A műsorban, amely még a napelem rendelet megjelenése előtt készült és itt érhető el, Nemes Csaba egyetértett Áder Jánosnak azzal a megállapításával, hogy a víz mellett az energia lesz a következő hónapok, évek legfontosabb kérdése. A volt államfő példaként említette, hogy az idei aszály miatt a vízerőművek működése és hőerőművek vízzel történő hűtése is nehézségekbe ütközött.
Nemes Csaba arról beszélt, hogy Magyarországon a lakások 60 százaléka függ a gáztól, ezeket az ingatlanokat átalakítani villamos fűtésűvé "nem három évig" tart. Ha mindenki átállna erre a típusú fűtésre, az még egy paksi blokk energiatermelését tenné szükségessé - tette hozzá.
Áder János felvetette: annak ellenére hogy sok ház tetejére kerültek napkollektorok, és számos kisebb teljesítményű naperőművet helyeztek üzembe, "mintha a hálózat fejlesztése lemaradt volna".
Nemes Csaba erre reagálva azt mondta, hogy Spanyolország, Németország, Ausztria, Hollandia és Belgium ugyanezzel a problémával küzd. A 2018-as magyar energia-stratégia sem számolt azzal, hogy ilyen mértékű felfutása lesz a napelemeknek - jegyezte meg.
Energiabiztonsági szempontok miatt amellett érvelt, hogy az állami és magánkézben lévő hálózatfejlesztések minél előbb elinduljanak. Ugyanakkor jelezte, hogy ezek kivitelezését korábban a pandémia, jelenleg az ukrajnai háború miatt akadozó ellátási láncok és a szakemberhiány is hátráltatja.
Áder János döntő fontosságúnak nevezte, hogy a takarékoskodás és a hatékonyságjavítás a háztartások energia-felhasználásra is jellemző legyen. Nemes Csaba a volt államfő felvetéséhez csatlakozva arról szólt, hogy a tartós energiatakarékossághoz beruházások szükségesek, amelyek között a nyílászárócserét és a szigetelést emelte ki.
A volt köztársasági elnök megkérdezte beszélgetőpartnerétől, hogy az atomenergia nélkülözhető-e a párizsi klímacélok eléréséhez. Nemes Csaba szerint biztosan nem, és hozzátette: fejleszteni kell az atomerőműveket. Az EU-ban már most villamosenergia-hiány van - figyelmeztetett.
Áder János zárásként azt mondta, ha a teljes Európai Unió 2050-re klímasemleges lesz, de az Egyesült Államok és Kína nem ezt az utat járja, és növeli a kibocsájtást, akkor megfogalmazása szerint globálisan olyan nagyon sokat nem fogunk elérni.
