A járvány leple alatt ezer milliárd forint értékű állami vagyon került át ingyenesen a kormánypárthoz kötődő alapítványokhoz, figyelmeztet a K-monitor. Az alapítványok vezetőit a jelenlegi kormány nevezte ki, de a kurátorokat egy későbbi kormány már nem tudja leváltani. Bár gondolhatnánk kulturális célokra is, a puccsszerű vagyonkiszervezés valódi célja nem a kulturális-oktatási javak hatékonyabb kezelése, az intézmények függetlensége és stabilitása volt, hanem a jelenlegi politikai elit bebetonozása egy esetleges választási vereség esetére.
Újonnan létrehozott alapítványokba szervezték ki a teljes magyar vidéki felsőoktatást és számos kulturális, szociális, műemlékvédelmi illetve mezőgazdasági közfeladatot ellátó állami intézményt, írja a K-monitor, és ezen felül KEKVA-státuszt nyert két alapítvány, amely már korábban is kifejezetten a Fidesz szellemi holdudvarát és utánpótlását volt hivatott finanszírozni (Batthyány Alapítvány, Mathias Corvinus Collegium).
Bár kívülre a függetlenség eszméjét kommunikálták, az átalakítás valójában politikai bebetonozást takar, felfedve a hirtelen jött kormányzati szemléletváltás valódi célját. Az alapítványok kuratóriumába tucatszám ültetett be az alapító magyar állami kormánytagokat és képviselőket. Ennek lényege, hogy a kinevezettek innentől a mindenkori kormányok számára leválthatatlanul irányítják a rájuk bízott intézményeket és gazdálkodnak jelentős szabadsággal a kapott vagyonnal.
Az Eltették.hu oldalon összeszedték a vagyonkezelő alapítványoknak kijátszott ingatlanvagyont, és térképen jelenítették meg. Úgy vélik, a magyar lakosság nagy része valószínűleg nem is tudja, hogy az, ami korábban a közös vagyonunk volt, ma már egy magánjogi szereplő által tulajdonolt épület, föld, kastély, múzeum.
Azaz már nem a miénk.
A térkép 23 közérdekű vagyonkezelő alapítvány közel 1400 ingatlanát tartalmazza.
A legtöbb ingatlant a Lázár János-féle mezőhegyesi alapítvány kapta (776), ezeket egy elemként kezelték, a térképen összesen 23 alapítvány 1356 ingatlanját jelölték meg egyedi pinnel. Ebből 167 budapesti, 425 debreceni, 170 gödöllői, 121 szegedi és 101 pécsi. Jellegüket tekintve legalább 300 mezőgazdasági terület, 160 egyéb gazdasági épület, 154 lakás, 138 felsőoktatási épület, 79 beépítetlen belterület, 79 út, 62 kollégium, 54 üdülő, 42 udvar/kert, 38 egyéb oktatási épület és 26 sportpálya került az alapítványok tulajdonába. Már nem a közvagyon része az egyetemi campusok mellett a gödöllői kastély, az egykori OPNI, a Thália Színház, a Klebelsberg Kúria, a Makovecz campus vagy a Hajógyári-sziget egy része.
