Hozzászokhattunk már, hogy a közösségi médiás platformokon – a Facebooktól a TikTokon át az Instagramig – rengeteg jóllétünkre, aktuális egészségi állapotunkra, vélt vagy valós betegségeinkre, életmódunkra vonatkozó tanácsot kaphatunk ismeretlenektől. Ezek egy része hamis információn alapul, és amellett, hogy félrevezetőek, megfogadásuk komoly egészségügyi kockázatokkal vagy következményekkel járhat. A magukat szakembereknek valló tartalomgyártók követése – akik tényleges egészségügyi képzettség nélkül, saját tapasztalataikra hivatkozva okosítanak – ugyanolyan káros lehet, mint azoké, akik előre megfontolt szándékkal csapják be az embereket követőtáboruk gyarapítása és haszonszerzés céljából. A jóhiszemű online „tanácsfalás” veszélyeire hívja fel a figyelmet témával foglalkozó írásában az Independent, kitérve a jelenség hátterére is. Arra, hogy sokan miért hajlandók maradéktalanul megbízni idegenekben, amikor az egészségükről van szó.
Csatlakozzon az év egyik legfontosabb egészségügyi szakmai eseményéhez, ahol a finanszírozási kihívásoktól kezdve a menedzserbetegségek kezelésén át egészen a legújabb digitális egészségügyi megoldásokig minden fontos témát érintünk!
Egészséggazdaság - Menedzser egészség 2025. március 27-én Merkely Bélával, Kulja Andrással, Zacher Gáborral és más neves szakértőkkel - jelentkezzen március 11-ig kedvezményes áron!
Részletek és jelentkezés >>
Egy híres eset, ami annak idején nagy port vert fel
A TikTokon jelenleg 5,6 millió megtekintésnél jár egy fiatal felhasználó, Bella Johnston friss videója, amiben ironikusan megköszöni, hogy 15 éves korában tévesen anorexiával diagnosztizálták. Tizenkilenc éves korában kiderült, hogy valójában rákos, ezt követően pedig bedőlt egy „csaló nőnek”, aki azt állította, hogy zöld levek fogyasztásával meg tud gyógyulni. Ahogy Johnston fogalmazott: így legalább készülhetett róla egy dokumentumfilm és egy tévéműsor.
A csaló nővel Belle Gibson életmódtémákban utazó ausztrál influencerre utalt, aki a 2010-es években azzal került az érdeklődés középpontjába, hogy állította: egészséges étrenddel és alternatív terápiák segítségével sikerült „meggyógyítania” agydaganatát. Mire kiderült, hogy valójában sosem volt halálos beteg, és hamis rákdiagnózisával sikerül becsapnia a világot, addigra masszív netes követőtáborra tett szert, indított egy díjnyertes alkalmazást és kiadott egy bestsellerré vált, egészséges étkezéssel kapcsolatos szakácskönyvet. A Netflix kapva kapott a témán. Megfilmesítette és 2025-ben műsorára is tűzte a Gibson „munkásságát” feldolgozó Apple Cider Vinegar című sorozatot.
Fotó: Depositphotos
Bella Johnston egyébként nyelőcsőműtéten esett át és sugárterápiás kezelést kapott, amikor belebotlott Belle Gibson Instaprofiljába: makulátlan fotóiba és alternatív életmódot népszerűsítő tippjeibe. Olyannyira meggyőzte a Gibson által sugallt eszményi kép, hogy magát kezdte hibáztatni azért, hogy a hagyományos orvosi megoldásokat – a műtét és a sugárkezelést – választotta, nem pedig az influenszer által ajánlgatott szuperétel- és gyümölcslékúrát – írta a fiatal lányt idézve az Independent. Johnston annyira kétségbeesett volt, hogy elhitte, amit Gibson hirdetett, hogy a rák elleni leghatásosabb gyógymód a zöld gyümölcsök leve.
„Kétségbe voltam esve, ahogy a családom is, ő pedig ezt használta ki – az emberek kétségbeesését. Mi csak élni akartunk” – fogalmazott Johnston.
Semmiből sem tanulunk?
Hiába kerülnek napvilágra az ilyen és ehhez hasonló, az emberek hiszékenységére és kétségbeesésére építő átverések, még mindig sokan hajlamosak bedőlni a megbízhatónak tűnő tartalomkészítőknek. Akik saját jólétük érdekében minden tudományos alapot nélkülöző, ám meggyőzőnek tűnő érvekkel, esetenként alternatív kezelési lehetőségeket kínálva igyekeznek befolyásolni másokat. Akad olyan milliós követőtábort felépített TikToker, aki a diabéteszben vagy a női hormonrendszer működését hátrányosan befolyásoló policisztás ovárium szindrómában (PCOS) szenvedőket igyekszik lebeszélni a gyógyszeres kezelésről. Saját természetesnek mondott kúráját ajánlgatva ehelyett. Más, orvosi végzettséggel nem rendelkező felhasználók releváns kutatási eredmények nélkül állítják, hogy étrend-kiegészítők vagy súlycsökkentő szerek használatával, esetleg keto diétával „visszafordítható” a betegség.
A Chicagói Egyetem kutatói 2024-ben önálló tanulmány keretében vizsgálták, hogy a TikTokon közzétett egészségügyi témájú videók hány százaléka tartalmaz hamis, félrevezető információkat. Az általuk összegyűjtött és elemzett videók közel fele nem valós információkat tartalmazott, nagy részük pedig olyan tartalomgyártóktól származott, akiknek nem volt egészségügyi végzettségük.
Elgondolkodtató irány
A brit felhasználók több mint hatvan százaléka keres választ jóllétét érintő kérdéseire a neten. Ez az arány a legfiatalabb, Z generáció körében 91 százalék – derül ki az egyik nagy szupermarketlánc Independent által is idézett felméréséből.
Természetesen az, hogy valaki a neten vadászik egészségügyi tanácsokra, és az, hogy ezeket megfogadja-e, nem ugyanaz, ennek ellenére elgondolkodtató, mekkora hatással lehet életünkre az online világhoz való kapcsolódásunk. Ahogy az is, hogy sokan miért bíznak jobban a közösségi médiából szerzett információkban, mint például a szakorvosok véleményében, akik állapotunkat, a tüneteinket és a körülményeket megvizsgálva állítanak fel egy diagnózist.
Az említett felmérés arra is rávilágít, hogy a britek által leggyakrabban kipróbált, netről levadászott egészségügyi „okosmegoldások” közé tartoznak a paraziták elleni tisztítókúrák, az éhgyomorra fogyasztott olívaolaj, az almaecetes injekció, a chiamagos és a salátás víz – ezek testsúlyra gyakorolt, vélt pozitív hatásai miatt. Nem csak a brit tiktokerek körében vált felkapottá a nyerskrumplis praktika: egy időben sokan szeletelt burgyonyával a zoknijukban aludtak éjszaka, hogy így „méregtelenítsék” szerveztüket. De milliós megtekintést generáltak az orrba dugott fokhagymagerezdes videók is: az egyébként nem veszélytelen gyakorlat célja a légutak hatékony tisztítása volt. Elméletben. Az orrszövetkárosodásról és felszippantott gerezdek okozta problémákról már nem igazán esett szó.
Ne! Ne. Ne!
Míg a felsorolt házi praktikák többsége hatástalan, szép számmal akadnak olyanok, amelyek kifejezetten veszélyesek lehetnek. Ilyen például a bélrendszer kiegyensúlyozott működéséért és a jó emésztésért többek által tévesen alkalmazott „kávés beöntés”, ami nagyot futott a TikTokon. Míg a napi egy-két csésze kávé egészségre gyakorolt, tanulmányok által igazolt pozitív hatásai között valóban szerepel a bélrendszerben élő jótékony baktériumok működésének elősegítése, addig ugyanez az alulról „betöltött” kávéról már nem mondható el. Az ugyanis szakemberek szerint roncsolhatja a bélnyálkahártyát, a bélflórát és akár végbélégéshez is vezethet.
Hasonlóan veszélyes és egészségre káros TikTok-trend volt a 2023-ban felfutott bórax-kihívás. A lavinát az egyik felhasználó videója indította el, aki azt állította, hogy méregtelenítés céljából a kávé mellé reggelente bóraxos vizet iszik. A különféle mosó- és tisztítószerekben vagy a hangyölőszerekben is megtalálható vegyülettel már korábban is számos betegséget próbáltak gyógyítani az ízületi gyulladástól kezdve a rákig. A bórax kontrollálatlan fogyasztása viszont mérgezést okozhat: ennek legjellemzőbb tünete a hányás, a hasmenés és az erős hasi görcs. Éppen ezért fogyasztása kis mennyiségben sem ajánlott, mert sem fájdalom-, sem gyulladáscsillapításra nem alkalmas. A #boraxchallenge hashtaggel ellátott videók nézettsége egyébként az egekben volt: rövid idő alatt több mint 34 millió megtekintést hoztak.
Ugyancsak nagy karriert futott be néhány éve a „szájtapasztás”. A horkolás megfékezésére alkalmazott módszert sokan anélkül kezdték használni, hogy orvosukkal konzultáltak volna. A TikTokot rövid idő alatt ellepték a videók, amelyekben a felhasználók megmutatták, éjszakára hogyan tapasztották le a szájukat különféle ragasztószalagokkal, hogy az ne nyíljon ki, és kénytelenek legyenek az orrukon venni a levegőt. Szakemberek szerint ez a megoldás számos egészségügyi és élettani problémát okozhat: egyebek mellett ajakirritációt, allergiát és a légzés romlását alvás közben.
