Több százmillió, esetleg több milliárd forint állami és uniós pénzből felújított kastélyokat adna át magánjogi szereplőknek az Orbán-kormány – derül ki a Válasz Online-hoz eljutott törvénytervezetből, melyet a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium jegyez. A portál azt írja, a „kulturális örökség egyes elemeinek fejlesztéséről” címet viselő tervezet szerint a közpénzből megmentett ingatlanokat kiszerveznék magánjogi szereplőknek, hasonlóképp, mint ahogy már korábban átadtak közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak többezer milliárd forint értékű állami vagyont.
Az ingyenesen átadandó kastélyok között szerepel:
- Bajna, Sándor-Metternich-kastély,
- Dég, Festetics-kastély,
- Edelény, L’Huillier-Coburg-kastély,
- Füzérradvány, Károlyi-kastély,
- Komlódtótfalu, Becsky-Kossuth-kúria,
- Nádasdladány, Nádasdy-kastély,
- Oroszlány-Majkpuszta, Esterházy-kastély és remeteség,
- Sümeg, Püspöki Palota,
- Szabadkígyós, Wenckheim-kastély,
- Tata, Esterházy-kastély,
- Tiszadob, Andrássy-kastély,
- Tuzsér, Lónyay-kastély.
Ezek közül a „legolcsóbban” renovált kastélyra is 660 milliót költöttek, de van olyan is, amelynél a számla 3,3 milliárd forintra rúgott.
A cikk szerint kétféle módszerrel lehetne átadni az épületeket: a tulajdonjog ingyenes átruházásával vagy vagyonkezelésbe adással.
Előbbi során a felsőoktatási átalakítások során nagy vihart kavart közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) modelljét követinék. Az épületben található múzeumi tárgyakra pedig vagyonkezelői szerződést kötne az MNV Zrt-vel az új tulajdonos. Az ingyenesen átadott ingatlanra egyelőre ismeretlen ideig tartó elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznének be. A tervezet egyik szakasza azt mondja, hogy a tilalom lejártát követően a tulajdonjog visszaszáll az államra, egy másik viszont csak elővásárlási jogot biztosítana. Utóbbi azt jelenti, hogy az állam még pénzt is ad azért, amit korábban ingyenesen átadott.
A másik módszer szerint 50 vagy 99 évre kötnének vagyonkezelői szerződést, ami azt jelentené, hogy a kedvezményezettnek vagyonkezelési díjat nem kellene fizetnie, és az első tíz évben jogosult maradna a költségvetési támogatásra, ami nem lehet kevesebb, mint az állami fenntartás utolsó évében az épületre fordított összeg. Vagyis a működéshez szükséges támogatást a vagyonkezelő megkapná a büdzséből, míg a bevételek hozzá folynának be. És miután frissen felújított épületekről van szó, nem kellene sokat költenie javításra. Ha megemelkednének a költségei, a vagyonkezelő kiszállhatna a szerződésből – írja a cikk.
Az új jogszabály július 1-jén lépne hatályba, és sarkalatos törvénynek minősülne.
