2008-as válság hatásainak lecsengése után 10 éven át pörgött az ingatlanpiac Magyarországon: ez idő alatt az árak több mint 2,5 szeresére növekedtek, illetve a tranzakciószámok is dinamikusan emelkedtek, derül ki az MBH Bank elemzéséből, amely a Monitor Blogon jelent meg.
Ennek a folyamatnak vetettek véget 2022-ben a külső gazdasági események, az általános recesszió, a megnövekedett hitelkamatok, az állami támogatások beszűkülése és az energiaárak megugrása.
Úgy tűnik, hogy a mélypontot elértük 2023-ban, és idén már az ingatlan- és hitelpiacon enyhe bővülésre lehet számítani a gazdasági helyzet javulása, illetve a kormányzati támogatások hatására - vélte meglehetősen optimistán az elemzés.
A gazdasági stabilitás az egyik legmeghatározóbb tényező, ami a lakáspiacra hatással van.
A magyar gazdaság kilábalt a recesszióból, csökken az infláció (4,1 százalékos éves átlagos inflációt vár a bank 2024-ben), és ezzel párhuzamosan tovább növekedhetnek a reálbérek.
Mindezek mellett az állami támogatások is fundamentálisan befolyásolják a lakáspiacot. 2024. január 1-jétől vehető fel CSOK Plusz hitel, amelyet egyszerre lehet alkalmazni kamattámogatással és részleges tartozás-elengedéssel. A CSOK Plusz egy, kettő, de akár három gyermek vállalásával is igényelhető, településtípustól vagy az ingatlan korától függetlenül, és akár a falusi CSOK-kal, illetve a babaváró hitellel együtt is igénybe vehető. Emellett pozitív hatással jár a falusi CSOK támogatási összegeinek emelkedése is, amely a kistelepüléseken fokozhatja a keresletet.
Az elemzés ugyanakkor nem említi azt a fontos tényt, hogy a CSOK Pluszból a kormány kizárt egy masszív, soktíz ezres réteget, így ők rosszabbul jártak - hacsak nem vásároltak még tavaly, amikor a régi CSOK-ot igényelhették. Így folytatja:
A lakástámogatási rendszerhez idén várhatóan társul egy új, energetikai korszerűsítést célzó otthonfelújítási program is, így a CSOK Plusz a lakásvásárlás mellett lehetőséget adhat majd a vásárlással egybekötött felújításra is.
Nem a CSOK Plusz sajátosságaként, hanem egy MNB-rendelet szerint 20 százalék helyett 2024. január 1-jétől akár 10 százalékos önerővel is felvehetnek lakáshitelt azok, akik a hitelkérelem benyújtásának napjáig nem töltötték be a 41. életévüket, és nem rendelkeznek 50 százaléknál nagyobb tulajdonrésszel más ingatlanban.
Az elemzés szerint az otthonteremtési támogatással tervező vásárlók számára pozitívum, hogy új támogatási rendszerben megegyezőek a támogatási feltételek az új, illetve használt lakásokra vonatkozóan (szemben a korábbi konstrukcióval, melyben az új lakásoknak nagyobb volt a támogatástartalma).
Ez a körülmény a megfizethetőbb árú, használt lakások felé vezetheti a támogatást igénybe vevő vásárlókat, így továbbra is a használt lakások piaca maradhat a lakáshitelezés motorja. (és nem az új, ahogy sokáig volt - a szerk.)
A 2023-as év 90-100 ezer körüli tranzakciószáma az elmúlt 10 évben a leggyengébb volt, ennél kevesebb adásvétel 2013-ban volt utoljára.
Az a vásárlóréteg, mely a CSOK Plusz hatására újra aktívvá válik, a tavalyihoz képest - legalábbis a bank várakozásai szerint - akár 10-20 ezerrel több lakástranzakciót eredményezhet 2024-ben. Emellett a befektetők ingatlanpiaci aktivitása is növekedhet a 10 százalék alá csökkenő állampapírhozamok miatt, ami tovább növelheti a tranzakciók számát, elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban.
A bank az alapkamat csökkentésével párhuzamosan a hitelkamatok további csökkenésére is számít, ami szintén felpörgetheti az ingatlanpiacot.
A hitelpiacon 2024-re bővülés várható, de várhatóan még nem tér vissza a 2021-2022-ben látott volumen.
Az új CSOK Plusz program a korábbiaknál nagyobb összegű elérhető kamattámogatott hitel révén elmozdíthatja a mélypontról a hitelből vásárlók arányát. A csökkenő inflációval együtt a csökkenő kamatok aktivizálhatják azokat a vásárlókat, akik tavaly még kivártak a vásárlással. Az állami ösztönzők lendületet adhatnak az elhalasztott kereslet realizálásának, vagy az érintett fiatalok vásárlási hajlandóságának, miközben idővel a befektetők is elkezdhetnek megjelenni újra a vásárlók között, áll a Monitor Blogon közölt elemzésben.
