Szintet lépett a kormány: hosszas halogatás után végre meghozta az első olyan rendeletet, amiben néhány vidéki építési telket is bevont az úgynevezett azonnali rozsdaövezeti akciótervbe - derül ki a Magyar Közlöny hétfőn nyilvánosságra hozott friss számából. Az ott felépített lakásokat majd ötszázalékos áfával lehet kínálni. Eddig csak hat fővárosi övezet szerepelt ebben a kategóriában, ezt a mostani lépést évek óta várták a beruházók, a kormány eddig csak ígérgette.
Nem ment azért túl messzire a vidékiek „felzárkóztatásában” a kormány, mindössze két város néhány telkét jelölte ki. Kecskeméten egy volt szovjet és egy másik laktanya alakulhat át lakóparkká felújítás után. Vagyis a vállalkozók ezúttal nem bontják el az épületeket, mint más településen gyakran megtették eddig, hanem korszerűsítik az ingatlanokat. Feltehetőleg statikailag jó állapotban vannak és drágább lett volna elbontani és újakat építeni helyettük.
Még érdekesebb, hogy nem egy másik nagy iparváros (például Debrecen, Miskolc vagy Székesfehérvár) a következő, ahogy a szakma és több helyi önkormányzat is kérte, hanem Sárvár, ami egyáltalán nem az iparáról híres. Papíron iparinak nevezett terület viszont ott is van, az egyik ilyet minősítette most át a kormány, hozzájárulva ahhoz, hogy ott kereskedelmi egységekkel kiegészített lakófejlesztés induljon.
Egy másik helyi területen, 16 telek összevonásával komplex, kisvárosias jellegű, kereskedelmi, szolgáltató és alapintézményi funkciókkal kiegészülő lakófejlesztés kezdődhet. Sárvár lakossága egyébként stagnál, de a termálturizmus virágzik és eddig jobbára kisebb apartmanházak épültek, meg szupermarketek, de ez a mostani intézkedés egy nagyobb léptékű fejlesztésre utal.
Fontos különbség azonban Kecskeméthez képest, hogy mindkét sárvári beruházás csak az úgynevezett „közép-hosszú távú akcióterv” során jöhet létre. Ez azt jelenti, hogy még több hatástanulmányt és engedélyt kell beszerezni és nem élveznek olyan gyors elbírálást az egész eljárás során, mint az azonnali akciótervben érintettek.
Több új budapesti területet is kijelölt a kormányrendelet, ezek többség a XIII. kerületben van, ahol eddig is volt egy-egy nagyobb földdarab ebben a kategóriában. Többek között az, amelyik a Rahimkulov-család birtokába került korábban és ott hatalmas irodai és lakónegyedet akar építeni a milliárdos családjához köthető vállalkozás. Az egyik angyalföldi telken egy eddig szolgáltatóházként és munkásszállóként működő ingatlan átalakításával jöhetnek létre lakások.
A VII. kerület és a XIX. kerület új szereplő a rozsdaövezeti listában. Előbbiben megengedték, hogy egy olyan vegyes funkciójú beruházás kezdődjön, amelyben a lakásokon kívül lesz kollégium, szálloda, iroda, kiskereskedelem és még vendéglátás is. Ez az első ilyen komplex engedély a rozsdaövezeti engedélyek sorában.
Kispesten iroda és szálloda funkcióval kiegészülő lakófejlesztés kezdődhet egy négy telket magába foglaló nagyobb területen. Itt hiánypótló beruházáselemként értékelhető az irodai és a szállodai funkció, erre a kerületre ugyanis nem az volt a jellemző, hogy egymás után épültek volna ilyenek, ellentétben az eddig engedélyezett másik hat övezettel.
Van egy érdekesnek tűnő tiltás is, ez a XI. kerület egyik telkére vonatkozik, ott a rendelet keresztbe tesz az ellenzéki vezetésű kerületi önkormányzat határozatának, amely szerint változtatási tilalom van érvényben azon a telken. A mostani kormányrendelet ezt felülírja, mondván: „a telekből telekalakítással kialakítandó telkek esetében a változtatási tilalom nem alkalmazható”.
Az önkormányzat szerint kezd túlépített lenni Lágymányosnak a Dunához közeli területe, ahol az elmúlt években főleg NER-es nagyvállalkozók sok ezer lakást építettek és további sok ezer előkészítését kezdték meg. Terveztek különféle kereskedelmi beruházásokat is, ezek kiszolgálására, valamint rekreációs projektek is a csőben vannak. Ám ezek így együtt már jobban megterhelik a kerületrészt, mint korában gondolták, vélhetően ezért szeretné legalább felfüggeszteni ezeket a kerület vezetése.
