenes étkezési szokásról is igyekszik lebeszélni a vékony testalkatra vágyókat.
Nem csak a csontsoványsággal járó anorexia nervosa veszélyes
Meglepően sok ember küzd világszerte étkezési zavarokkal. Az Egyesült Államokban például az evészavarokat fókuszba helyező amerikai szövetség, a NEDA statisztikája szerint a lakosság kilenc százaléka érintett. Az étkezési zavarok – ezek leggyakoribb formája az anorexia nervosa, a bulimia és a falászavar – gyakran egész életen át fennállnak és maradandó egészségügyi károsodást okozhatnak a gyomor- és bélrendszeri problémáktól kezdve a szívpanaszokon és egyéb szervi elégtelenségeken át a kognítív hanyatlásig.
Ami a magyar helyzetet illeti: becslések szerint a magyar nők körülbelül három százaléka lehet érintett, míg a férfiak között ennél valamivel alacsonyabb az étkezési zavarokkal diagnosztizáltak aránya. Míg a nők körében gyakoribbak a klasszikusnak nevezett evészavarok, addig az ezzel küzdő férfiak 40 százaléka falászavaros.
