Bár nagy a szórás, de az európai lakosságnak mindössze nagyjából az ötöde rendelkezik odahaza légkondicionálóval. A dél-európai országokban persze magasabb az arány: Olaszországban és Spanyolországban az otthonok 40-50 százaléka hűthető. A briteknél és a németeknél viszont 10, helyenként 5 százalék alatt van ez a mutató.
Magyarországon körülbelül az otthonok harmada hűthető. Jellemzően Budapesten magas az arány, egyes kerületekben akár 50 százaléka is klímázott lehet a lakásoknak, vidéken viszont néhol a 30 százalékot sem éri el.
Több fát a közterekre!
Az épületek kialakítása történelmileg úgy alakult, hogy a vastagfalú vagy műemlék épületek eredetileg a passzív hűtésre és a meleg bent tartására rendezkedtek be. Nem volt szükség a plusz hűtésre. Meg persze a magas energiaárak miatt a folyamatos hűtés nem is olcsó mulatság. A „klímázás” ráadásul abszolút nem segíti, sőt, leginkább rontja a települések teljes hőterhelését, mert a klíma a benti épülethőt kívülre tolja, tovább fokozva ezzel a hőséget.
Európa-szerte egyre több szó esik ezért az alkalmazkodásról. Több fát ültetnek a településeken, és kezdik átalakítani a tereket, megszüntetve vagy legalább mérsékelve a városi hőszigeteket és -csapdákat.
Párizs például vállalta, hogy 170 ezer fát ültet a közterületein, Marseille-ben pedig felszedik a történelmi terek burkolatának egy részét, hogy több zöldfelületet alakítsanak ki.
Fotó: DepositPhotos.com
„Bécsben évente több autóparkolót megszüntetnek, és olcsóbbá tették a tömegközlekedést, így ösztönözve az autósokat, hogy hagyják otthon a járműveiket. Egyre több a zöldfelület, a kerékpározási lehetőség. Nem véletlen, hogy az osztrák főváros az élhető városok világrangsorában évek óta az élen, vagy az elsők között végez. Mindenki csak legyint, hogy több fát kell ültetni. De ez nagyon fontos, hogy a város ne legyen élhetetlen. Föl kell törni sajnos bizonyos helyeken a betont, térkövet. Gyeptéglás parkolókat kell kialakítani. Megfelelő árnyékolás kell a parkolóban, a járdán, a busz- és villamosmegállóban. Ezeket mind kötelezővé tenném, mint ahogy azt is, hogy egy bizonyos hőségriasztási szint felett kötelező legyen az ivóvíz a vonatokon, illetve a busz- és vasútállomásokon” – mondta el Ürge-Vorsatz Diana, a CEU professzora, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének alelnöke tapasztalatait és meglátásait a klímaváltozás hatásaival és a lehetséges alkalmazkodási módokkal kapcsolatban az Mfornak.
Ő egyébként a városi környezet élhetőbbé tétele miatt nagyobb adót fizettetne a fekete autók tulajdonosaival, míg a fehér kocsik tulajdonosaival kevesebbet. Egész egyszerűen azért, mert előbbi jobban elnyeli a hőt és fokozza a városi hőséget, míg utóbbi visszaveri a napsugárzás hőjét, és kevesebb hőt termel. Ha az utak világosabbak, az épületek és tetők pedig szintén, az mind-mind számít a városi klíma szempontjából.
Közösségi légkondicionált helyek, árnyékolt ablakok
„Sajnos, látni kell, hogy az éghajlatváltozás begyorsult. Amit most látunk, hogy kiléptünk a megszokottból, a normális legrosszabból. A szélsőséges napok egyre gyakoribbak lesznek, évi 10 olyan nap is lehet már, amikor életveszélyes körülmények alakulhatnak ki a kinti hőmérséklet miatt. A jövőben ez a szám 40 fölé fog nőni. Ez pedig új szabályokat kíván. Bizonyos hőmérséklet felett meg kell tiltani a napközbeni kültéri munkavégzést, és hajnali vagy esti munkavégzésre kell áttenni, vagy, ahol lehetőség van rá, az otthoni munkavégzésre” – vélekedett Ürge-Vorsatz Diana.
A CEU professzora szerint jobb, ha mindenki megbarátkozik a gondolattal, hogy a hőségrekordoknak nincs vége. Tavasszal és ősszel is jönnek majd hőhullámok.
„Ha nem szállunk ki sürgősen a fosszilis energiából, például az olajból, akkor ez rosszabb lesz. Ami régen a forró nyár volt, áttevődik őszre, tavaszra. Európa kétszer, ezen belül Közép-Európa és Magyarország háromszor gyorsabban melegszik, mint a világátlag” – összegzett a szakember.
A 2000-es évek elejéhez képest akár 12 fokkal is magasabb lehet majd egyes magyar városokban a júliusi csúcshőmérséklet.
2003-ban Franciaországban volt az eddigi legpusztítóbb európai hőhullám, ami drámai, 40 ezres többlethalálozással járt. Az idei év sem hoz majd túl jó statisztikát, de azóta Európába több országában számos intézkedés történt, és ennek már a halálozási statisztikában is látjuk az eredményét. Létrehoztak például úgynevezett közösségi légkondicionált helyeket.
Szakértők szerint idehaza minden faluban és minden városrészben légkondicionált termeket kellene biztosítani, ahová be tudnak menni az emberek hűsölni.
Emellett az épületek átalakítására is nagy hangsúlyt kellene fektetni. Fontos lenne zsaluval, redőnnyel kívülről árnyékolni napközben a napsütötte ablakokat, mert az épületek legnagyobb hőcsapdáját az ablaküvegeken besütő nap jelenti. Nem véletlenül használjuk az üvegházhatás kifejezést a felmelegedés érzékeltetésére.
Fontos lenne a házak jó szigetelése is, és az sem mindegy, hogy milyen festékkel kezelik őket. Nemcsak arról van szó, hogy világosak legyenek a homlokzatfestékek. Létezik már ugyanis olyan nanotechnológiás megoldás, amely nem csak szárazon tartja a falat, és megakadályozza a vizesedést és a penészesedést, hanem ezzel együtt hővédelmet is jelent. Akár 5 Celsius fokkal hűvösebb is lehet az ilyen festékekkel kezelt épületek belső tereiben.
Nem lehet eleget ismételni azt sem, hogy míg nappal érdemes árnyékolni a lakást, zárt ablakok mellett, éjszaka és este teljes szellőztetéssel hűtsük az épületet. Sajnos, biztonsági szempontból a földszintes lakásoknál valószínűleg a rácsos ablak és ajtó lesz a megoldás, hogy nyáron mindenütt lehessen szellőztetni.
Fotó: DepositPhotos.com
A közösségi autóbérlés is segíthet
Klimatológusok és környezetvédelmi szakemberek szerint a „15 perces várostervezés” is nagyban csökkenthetné a városok károsanyag kibocsátását, ezzel együtt a hőterhelését is. Ez azt jelenti, hogy ha a lakóhelyhez közel, negyedórán belül elérhető a munkahely, az orvos és a legfontosabb boltok, akkor nincs nagyon indok a sok utazásra, ezzel együtt az autózásra sem. Nem kell annyi parkoló és autósáv, lehet fát ültetni, sétáló utcákat, biciklis közlekedésre alkalmas területeket kialakítani, és kevesebb jármű ontja a meleget a városainkban.
A cikk szerzőjének saját tapasztalata, hogy a közösségi autóbérlés vagy biciklihasználat ma már olcsóbb, mint a saját tulajdonú jármű. Előbbi lehetőség egyelőre inkább csak Budapesten van meg, de terjedése nagy segítség lenne környezetvédelmi és persze klímaváltozási szempontból is.
Ma már az olyan nagyvárosokban, mint Zürich vagy éppen Bécs, egyre többen használnak autómegosztó rendszereket, így csak akkor használnak járművet, ha nagyon muszáj. És egyre kevesebb embernek van saját autója, mert nincs szükségük rá.
