2022 novemberében az osztrák környezetvédelmi ügynökség szeizmológiai kockázatokról szóló jelentése megkongatta a vészharangot, és kétségeket fogalmazott meg a Paks II. földrengésbiztonsága kapcsán. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja szerint igaz, hogy a beruházás helyszíne alatt aktív törésvonal húzódik, azonban ez nem okozhat nagyméretű elmozdulást a földfelszínen.
A Paks II. Atomerőmű Zrt. közbeszerzést írt ki mikroszeizmikus monitoring hálózat üzemeltetésére, a 2025. március 24. és 2027. december 31. közötti időszakra. Ez gyakorlatilag a földmozgások mérési adatainak gyűjtését, feldolgozását és értelmezését foglalja magában.
(Bár mindeközben a Paks II. építkezésének egy részét le kellett zárni, mert beomlott egy munkagödör, ami miatt egy részen le is állt a munka).
Fotó: Facebook
A tenderre mindössze két érvényes ajánlat érkezett.
- Az egyik a 2022-ben alapított Surviot Monitoring Mérnöki Szolgáltató Kft., amely alvállalkozóként a német K-UTEC AG Salt Technologies vállalatot vonta be. Ez honlapja szerint több mint 70 éves tapasztalattal rendelkezik a só- és ásványfeldolgozás területén. Szakterületük a sófeldolgozás mellett kiterjed a geofizikai, geomechanikai és analitikai kérdésekre is. A mintegy száz főt foglalkoztató vállalat világszerte dolgozik a bányászati és folyamatmérnöki iparágak számára, ügyfelei között Ausztráliától Chiléig számos ország megtalálható.
- A másik pályázó a GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda Kft. volt, amely évek óta készít havi jelentéseket a Magyarországon észlelt földrengésekről.
Fotó: georisk
A pályázatban három értékelési szempont szerepelt: az ajánlati ár, valamint két szakmai alkalmassági kritérium, utóbbinál mindkét pályázó a maximummal állt a startvonalhoz, így végül a megajánlott ár döntött. A Surviot havi nettó 3 millió 950 ezer forintos, a GeoRisk pedig nettó 5 millió 157 ezer forintos díjat ajánlott, így a Surviot kapta a munkát, melynek végösszege nettó 130 millió 350 ezer forint.
A három éve alapított Surviot Kft.-ben két magánszemély mellett tulajdonos még a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap, illetve az Üzleti Infokommunikációs, Digitalizációs Tőkealap. Sándor Csaba építőmérnök, térinformatikai szakmérnök és fejlesztő, az cég egyik tulajdonosa többféle munkakapcsolatban is áll Tuzson Bence igazságügyminiszter testvérével, Tuzson Gergellyel, de ebben a cégben nem társtulajdonosok. A Légtér.hu Kft.-t 2015-ben még együtt alapították egy harmadik személlyel közösen, amiből azóta kivált Sándor Csaba. A Polydesign Kft.-ben azonban mai napig tulajdonostársak két magánszemély mellett.
A nyertes cég egyelőre nem nyereséges, bár a legfrissebb, 2024-es számai még nem kerültek fel az Opten nyilvános adatai közé. A 2022-es évet 2,3 milliós, míg 2023-at 4,3 milliós nettó forgalommal, működése első évét pedig 9,2 milliós, 2023-at pedig már 34,2 milliós veszteséggel zárta.
Ugyanakkor a két tőkealap stabil hátteret nyújt. Hiszen mind a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap, mind az Üzleti Infokommunikációs, Digitalizációs Tőkealap a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) védőernyője alatt működik. Az egyik a startupokra fókuszál, míg a másik a kis- és középvállalatok digitális fejlesztésére irányul.
De mit is kell csinálni?
A közbeszerzés nem új állomások kiépítésére, hanem már meglévő, öt helyszínen – Előszállás, Akasztó, Császártöltés, Kölesd és Pusztahencse – működő mikroszeizmikus mérőállomások folyamatos üzemeltetésére vonatkozik. A hálózatban Nanometrics és Güralp gyártmányú lyukszeizmográfokat alkalmaznak, amelyeket 150 méter mély fúrólyukakban helyeztek el, hogy nagyobb érzékenységgel és jobb jel–zaj arány mellett érzékeljék a földmozgásokat.
A kétéves szerződés alapján a nyertes cég feladata lesz a terepi mérőállomások mechanikai és elektromos állapotának rendszeres ellenőrzése, karbantartása, illetve szükség esetén javítása vagy javíttatása. Gondoskodnia kell a mért adatok helyszíni tárolásáról és azok folyamatos továbbításáról az adatközpont felé, valamint az adatközponti számítógépek üzemben tartásáról is – ezek egyébként a Paksi Atomerőmű tulajdonát képezik. A cég felelősségi körébe tartozik a mérőállomások környezetének karbantartása is, ideértve az erózió- és gyommentes állapot biztosítását. Mivel egyes állomások nehezen megközelíthető helyen találhatók, ezek eléréséhez megfelelő terepjárót is használniuk kell.
A mérések értelmezése szintén a vállalkozó feladata: az adatok automatikus kiértékelését követően az eredményeket haladéktalanul, nyilvános internetes felületen kell közzétenniük, beleértve a szeizmológiai események térképes megjelenítését is.
A magyarországi földrengések hipocentrumát és magnitúdóját ki kell számítaniuk, és eseménylistát is kell készíteniük. A mikroszeizmikus adatok értelmezését más, hazai és szomszédos országokban elérhető szeizmológiai állomások és adatközpontok adataival együtt, integrált módon kell elvégezniük.
Mivel a Paksi Atomerőmű mikroszeizmikus hálózatának adatai nem állnak a rendelkezésükre, ezek felhasználásához külön megállapodásra lesz szükség. A szolgáltatónak ezen felül képesnek kell lennie megkülönböztetni a természetes eredetű földrengéseket és a robbantások által kiváltott mozgásokat, valamint havi és éves monitoringjelentéseket is készítenie kell.
Kérdéseinkkel kerestük a Paks II. Atomerőmű Zrt.-t is. Arról érdeklődtünk, hogy azért volt-e szükség a pályázatra, mert atomreaktoroknál kötelező a földrengést monitorozó állomásokat telepítése, vagy inkább az osztrák környezetvédelmi ügynökség földrengésbiztonsági aggályai miatt döntöttek úgy, hogy a nagyobb biztonság érdekében mérőállomások felállítását eszközölik. Amint érkezik válasz, frissítjük cikkünket.
