<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Egy valóban vállalkozásbarát adórendszer megteremtésének lehetőségeit vizsgálva ért el harmadik helyezést két váci középiskolás diák a 17. Ifjúsági Innovációs és Tehetségkutató Versenyen. Az idén érettségizett fiatalok meglepő eredményre jutottak: nem biztos, hogy kevesebb bevétele lenne az államnak, ha a cégek esetében a "nagyobb adóalap, kisebb adókulcs", azaz a degresszív adópolitika elvét alkalmazná, tájékoztatták az mfor.hu-t. A fiatalok munkáját a gazdasági szaktárca is figyelemmel kísérte.

Megy a számolás

"Adót szedni annyi, mint a lehető legkevesebb gágogás árán megkopasztani egy libát" - ezt az 1600-as évek Franciaországában született mondatot választották dolgozatuk mottójául azok a váci középiskolások, akik kiszámolták, hogy optimális esetben milyen következményekkel járna Magyarországon a degresszív adózás bevezetése. A hangsúlyt a gágogásra helyezték: feltevésük szerint a vállalkozások valószínűleg szívesebben fizetnének adót, ha teljesítményüket nem büntetné, hanem elismerné az állam. A degresszív adózás pedig pont úgy működik, hogy minél több bevétele van egy cégnek, annál kevesebb adót kell fizetnie.

Megérné itthon adózni?

Laki Balázs és Lám István, a váci Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium diákjai nem ragadtak le a feltételezésnél, hanem számokkal próbálták alátámasztani feltételezésüket: nemcsak a cégek járhatnak jól, hanem az állam is hasznot húzhatna egy végletekig vállalkozásbarát adórendszer bevezetésével. Éppen ezért "fordítva" közelítettek a problémához: nem azt nézték, hogy mi lenne a legjobb a vállalkozásoknak, hanem az állami bevételek szempontjából vizsgálták a kérdést.

"Az ötlet alapvetően Istvántól származik, és több mint három éves. Megelőzném a kérdést: nem, nem a jelenlegi politika helyzet befolyásolt minket, ebből a szempontból törekedtünk az objektivitásra" - mondta az mfor.hu-nak Laki Balázs az egyik kutató diák. Lám István viszont hozzátette, hogy egyfajta "jobbító szándék" benne mindenképp munkált, már ami a gazdasági kérdéseket illeti. Iskolájukban nem folyik közgazdaságtani képzés, ilyen témákkal szakköri keretek között találkoztak, illetve István különböző gazdasági témájú tanulmányi versenyeken is indult. Az iskola műszaki profilja viszont meglátszik a dolgozaton: ennek köszönhető, hogy fontos helyet kap a számolás módjának műszaki megoldása is, ugyanis a hálózatba, úgynevezett klaszterbe rendezett számítógépek nem kerülnek túlságosan sokba, mégis gyors eredményt hozhatnak.

És akkor az eredmények: a diákok alapvető célkitűzése az volt, hogy az új típusú adórendszer hozzon legalább akkora bevételt az államnak, mint az előző rendszer, ugyanakkor indukáljon többlet gazdasági növekedést, ráadásul javítsa az adózási morált. Lám Istvánék az olyan lehetőségeket is megpróbálták matematikai képletbe foglalni, hogy például ne legyen túl nagy a degresszivitási mutató, mert túl nagy különbségek alakulhatnak ki az adózók között. Figyeltek a pozitív társadalompszichológiai hatásokra is, hogy azok a magánszemélyek, akik offshore cégeken keresztül tüntetnék el a magánjövedelmüket, belássák: itthon is megéri adózni.

Jut is, marad is

"Mi a személyi jövedelemadóval számoltunk, mivel erről az adónemről voltak - a Pénzügyminisztériumnak és a gazdasági tárcának hála - részletes adataink. A cél valóban a céges világra való kiterjesztés, de erre még nincs konkrét számításunk. A koncepciónk így az volt, hogy a cégek mögött rejtőző magánszemélyeket kezdhetnénk el támogatni abban, hogy fehérebb adózást kövessenek" - mondta Lám István.

A matematikai képlet megalkotása után jöhetett az adatok végigfuttatása a rendszeren. Ez sem volt kis feladat: az iskolától kaptak tizenhat, eredetileg tervezőszoftverek futtatására alkalmas erősebb számítógépet, ezek lettek az úgynevezett "dolgozó (node)" gépek. Emellett a Kürt Zrt. is rendelkezésükre bocsátott öt még erősebb, egyébként is tesztekre használt gépet. Ezek egyike lett a szerver, a többi dolgozó. A fiúk és felkészítő tanáruk, Vácy Emese az idei húsvéti szünetben költözött be a hosszú hétvégére az iskola tanműhelyébe, hogy a speciális programmal dolgozva fény derüljön a lehetőségekre. A fiúk érdekességként megemlítették, hogy az általuk megalkotott számítási mód és a számítógépes klaszter nélkül, csupán egy korszerű számítógépet alkalmazva tizenötezer évbe telt volna az egyenletek megoldása.

Részletek a dolgozatból



Végeredményben arra jutottak, hogy elméletileg létezhet olyan eset, amikor a degresszív adórendszer nemcsak a vállalkozásoknak, hanem az államnak is jó, mert fedezi a kiadásait. Ez pedig a lefuttatott lehetőségek közül a 2466381-es variáció: körülbelül egy százalékkal emelte minden évben az GDP növekedést, és növekedési pályára állította a gazdaságot, 7,4 milliárd Ft bevétel többletet hozott az államnak (ez ugye minimális, de mégis többlet), a maximális adó ráadásul nem haladta meg a huszonöt százalékot.

A fiúk persze nem győzik hangsúlyozni: tisztában vannak vele, hogy az adórendszer nem csupán matematikai képletek kérdése, millió más tényező befolyásolja, hogy milyen szisztéma szerint gyűjti bevételeit az állam. Ők egy gondolattal játszottak el, megvizsgáltak közelebbről egy sok szempontból kritizálható rendszert, amiről viszont végezetül kiderült, hogy lehetnek akár előnyös oldalai is. A dolgozatban megállapították, hogy ha nem is egyben, az egész adórendszerre vetítve, de egyes adónemeknél külön-külön alkalmazható lenne a megoldás. Ilyenek a kisebb adók, mint például a cégektől beszedett innovációs hozzájárulás. A diákok azt is megállapították, hogy egy ilyen szisztéma bevezetésével "különösen az offshore cégeket megcélozva kívánatossá tehetnénk a hazai tőkebefektetést és a hazai adózást" a döntéshozók.

Hasznosítható ötletek

A diákok nemrég estek túl az érettségin, szeretnének pihenni egy kicsit, de nem sokáig: nyáron egy két dolgot pontosítanak, csinosítgatnak dolgozatukon, majd lefordítják az egészet angolra, hogy egy tudományos szaklapban megjelenhessen.

"Van fantázia a diákok munkájában, ezért fogok mindent elkövetni azért, hogy a dolgozat megjelenhessen egy-egy magyar és külföldi szaklapban" - mondta az mfor.hu-nak Dr. Nikodémus Antal, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium innovációs ügyekért felelős főosztályvezető-helyettese. A középiskolások munkáját folyamatosan figyelemmel kísérő szakember elmondta: a diákok olyan adófilozófiai kérdéseket feszegetnek, amik a mai globalizációs átrendeződés miatt megindult tabudöntögetős időszakban komoly figyelemre számíthatnak. "Lám István és Laki Balázs jó értelemben vett fiatalos szemtelenséggel és tehetséggel mentek neki olyan tabuknak, amelyek mostanában amúgy is megrendültek" - fejtette ki.

A minisztériumban a műszaki megoldást is továbbgondolásra alkalmasnak tartják, mert - mint ahogy Nikodémus Antal elmondta - az előzetes szimuláció egyre nagyobb teret kap a különböző döntések meghozatalakor. A gazdasági tárca munkatársa hosszabb távon azt sem tartotta kizártnak, hogy a diákok ötleteiből - akár az adófilozófiai, akár a szimulációs területen - néhány dolog meg is valósulhat. Nikodémus Antal kifejtette, hogy kisebb hazai adó- és járuléknemek esetében nem tartja ezt elképzelhetetlennek, sőt, akár az uniós magyar "adólobbit" (Kovács László adóügyi biztos) is kihasználva közösségi szinten is megjelenhetnek a hasznosítható ötletek.

L. Nagy Gábor

Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.