A technológia tavaly év végére már több mint 30 ezer elfogadóhelyen – főként webshopokban – vált elérhetővé. A két éve indult qviket a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az OTP és a Raiffeisen indította el, mára pedig komoly alternatívává nőtte ki magát.
A rendszer lakossági oldalon elsősorban azért lett sikeres, mert teljes díjmentességet biztosít, így a felhasználók teljesen legálisan elkerülhetik a lakossági átutalásokat általában terhelő 0,45 százalékos tranzakciós illetéket és a banki jutalékokat. A fizetési kérelmeknél az átlagos tranzakciós érték ráadásul elérte a 420 ezer forintot, ami egyértelműen bizonyítja, hogy a lakosság a nagyobb összegű utalásoknál szándékosan használja a rendszert a banki költségek megkerülésére. Kereskedői oldalról a qvik óriási költségcsökkenést hoz, hiszen a szolgáltatás elfogadása több százalékpontos közvetlen díjcsökkenést garantál a vállalkozásoknak a hagyományos bankkártyákhoz képest.
A boltokban és a fizetési termináloknál azonban még nem jött el a forradalom. A fizikai üzletekben azért nem terjedt el a rendszer, mert a használata a bankkártyához képest még egy kicsit nehézkes. Miközben a kártyás vagy okostelefonos fizetés egyetlen, gyors érintéssel elintézhető, a qvik esetében a vásárlónak be kell lépnie a mobilbankjába, be kell olvasnia a kódot, majd jóvá kell hagynia a tranzakciót. Emiatt az MNB kifejezetten szeretné, ha a jövőben javulna az ügyfélélmény, és a folyamat felhasználóbarátabbá válna a mindennapi vásárlások során.
A hazai adaptációt ettől függetlenül erősen hajtják a banki mobilalkalmazások egyéb fejlesztései: az OTP „Pénzkérés simán” funkciója rendkívül népszerűvé vált, mivel számlaszám-diktálás nélkül, a telefonok összeérintésével (NFC) vagy QR-kóddal teszi lehetővé az azonnali, ingyenes pénzkérést.
A beszélgetést itt hallgathatja meg – a riporter M. Szűcs Péter volt:
