Magyarország meghatározó építőanyag kereskedelmi hálózata, az Újház 2023 nyarán reprezentatív kutatást végzett annak érdekében, hogy felmérje a lakosság nyári energiahasználati gyakorlatát, kiemelt figyelemmel a beltéri levegő hűtésére. A léghűtésre irányuló energetikai munkák tekintetében a válaszadók 26 százaléka látja a nyílászárók javításában vagy cseréjében a megoldást, és 22 százalékuk használna energiatakarékos léghűtő berendezést áramszámláinak csökkentése érdekében. Az energiamegtakarítás egyik fontos eszköze az épületrészek megfelelő hőszigetelése. Egy átlagos épület hővesztése legmagasabb arányban a homlokzaton és lábazaton (30-40 százalék) vagy a tetőn (20-30 százalék) keresztül történik, azonban a válaszadók mindössze 11 százaléka szigetelné a homlokzatát és csupán 13 százaléka korszerűsítené tetőjének hőzáró képességét.
A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 61 százaléka gondolja úgy, hogy 27 Celsius-foknál melegebb lenne otthonában, sőt 13 százalékuk szerint még a 32 fokot is meghaladná a beltéri hőmérséklet értéke a nyári hónapokban, ha nem használna valamilyen léghűtő berendezést. A felmérés eredményei a hazai lakóépületállomány állapotára is reflektálnak, hiszen a beltéri levegő felmelegedése, illetve lehűlése szorosan kapcsolódik ingatlanok szigetelőképességéhez.
A kutatásból az is kiderült, hogy a magyarok 78 százaléka használ valamilyen léghűtő berendezést, sőt a válaszadók 16 százaléka egynél több technológiát is alkalmaz otthona hűtésére a nyári hónapokban. A megkérdezettek csaknem fele (46 százalék) elektromos ventilátort használ, egyharmada (31 százalék) pedig fali klímát.
Elmondható, hogy a magyarok nem kedvelik a hőséget az otthonukban, hiszen a válaszadók közel fele (45 százalék) 22-25 fok közötti hőmérsékletre hűti le otthonát, míg közel harmaduk (29 százalék) 22 foknál alacsonyabb hőmérsékletet preferál. Bár a 22-25 fokos otthoni hőmérsékletet jellemzően fali klímával érik el, a 25 fok feletti hőmérsékletre ventilátor használata is elegendő.
Ahogyan télen a fűtés, úgy nyáron a hűtés is jelentős többlet energiafelhasználást vonz magával. Amikor a válaszadókat arról kérdezte az Újház, hogy milyen sávba esik nyári áramszámláik értéke, a megkérdezettek több mint egyharmada (36 százalék) nyilatkozott úgy, hogy 5-10 ezer forint körül alakul. A válaszadók közel harmada (31 százalék) 10-15 ezer forint között fizet, 20 százalékuknak pedig 15 ezer forintnál is magasabban alakul havi áramszámlája. A kutatás adataiból kiderült, hogy a megkérdezettek egyharmada (33 százalék) átalányt fizet, ezen felül pedig a válaszadók 28 százaléka nem érzékel különbséget nyári és téli áramszámlái között. A válaszadók 70 százaléka elégedett nyári áramszámlájának értékével - ők jellemzően havi 15 ezer forint alatti összeget fizetnek.
Ugyan a megkérdezettek többsége elégedett jelenlegi fogyasztásával és annak költségeivel, ha az áramköltségek csökkentéséről van szó, továbbra is a kisfogyasztókban látják a legtöbben a megoldást. A válaszadók 40 százaléka használna energiatakarékos izzókat, 35 százalékuk pedig kevesebb fényforrást és 28 százalékuk áramtalanítaná eszközeit amikor használaton kívül vannak. Ugyanakkor a vártál többen választanák az árnyékolást (33 százalék) és a nyílászárókra szerelhető árnyékolók, rolók használatát (27 százalék). Ezzel szemben a megkérdezettek mindössze 21 százaléka döntene úgy, hogy nem használna léghűtő berendezést áramszámlájának csökkentése érdekében, illetve csupán 19 százalék választaná a hőszigetelés korszerűsítését. Utóbbi eredmény kifejezetten meglepő, hiszen egy ingatlan alapjainak, mint a homlokzat, nyílászárók vagy tető energetikai korszerűsítése gyökereiben változtatja meg otthonunk hőtartő képességét. Ezért az Újház az épülethűtési megoldások mellett innovatív anyagok széles választékával segíti a lakosságot a megfelelő szigetelési opciók megvalósításában.
„Az építőipari szektorra nézve semmi jóval nem kecsegtet, hogy válaszadók csupán 6 százaléka tervez még idén, 13 százaléka pedig jövőre energetikai korszerűsítést, azonban 46 százalékuk egyáltalán nem is gondolkodik ilyesmiben. A kutatásból az is kiderült, hogy a 2022 végén kivezetett állami támogatások jelentősen letörték a magyarok építési, felújítási kedvét, hiszen a felújítást tervezők közel 47 százaléka valamilyen új állami támogatás elérhetőségére vár és ahhoz köti tervezett energetikai korszerűsítését” – mondta el dr. Rázsóné Szórády Csilla, az Újház vezérigazgatója.
