Két és fél évvel ezelőtt hívtuk fel a figyelmet arra, hogy bár egy törvénymódosítás szerint 2015-től már csak biztosítók nyújthatnak életjáradékot, több cég is biztosítói licenc híján köt 62 év feletti személyekkel – zömében nyugdíjasokkal – olyan szerződést, hogy a lakásuk megvételéért cserében a halálukig havonta egy meghatározott összegű járadékot fizetnek.
A lakásért életjáradék program lényege az MNB honlapján elérhető tájékoztatás szerint, hogy egy szolgáltató megvásárolja az időskorú ingatlanát, de a vételárat nem azonnal, egy összegben fizeti ki, hanem az eladó haláláig minden hónapban egy adott mértékű életjáradékot folyósít. Az eladó a szerződésben megállapodottak szerint az ingatlanban maradhat, vagyis annak tulajdonjogát átadja, de azon holtig tartó haszonélvezeti joga marad fenn. A nyugdíjas a lakást rendeltetésszerűen, állagmegóvó módon használhatja, de a továbbiakban – egy szerződésben meghatározottak szerint – a tulajdonossá váló társaság fizeti az ingatlannal kapcsolatos jelentősebb karbantartási munkákat, esetleg a közös költséget, illetve az ingatlanra megkötött biztosítás esedékes díjait is.
Feltétel, hogy az ingatlan tulajdonjogát az adhatja el életjáradékért, akinek az ingatlan 100 százalékig a saját tulajdonában van (házaspár esetén a házaspár teljes tulajdonában). Fontos kritérium, hogy a leendő ügyfél döntés- és cselekvőképes állapotban legyen, tehát a nyugdíjas nevében más nem kötheti meg a szerződést.
Az időskorú nemcsak havi járadékban, hanem egy járadékösszegben is részesülhet, ami általában az ingatlan értékének 5-35 százalékáig terjedhet. Értelemszerűen minél nagyobb az egyösszegű kifizetés, annál alacsonyabb a havi járadék összege. Ez utóbbi számításakor az ingatlan aktuális forgalmi értékét, továbbá az ügyfél életkorát, várható élettartamát veszik alapul, és az így kiszámított összeget a szerződésben meghatározottak szerint (általában évenként) a KSH által az előző évre vonatkozó inflációs rátával növelt járadékszámítási modell szerint újraszámítják.
2021 márciusában alapos internetes kutatást követően három, nem biztosítóként lakásért életjáradékos szolgáltatást nyújtó társaságra bukkantunk. Ezek:
- Időskori Életjáradék Zrt.
- Rest & Providence Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Nyugalom & Gondviselés Életjáradék-közvetítő)
- Nurse Humánegészségügyi és Szolgáltató Kft.
Mindegyiküket megkerestük a megadott elérhetőségeiken, de nem sikerült beszélnünk velük. Így email-en küldtük el a kérdéseinket, ám nem kaptunk választ.
Többhetes hiábavaló várakozás után ezért megkerestük a biztosítók felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankot, ott már több szerencsével jártunk. Ha két hét elteltével is, de megérkezett a válasz, még ha az nem is volt szokványos. Sajtómegkeresésünket ugyanis az MNB bejelentésként értékelte, mondván, az – mint lapunknak válaszolta –
„olyan társaságokra vonatkozik, amelyek esetében valóban felvetődhet, hogy esetlegesen – a jegybank engedélyéhez kötött – a lakásért életjáradék nyújtási tevékenységet végeznek. Az MNB – amely folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci szereplők magatartását, a vonatkozó jogszabályok betartását – az ügyben további adatgyűjtést végez, annak megállapítására, hogy szükség van-e piacfelügyeleti vizsgálat(ok) megindítására egy vagy akár több társaság kapcsán... az adatok teljes körű beszerzése és elemzése jelenleg folyamatban van. Az előzetes adatgyűjtés eredményének kiértékelése alapján az MNB dönt, hogy indokolt-e piacfelügyeleti eljárás indítani és ezen döntéséről soron kívül tájékoztatni fogja Önt”.
Ám a felügyelet malmai egy kívülálló számára ebben az ügyben szokatlanul hosszúnak tűnő ideig őröltek, a 2021. március 29-én tett, bejelentésnek átminősített megkeresésünkre ugyanis csak több mint tíz hónappal később, 2022. február 9-én kaptunk választ a felügyelet Ügyfélkapcsolati Információs Központjától.
Ám ezt az MNB kérésére akkor nem hoztuk nyilvánosságra.
Telt-múlt az idő, őszintén szólva mi már el is feledkeztünk az ügyről – nem szól a mentségünkre, hogy volt elég baj a világban, mindenekelőtt kitört az orosz-ukrán háború, idehaza pedig több mint negyedszázados magasságokba szökött az infláció, miközben a magyar gazdaság recesszióba zuhant.
Szerencsére azonban olvasóink nem felejtenek. Egyikük idén szeptember elején email-en érdeklődött nálunk, mi lett a sokakat érintő esettel. Erre ismét megkerestük az MNB-t, amely válasza alapján arra a következtésre jutottunk, hogy a több mint másfél évvel korábbi, a jegybank kérésére önként vállalt titoktartásunkat feloldhatjuk. S immár nyilvánosságra hozhatjuk, hogy
az MNB megvizsgálta a bejelentésünkben részletezett tevékenységeket és megállapította,
- a Rest & Providence Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a Korona Életjáradék Program kapcsán nem merül fel az MNB hatáskörébe tartozó engedély vagy bejelentés köteles tevékenység végzésének gyanúja, így az MNB nem indít piacfelügyeleti eljárást
- a Nurse Humánegészségügyi és Szolgáltató Kft. vonatkozásában végzett adatgyűjtés eredményeképpen azonban az MNB a jegybanktörvényben kapott felhatalmazás alapján hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított.
Ez utóbbi eredménye lebonyolítását veszélyeztethette volna az MNB szerint, ha az eljárás ténye megjelent volna a sajtóban, hiszen – érvelése szerint – „például esetlegesen bizonyítékok, lényeges adatok válnának elérhetetlenné azt megelőzően, hogy azokat az MNB összegyűjtené”.
Ezt a jegybanki reakciót most már azért közölhetjük, mert a mostani megkeresésünkre kapott válaszból kiderült, az MNB végül nem indított piacfelügyeleti eljárást a Nurse ellen. Íme az ominózus válasz:
„A Magyar Nemzeti Bank – sajtóinterjúkat, illetve az egyik, jelentős példányszámú internetes portálon fogyasztóvédelmi cikk megjelentetését is tartalmazó (lsd: Legyen óvatos, ha lakásáért életjáradékot ajánlanak! - Blikk) – ügyféledukációs kommunikációs kampányt indított a lakásért életjáradék ajánlatokkal kapcsolatban. A cél az ügyféltudatosság erősítése olyan esetekben, amikor az adott fogyasztó nem tudja eldönteni, hogy milyen szolgáltatóval áll szemben.
A fogyasztói tudatosság erősítése még abban az esetben is alapvető fontosságú, ha a jegybank egy-egy, a témára vonatkozó piacfelügyeleti eljárása során – mint az Általad (sic!) megnevezett társaság esetében – a feltárt, s rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg jogsértés.”
Így a Nurse Humánegészségügyi és Szolgáltató Kft. zavartalanul folytathatja a tevékenységét. Teheti ezt már csak a jól felfogott üzleti érdekében is. Hiszen a nyilvánosan elérhető céginformációk alapján sikeresnek tekinthető e vállalkozás, az elmúlt öt évben folyamatosan növelte az árbevételét, az 2022-ben már megközelítette a 378 millió forintot. Ráadásul forgalmának bővülését végig nyereség kísérte, tavaly például 62 milliós. A céget 2012-ben alapított három magánszemély közül kettő, Ferencz Rita és Laskovics Gergely még ma is tulajdonos.
Nem mondható el hasonló jó arról a másik két cégről, amellyel szemben az MNB nem látta indokoltnak piacfelügyeleti eljárás megindítását – talán éppen a sikertelenségük okán (sem). A szintén egy magánszemély, a csévharaszti illetőségű Szőcs Csaba által tulajdonolt Időskori Életjáradék Zrt.-vel 2022-ben történhetett valami. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az addig évről évre gyarapodott, a 2018-as 1,65 milliárd forintosról 2021-re közel 44,6 milliárdosra ugrott nettó árbevétele tavaly óriásit zuhant, 3,4 milliárd alá. Adózott nyeresége pedig a tavalyelőtti 37 milliárdossal szemben 2022-ben mindössze 1,2 milliárdra rúgott.
Még jobban marginalizálódott a Rest & Providence Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Három éven át egyetlen fillér bevételre sem tett szert, igaz, előtte sem volt túl acélos az 1,45 milliós (2019) és a mindössze 191 ezres (2018) forgalma. Így nem is csoda, hogy már évek óta veszteséges. Az alapító Csinos Mária már 2017-ben kiszállt, az őt kivásárló Papi András (aki Csinos Mária fia) és Czinege Kristóf Zsolt azonban ma is tulajdonos.
A szegényes mutatók ellenére, ha az internetes keresés után rákattintunk a cég oldalára (a nyugalomesgondviseles.hu-ra), akkor még mindig az az ember érzése, hogy prosperáló cégről van szó. Ezt erősíti, hogy honlapján az olvasható, a cég:
„a magyar ingatlanalapú életjáradék szolgáltatások új formáját kínálja Önnek. Célunk a magánszemélyek közötti életjáradéki szerződéskötés támogatása, annak biztonságossá tétele, a jogszerűség biztosítása az első mozzanattól kezdve, annak létrejöttén keresztül egészen a jogviszony fennállásának időtartama alatt. Programunk a Lakásért életjáradék konstrukció jogszabályi lehetőség közötti újragondolása, melynek keretein belül várjuk az Ön jelentkezését, amennyiben saját tulajdonú ingatlannal rendelkezik és járadékszolgáltatásra tartana igényt. Alább olvasva lehetősége nyílik megismerni a Társaságunk által kialakított csomagokat, melyek rugalmasan, az Ön igényei szabva biztosítják a kiegyensúlyozott és megfontolt döntéshozatalt”.
Az utolsó mondat arra utal, hogy az ügyfelek még a mai napig három fajta csomag – Lineáris, Kombinált és Komfort – közül választhatnak.
Csak reméljük, hogy senki egyik módozatot sem rendeli meg. Ilyen háttérrel ugyanis megítélésünk szerint bárkinek a lakását felajánlani életjáradék reményében meglehetősen kockázatos. Elképesztő, hogy a Rest & Providence Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. továbbra is kínálhatja a termékeit, miután azt – mint fentebb láttuk – az MNB nem minősítette jegybanki engedélyhez kötöttnek. Hogy akkor mégis kinek lenne az illetékessége, a fogyasztóvédelemnek vagy a Gazdasági Versenyhivatalnak, az talány. Mindenesetre valamennyiünk érdekében jó lenne, ha megszűnne ez az exlex állapot.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
