Tavalyelőtthöz képest tavaly a lezárult tranzakcióknál harmadával nőtt a nem EU-s állampolgárok aránya a teljes hazai ingatlanforgalomban, elérte a 3 százalékot. 2023-ban 2981 esetben nyújtottak be ingatlanvásárlási kérelmet, ami 18 százalékos növekedés 2022-höz képest. Pontos képet nehéz kapni, mert az uniós állampolgároknak, a svájciaknak és az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaihoz tartozóknak nincs szükségük engedélyre, azt viszont tudni lehet, hogy ők is aktívak a piacon, főleg a németek, a hollandok és az osztrákok.
Fotó: Mfor/Mester Nándor
Megfigyeltük a Miniszterelnökség által nemrégiben elkészített tavalyi összefoglalóban, hogy a külföldiek egymás között is elég gyakran adják-veszik az ingatlanokat. A kicsit több mint 2800 tavalyi tranzakcióból 742 részese volt csak külföldi állampolgár, ezeknek az adásvételeknek a túlnyomó részét Budapesten bonyolították le.
A Balatonnál megfigyelhető, hogy a nyolcvanas-kilencvenes években nyaralót vásárolt németek vagy osztrákok megöregedvén már nem tudják vagy nem akarják fenntartani az ingatlanjaikat. S mivel gyermekeik vagy ismerőseik sem feltétlenül érdeklődnek eziránt, piacra dobják, akár fiatalabb honfitársaiknak vagy a magyar vásárlóknak.
Az is érdekes, mert eddig ez nem nagyon volt jellemző, hogy a külföldiek nem csupán a lakásokra és családi házakra startolnak, hanem gazdasági épületekre és úgynevezett egyéb ingatlanokra, például romos raktárakra vagy akár telkekre is, ha az jó helyen van. A fővárosban és Pest megyében kirajzolódik egy másik magatartás is a külföldiek részéről, a saját honfiársaiknak adják bérbe a lakásokat vagy akár vállalkozásaiknak, ez főleg a kínaiakra jellemző.
Fotó: Duna House
Saját tapasztalatainkból tudjuk, hogy az angyalföldi és a kőbányai, valamint a ferencvárosi új lakóparkokban nagyon sok kínai vásárolt általában közepes vagy kisebb lakást. Egyes projektekben akár 2-3 ingatlant is vettek és vesznek. A kínaiak 2021-ben a külföldiek által lebonyolított összes tranzakció 36 százalékát adták, tavalyelőtt ez 32 százalékra csökkent, tavaly pedig 22 százalékra.
A kínai vásárlókat illetően is igaz az, hogy csökkent az otthonteremtési céllal vásárlók aránya, inkább befektetési szándékkal vesznek nappali plusz egy vagy két hálóval rendelkező ingatlanokat, zömében 80-100 millió forintos értékhatárig, a belvárosi területeken, akár teljes berendezéssel együtt, azonnali kiadás céljából. Egyre tájékozottabbak, de ügyvédi vagy közvetítői segítséget is gyakran vesznek igénybe.
Feljövőben vannak az oroszok, tavaly az általuk beadott kérelmek 69 százaléka fővárosi, 31 százaléka vidéki ingatlannal kapcsolatban érkezett a hatóságokhoz. Mérséklődőben van a vásárlási kedvük például Keszthelyen vagy Hévízen, bár továbbra is érdeklődnek az ottani lehetőségek iránt. Információink szerint azonban ezen a két településen több panziótól megváltak, közben úgymond megtalálták Balatonfüredet és más közeli kisebb települést. Sopron és Kőszeg a palettájukon van, de egyelőre nem mondható tömegesnek az érdeklődésük.
Budapesten jobban szétnéztek és befészkelték magukat Terézvárosba. Több tucat lakást vettek a VII., a III. és a XIV. kerületben, általában ők is az új lakásokra mentek rá. A pesti belvárosi kerületeken kívül jelentős volt még az orosz állampolgárok körében a zuglói ingatlanok iránti kereslet, az összes általuk vásárolt magyarországi ingatlan 7 százaléka található a XIV. kerületben.
A DH képviselője azt mondta, hogy a beadott kérelmek alapján a második legtöbb ingatlant orosz állampolgárok szerezték, akik 2023 során 16 százalékkal több alkalommal kértek engedélyt az ingatlanvásárlásra a 2022-es év darabszámához képest. Sok orosz nem csupán saját használatra, hanem immár befektetésként is vesz lakást. Egyelőre inkább a felső kategóriás lakásokat vagy villákat részesítik előnyben, nem úgy mint a kínaiak, akik társasházi lakásokra utaznak.
Arra kérdésünkre, hogy a nem uniós állampolgárok számára kidolgozott és januártól érvényes úgynevezett golden visa milyen hatással lesz a lakáspiacra, azt mondta Benedikt Károly:
„Eleinte úgy volt, hogy több lakóingatlan vásárlásából is összerakható a minimális 500 ezer eurós (mintegy 200 millió forintos) összeg, aminek a kifizetése után állampolgárságot lehet szerezni. A magyar vásárlók érdekeinek azonban jobban megfelel a végső verzió, ami ezt nem teszi lehetővé, így egyetlen lakás árának kell legalább ilyen magasnak lennie. Érthetően ez a felső kategóriákba tartozó ingatlanok piacát befolyásolja. Ingatlanokra szakosodott befektetési alapban is el lehet költeni ennyi pénzt, de az alapnak kötelező lakásokat vásárolnia, ez véleményünk szerint egészséges és fellendítheti a lakásforgalmat” – vélekedett a szakember.
Nem meglepő, hogy tavaly mintegy 7 százalékkal kevesebb ukrán vett itt ingatlant 2022-höz képest, de még így is öt százalékkal részesednek a külföldiek által lebonyolított adásvételekből, ami a harmadik helyhez volt elegendő. A IX. kerület a szívük csücske, de a földrajzi közelség miatt a Nyírség még mindig a célkeresztjükben van. Továbbra is igaz, hogy sokan csak átmenetileg tartózkodnak nálunk, így inkább a bérleti piacon vannak jelen. A DH képviselőjétől tudjuk, hogy volt már olyan tranzakció is, amiben orosz és ukrán állt az egyik vagy a másik oldalon, ezt sikerült békésen lebonyolítani...
A Dunántúl déli és nyugati körzeteiben folyamatosan növekszik a letelepedő hollandok száma. Az egyik vas megyei településen (Egyházasrádóc) már a polgármester is holland négy éve, a mostani választásokon is elindult és fölényesen nyert. Feltételezzük, hogy a hollandok egymásnak adják az információt az itteni ingatlanos lehetőségekről és ennek alapján is döntenek, egyre nagyobb számban, a vásárlásról. Összesen már több száz holland családról tudni, többségük Baranyában lakik saját ingatlanban, ezeket az elmúlt 10 évben vásárolták.
A DH szerint számottevő változás érezhető a Komárom-Esztergom vármegyei kereslet kapcsán, ugyanis csaknem négyszer annyi engedélykérelmet nyújtottak be tavaly a más nemzetek országaiból érkező vásárlók ezen a területen található ingatlanokkal kapcsolatban, mint 2022-ben.
A tavaly benyújtott kérelmek 82 százaléka lakóházra, lakásra vonatkozott, az összes engedélykérelem 72 százaléka fővárosi ingatlan megvásárlására irányult, ami a darabszámok tekintetében 30 százalékos erősödést jelent 2022-höz képest.
